BACK TO SCHOOL || NYEREMÉNYJÁTÉK

Nos srácok mégiscsak eljött az oldal első nyereményjátékának ideje, most, hogy túl vagyunk a blog első szülinapján, facebbok-on és a blogon is túlléptük a 100 állandó követőt és itt az iskola, mindenki szomorú, valamivel föl kéne dobni a közönség kedvét, nem?
Szóval nyereményjáték, de még milyen. Haha. Nem igazán láttam még olyan elvetemült állatot, aki egy füzetet ajánlott volna kisorsolásra, szóval azt hiszem én leszek ez első, bár javítsatok ki, ha tévedek. Tehát igen, egy szerintem iszonyatosan aranyos és kawaii füzet lehet a tietek, remélem ezzel is egy kicsit mosolygósabban kezdetek neki az újabb suliévnek. Tudom, kicsit késtem a dologgal, de hát ez a darab nem is igazán egy tantárgynak van... Nem tudom, ti szoktatok-e ilyet csinálni, minden esetre én igen sokszor, hogy csak egy egyszerű vonalas füzetet mindenhova magammal viszek és írogatok bele. Ötletelek, listákat vezetek és vezetem az egymondatos naplóm, amiről majd a későbbiekben egy külön posztot is szeretnék írni. Egyébként egy hasonló füzetet vettem magamnak is erre a célra. c: 

Nem is tudjátok mennyire megörültem, amikor megláttam, hisz ez igazán tökéletesen képviseli számomra mindazt, amiről ez a blog szól, de nem is szeretném nagyon tovább húzni a szót, szóval ha sikerült felcsigázzalak, és esetleg jelentkeznél, lássuk mit kell tenned:
- legyél a blog feliratkozott olvasója

- lájkold a facebook oldalt

- iratkozz föl a youtube csatornára

Igazából ennyi, de plusz esélyként még..

- követhető a blog bloglovin'-on

- a facebook-os poszt megosztható

- lájkolható a blog magyarblogokon

Minden elérhetőség itt jobb oldalt megtalálható, illetve linkelve is vannak.:) Minden másféle követés nem számít! Jelentkezni szeptember 13-ig, kommentben lehet, értelemszerűen egy email címmel, ahol értesíteni tudlak, ha nyertél, illetve a nevekkel, amelyekkel követsz a fönt megadott oldalakon. (Csak magyar címre postázok.):) Jó játékot!

További képek a füzetről:

Read More

OLYAN RETRO || OUTFIT

Tudjátok, én már épp készültem beletörődni, hogy félévente egyszer sikerül nekem csak outfit posztot hoznom a blogra, de hirtelen most azt hiszem két héten belül sikerült kétszer is elmennünk fotózni, szóval most hihetetlenül boldog vagyok, főleg, hogy a fotók is nagyszerűek lettek szerintem. 

Egyébként a posta előtt lőttük a képeket. Szerencsére van olyan régi az épület, hogy elég karakteres legyen háttér szempontjából fotózáshoz, és szerintem valahogy tökéletesen illett a mostani szerelésemre. Nem is tudom, olyan retro érzésem van tőle, no meg az új felsőmtől. Ez is egy leárazások alkalmával szerzett darab, anyu állított vele haza, de nekem szerelem volt első látásra. c: Imádom a pöttyös dolgokat. 

Igazából az a helyzet, hogy nem vagyok mostanság valami változatos öltözködés terén. A kedvenc cipőm, a kedvenc gatyám, a kedvenc övem és így tovább... szinte mindig ezek vannak rajtam. Valahogy beleszoktam ebbe az egyszerű rutinba, csoda, hogy a felsőm váltogatom (jó azért az erős igénytelenség lenne, főleg ebben az időben.) Egyébként nagyon várom már az őszt, végre meleg pulcsik és bakancsok.
Viszont amíg nincs hideg és sárguló falevelek, addig be kell érnem ezzel a csodálatos pöttyös felsővel, bár beszéltem már róla. Kérlek nézzétek el, hogy ilyen szétszórt vagyok kissé, nem nagyon van rá mentségem, de ez a póló tényleg nagy szerelem.

Egyébként a postán igen meglepő módon, levél feladás céljából voltunk, sikerült pont elcsípnem Rami legutóbbi gift swap szervezkedését, így már alig várom, hogy hogy fog tetszeni Nikinek a meglepetésem. Én ma vettem át a sajátomat, nagyon oda vagyok érte, ha sikerül normális képeket lőnöm, mindenképp írok egy posztot róla.
A képekről szólva pedig... Végre most igazán úgy érzem, hogy jól sikerültek. Imádom ennek a falnak a színeit, alig várom, hogy valami borúsabb időben visszamenjünk és valami igazán őszi outfitet is megörökítsünk itt.

Mint láthatjátok, végre sikerült valamit kezdenem a hajammal, bár igen megosztó véleményeket kaptam rá. Van aki szerint egész jó, legalább lányosabb, de van akiknek ez még fiúsabb, mint eddig. Minden esetre, én kifejezetten szeretem ezt a furi kis copfot, így már egészen hosszú haj kinézetét kelti, azt hiszem. Az előző outfit posztomhoz rengeteg hajnövesztéses tippes komment jött, nagyon köszönöm lányok, most már egész sok mindent kipróbáltam közülük. c:

nyaklánc: Ebay ; felső: Mango ; nadrág: Mango ; táska: Mango ; cipő: Converse

Read More

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Blogolás

Igazából ennél tágabb téma talán csak az élet lehetne, de ha úgy nézzük, egy bloggernek a blogolás maga az élete, vagy legalábbis egy igen jelentős és szerves része. Ezer és egyszer elmondtam már, hogy mennyire is szeretem csinálni, és mennyire szívesen tenném meg hivatásommá, de a miértjéről azt hiszem idáig különösebben szó sem esett. Blogolni jó. Pont. 

Mégis, most, hogy megkaptuk ezt VKP témának, azt hiszem eljött az ideje fejtegetni egy csöppet a dolgot. 

Én személy szerint úgy harmadikos koromban kezdtem bele a weblapokkal való ismerkedésbe, majd rengeteg más téma után, kb négy éve nyitottam meg az első blogomat a gportal-on. Ott egy kifejezetten jó (sims-es) társaság gyűlt össze, többek között így ismertem meg Nikkiit, de ez igen hamar széthullott. Ezután többnyire csak magamnak írogattam a virtuális felületen, szinte mindenről, de leginkább a saját nem túl érdekes életemről. 

Amióta viszont itt vagyok a bloggeren az ambivalentinával, megint úgy érzem, hogy tartozom valahová, van egy társaság körülöttem, aminek én is egy parányi, de része vagyok, és ez hihetetlenül jó érzés. 

Kiskorom óta szeretek meséket kitalálni, majd mikor megtanultam írni, ezek meg is lettek örökítve. Így következett be az a súlyos felismerés a szüleimnél, hogy könyvmoly a lányuk, de ami még rosszabb, önjelölt író. Persze ez, hogy kapcsolódik a blogoláshoz?
Ahogy én látom, olyan nem kezd bele ebbe a dologba, akinek ne lenne egy fikarcnyi szereleme se az írás művészete iránt. Folyamatos gondolkodás, ötletelés, pötyögés és információ közlés, kommunikáció az olvasókkal és más bloggerekkel, ezek mind olyan tevékenységek, amik mindennaposak a hozzám hasonlóan elvetemült blogtulajdonosoknak. 

Valahogy egy weblap, egy blog is olyan, mint egy háziállat, vagy ha nagyon drámai szeretnék lenni egy gyerek, de még ide sorolnék valami szobanövényt is, valami igazán törődést igénylő szobanövényt, és hopp, meg is van a kulcsszó. Törődést igényel.

Az embernek rá kell jönnie, hogy ha egy működőképes dolgot szeretne létrehozni, muszáj egyfajta rendszert felépítenie az életében, na meg elfogadni, hogy bár szívesen csinált, de kötelességei vannak, és ez szerintem iszonyatosan jó. Hisz ahhoz, hogy legyen időm posztot írni, valahogy össze kell raknom az életem, meg kell szerveznem a dolgokat, a lehető legjobban. Aztán fontos, hogy legyen miről írnom, így az agyam folyamatosan pörög és látva a többi blogger bejegyzéseit, ötleteit, engem is kreativitásra ösztönöz. Önbizalmat ad minden egyes pozitív komment, lájk és megtekintés, és nyitottá tesz, hisz bár virtuálisan is, de rengeteg idegen emberrel futsz össze, akár csak egy-egy hozzászólás megválászolásával, vagy egy másik blogra írt saját véleménynyilvánítással. Így pedig egy dolgot rengeteg másik oldalról is megszemlélhetsz, ami szintén igen hasznos és érdekes.

Összességében számomra rengeteg új és pozitív dolgot nyújtott és nyújt a mai napig a blogolás. Nehezen tudom elképzelni, hogy valaha is véglegesen abbahagyom, mert már több éve a mindennapjaim szerves része. Ti hogy vagytok vele? c: 

Read More

A NYÁRI SZEZON 2015 || ANIME #2

Nos srácok az előző bejegyzés sikerén felbuzdulva, íme itt hozom a folytatást, az idei nyári szezonos animék első részes rövid véleményét. c: Igazából ezen kívül még egy ötös csomagot terveztem be, utána pedig szeretnék áttérni az őszi felhozatalra, mert hát láttátok már mik kapnak folytatást? K project, Noragami, Owari no Seraph és további számomra igen kedves darabok. c: Na de, kezdjük is a posztot, különben sose végzünk vele. c:

((Ha még nem olvastad az első részt: KATT!))

Az első anime egész sok hypeot kapott már megjelenése előtt a különböző animés csoportokban. Kétség kívül egy igen érdekes elképzelés, történet próbál megvalósulni a 24 részben, bár az első rész még elég zavaros. Ez a darab nem más, mint a Gate: Jieitai Kanochi nite, Kaku Tatakeri. Főhősünk egy egész fiatal otaku férfi, aki a történet kezdetekor is épp egy valamilyen ehhez kapcsolható rendezvényre igyekszik. Ekkor veszi észre a kaput, ami Tokyo egy utcájában tör a felszínre teljesen random módon, és a belőle kiáramló furcsa lényeket. Megkezdődik a mészárlás és a pánik, és ekkor főhősünk hősies módon kezdi védelmezni embertársait és próbál fellépni a behatoló furcsa szerzetek ellen. Miután az első rész egy teljes felvezetés, így azt hiszem nem rontom el senki napját azzal, hogy ha elárulom, hogy ezután kitüntetik bátorságáért, majd pár évre rá egy különleges osztag tagjaként átküldik a kapu másik oldalára, amit addig eltorlaszolnak. Összességében tehát ahhoz, hogy pontosabb véleményt tudjak kifejteni erről az alkotásról tovább kellene néznem, és én amondó vagyok, ez meg is fog történni, mert ugyan miért is ne? Fegyverek és a reális világ a mágia és fantasy birodalom ellen. c:
AnimeAddicts adatlap || Első rész felirattal 

Második darabnak itt egy olyan anime, ami a leírásból egyáltalán nem fogott meg, de ahogy elkezdtem nézni az első részt, egyszerűen beszippantott, bár a maga könnyed, vicces és furcsa módján. Ez a Shimoneta to Iu Gainen ga Sonzai Shinai Taikutsu na Sekai. Az egész történet egy olyan japánban játszódik, ahol mindenféle perverzség és ehhez köthető dolog betiltott. Aki mégis mondjuk pornómagazinokat lapozgatna, arra lecsapnak és ha jól emlékszem megölik a fejesek. Mindenki köteles viselni egy nyakörvet (akárcsak a Battle Royale-ban), amiben feltételezem egy mikrofon van, ez pedig érzékeli a nem megfelelő beszédet és egyebeket. A főhősünk egy egyszerű gimnazista fiú, aki egy metróállomáson összefut a várost és talán az egész országot rettegésben tartó lánnyal, akit Kék Tundraként ismer a nagyközönség. Természetesen nem lenne igazi a történet, ha végül nem kerülne ez a két szereplő közelebbi kapcsolatba... Azt hiszem nem is érdemes erről a darabról több szót ejteni, egyszerűen mindenkinek csak ajánlani tudom, ha egy tényleg jó vígjátékot keres az ember fia vagy lánya és nem riad vissza ez enyhébb ecchitől.
Anime Addicts adatlap || Első rész felirattal 

A következő anime mellett ha akartam volna, se tudtam volna észrevétlenül elmenni. Valahogy kísértetiesen mindenhol megtalál, és ez a darab nem más, mint a Charlotte. Történetünk főhőse ismét egy fiatal gimnazista fiú, aki különleges erő birtokában van. Kb 5 másodpercig képes elhagyni önmagát és valaki másnak a teste fölött átvenni az irányítást, ezzel pedig igen sok mindent meg tud könnyíteni az életében, mint például a barátnő szerzést, vagy éppen a dolgozatokat. Persze az egész történet már így is épp elég érdekes lenne, de azért még fölbukkan két másik ilyen képességes arc, akik "megbüntetik" a csoda-mutatványa nem megfelelő használatáért és átiratkoztatják a saját sulijukba, ami külön az ilyen furcsa alakoknak lett létrehozva. Ezt a rövid sztorit kapjuk meg rögtön az első részben, és hát nem igazán tudok mit mondani. Attól függetlenül, hogy az egész szép és jó, számomra kiszámítható és unalmas. Azt hiszem a második részt még megnézem, hátha, de nem fűzök hozzá nagy reményeket.
Anime Addicts adatlap || Első rész felirattal

A negyedik anime azt hiszem ezen lista  Chaos Dragon: Sekiryuu Senyaku-ja, tehát bár nincs vele különösebben semmi baj, egyszerűen annyira nem fogja meg az embert, hogy nincs értelme nézni, legalábbis számomra. Ez a darab pedig nem más, mint a Rokka no Yuusha. A történetről röviden: Létezik egy világ ahol megadott időközönként gonosz szellemek ostromolják a népet, ám a végzet istene kiválaszt hat hőst, akik megmentik a népet, a világot és újra visszaverik a gonosz szellemek támadását. Természetesen az elejétől kezdve sejthetjük, hogy főhősünk egy, a kiválasztottak közül, de mégis számomra olyan fájdalmasan buta és naiv karakter, hogy fájt nézni. Az egész olyan hihetetlenül kiszámítható, semmi fordulat nem volt az első részben, majdhogynem úgy éreztem a készítők hülyének nézik a nézőket. Szóval röviden és tömören, nekem nem jött be és nem is tervezek neki még egy esélyt adni. Viszont! Pozitívuma, hogy a képi világára egyáltalán nem lehet panasz. Kifejezetten gyönyörű számomra.
Anime Addicts adatlap || Első rész felirattal 

Végül pedig itt az az anime, amit talán a legjobban vártam a nyári szezonból. Mint tudjátok, oda vagyok a Sword Art Online-ért, így nem is csoda, hogy felcsillant a szemem, amikor megtudtam, hogy kihoznak egy egészen ehhez hasonló, játékban ragadós darabot a nyáron. A darab címe pedig Overlord.  A történet röviden annyi, hogy főszereplőnk kedvenc online játékát leállítják, de ő az utolsó másodpercig a játékban szeretne maradni. Ez meg is történik, de amint leállítják a játékot, ő nem tér vissza a valós világba. Ott ragad és egyszer csak azon kapja magát, hogy NPC-kel beszélget, akik urukként tisztelik. Az egész első rész hihetetlen mód borongós és nyomott hangulatot generáló, egyáltalán nem egy vidám darab, de azt hiszem én továbbra is kíváncsian várom, hogy mit hoznak ki ebből a sztoriból, mert az eddigiekből nem az jött le, hogy főhősünk ki szeretne szabadulni, így viszont fogalmam sincs, mi a cél,hova akar fejlődni a történet. Ettől függetlenül a második részt még biztos, hogy megnézem, és valamennyire ajánlom nektek is, főleg ha valaki épp nagyon SAO lázban ég.
Anime Addicts adatlap || Első rész felirattal

Nagyjából ennyi lett volna részemről a nyári szezon firtatása, talán még egy rövid kiegészítő bejegyzés ki fog még kerülni a héten, de most már inkább elkezdenék az őszi felhozatallal foglalkozni (Owari no Seraph 2. évad gyerekek *-*). Remélem tetszett nektek ez a rövidke két részes sorozat, és remélem találtatok valami kedvetekre valót. c:  Én jelen pillanatban betegen nyomom az ágyat, hihetetlenül ügyesen sikerült így az utolsó hétre lebetegednem, de azért valami Back To School bejegyzést még összehozok mindenképp!
Az első nyári szezonos beszámolót egyébként itt találjátok.

Read More

BLOGSZÜLINAP || STORYTIME MEG ILYENEK

Hát srácok, komolyan el se hiszem, hogy ezt így ezzel a bloggal megéltük. A mai napon lett kereken 1 éves ez a csuda, én pedig nem is tudom így hirtelen mit mondhatnék. Nagyon köszönöm, hogy így egy éve követitek a folyamatos ökörségeimet, gondolataimat, képeimet és kommentekkel, feliratkozásokkal, na meg lájkokkal biztattok  a folytatásra! c:

Kéne ide valami hihetetlen nosztalgikus, "Amikor megnyitottam a blogot..." szöveg, de nagyon nem tudok mit mondani. Az első posztok, mint régebben mondtam, meg hát láthattátok is, outfit bejegyzések voltak csak, hisz eleinte csak ezzel az egy témával indult útjára az ambivalentina... Aztán történet valami, és a blogból valami mindenes óriásgödör lett, amibe igyekszem beleejteni az erre járókat és megfertőzni a lehető legtöbb animével, kpoppal, ebayjel, na meg a furcsa gondolataimmal.

Szóval most, hogy ünnep van meg ilyenek, illene valami különlegeset csinálni...csöndben persze megjegyzem, hogy tisztában vagyok vele, hogy ildomos lenne valami nyereményjátékot összeütni, de hiába gondolkozom, srácok, egyszerűen semmi igazán összefogó ajándék nem jut az eszembe, márpedig a blog szülinapján ez lenne a megfelelő. Tehát most ez elmarad, de lehet örömködni velem vagy nélkülem, hogy bizony egy teljes éve itt van az Ambivalentina! c:

((Egyébként hihetetlenül örülök, hogy meglett a 100 követő, mert mint tudjátok, nem titkolt vágyam volt. Köszönöm! ))

Persze a szokásos statisztikák nem maradnak el. Mindenki kedvence, azaz a legolvasottabb poszt igen magasan, a... Srácok egész eddig, sőt amióta megírtam a "A rövid haj sztori" vert mindent és mindenkit, de ahogy most megnyitottam a bejegyzések statisztikáit, szóval most rá kellett döbbennem, hogy bár csak 8 megtekintéssel, de a "Ebay Mustra || Back To School 2015" vezet. Hát így járt a hajam és a megrendítő, személyes és mély bejegyzésem.
Nos a forgalom forrása legerősebben egyértelműen a facebook, mondjuk a sok önreklám után azt hiszem ez kifejezetten egyszerűen megérthető.
A legkommenteltebb bejegyzés a negyedik kérdezős, továbbküldős díjam lett, ami valahol megint csak könnyen érthető.
Ezeken kívül eddig 31198 kattintás érkezett a blogra és a legforgalmasabb hónap magasan július volt. Más nagyon érdekes dolgot  nem tudok az orratokra kötni, szóval búcsúzom is. Köszönöm, hogy eddig velem voltatok, velem vagytok és remélhetőleg velem lesztek! ^-^ 

Read More

HAUL || BACK TO SCHOOL 2015

Mint észrevehettétek, nem sokszor fordul elő haul poszt a blogon, ez mondjuk lehet azért is van így, mert nem sűrűn vásárolok, vagy csak egy-egy terméket, így mire összegyűlik egy houl posztra való, addigra eltelik minimum 3-4 hónap. Viszont így az iskola kezdete előtt azt hiszem mindenki elszalad még az utolsó nyári leárazott darabokért, vagy csak felkészül az őszre. Jut eszembe, erről tervezek egy külön bejegyzést, bár még nem gyűjtöttem össze és rendszereztem logikusan a gondolataimat ezzel kapcsolatban. 

Szóval lényeg a lényeg, pár napja beugrottam -hivatalosan egyetlen egy gatyáért- a H&M üzletébe és vásároltam ezt azt, ha már úgyis ott vagyok. 

Tudjátok, fogalmam sincs mi ütött a kamerámba, de egyszerűen hihetetlenül fura képek lettek ezek. A fele elmosódott, miközben a kamera még a kezembe se volt, meg se mozdult. A másik fele pedig homályos vagy éppen sötét, miközben megint csak egy időpontban és egy helyről lettek fotózva mind. Szóval bocsánat a képek minőségéért, kezdek valamit a dologgal a jövőben. c:

Viszont a felsőkről: Az első darab ami iszonyatosan mega kedvencem lett első pillanattól kezdve, egy leértékelt pulcsi volt. Hozzám képest elég színes, de azt hiszem ez nem is nagy baj, hisz úgyis fekete-fehérben vagyok, majdhogynem amióta az eszemet tudom, így igazán felemelő lesz a barátaimnak valami színt is látni rajtam (ha már a nyáron maradtam hulla fehér), azt hiszem.

Egyébként 3000 Ft-ba fájt, de azt hiszem egy pulcsiért egész normális ár.

A póló sajnos új, mármint a boltban, így nem volt leakciózva. Amióta felfedeztem az EXO - die Jungs fotósorozatát, azóta szerelmes vagyok az ilyesféle pólókba. Sokáig gondolkoztam, hogy megvegyem-e, mert bár bírom a bandát (igen srácok, a felirat nem valami elvont dolog, ez egy tök jó banda), azért nem vagyok akkora fan... sőt. De végül anyu meggyőzött, így most itt díszeleg a szekrényben. Egyébként 4000 Ft volt, ami nekem kicsit sok... dehát megvettük, szóval azt hiszem jobb, ha befogom. 

Két leárazott gatyára is szert tettem, mindkettő 2000 Ft volt. Az első egy, amolyan hárem-gatyó. Őt egy későbbi projekthez vettem, bár ha nem lesz belőle semmi az se baj, mert kifejezetten kényelmes és fekete, szóval mindenhez passzol. c: A második nadrág pedig egy ilyen szürke-fekete "csíkos" darab. Édesanyámtól örököltem a különlegesebb gatyákhoz való vonzódást, szóval amikor megláttam, első látásra szerelem volt. Igazából  ennyi volt a ruhákban vló felkészülésem a sulira. Miután még beugrottunk a Tescoba, megvettem a Mondo legújabb lapját, illetve 2-3 kozmetikumot is. 

A niveás tusfürdő újravetél volt, egyszerűen imádom az illatát, magam se tudom miért, egyébként 800 Ft volt. Maradva a márkánál, unokatestvérem biztatására beszereztem egy éjszakai krémet is, mert már kifejezetten kíváncsi lettem, miért is olyan jó még estére is kenni valamit magunkra. Egyelőre kifejezetten tetszik, bár csak kétszer vagy háromszor használtam. Amúgy ha tudtok valami extra jó és zseniális éjszakai krémet, akkor nyugodtan írjátok meg nekem komment formájában. ^^ 1300 Ft volt.
Végül pedig beszereztem egy hajpakolást is, mivel még sose használtam, de mindenhol jót hallottam erről a darabról. 1400 Ft körül lehetett, még csak egyszer próbáltam, így nem tudok különösebb véleményt mondani, majd meglátjuk.

Remélem tetszett ez a rövid haul bejegyzés nektek. Azt hiszem még így utoljára érdemes körülnézni a leárazott termékek között, hátha valami kincsre bukkantok. Így utólag jutott eszembe, hogy nemrég voltam turizni is és egy igazán menő Joy Division trikót sikerült megkaparintanom, de elfelejtettem lefotózni. :c 

Read More

CSIPKE CSUDA || OUTFIT

Srácok, egyszerűen idejét se tudom, mikor volt a blogon utoljára outfit bejegyzés... de íme itt a legújabb, szóval lehet örülni és vidulni, mennyire nem megy nekem még mindig ez a modell pózolós kamera előtt való álldogálás.
Már ezer s egyszer felöltöttem a legszebb gúnyámat, meg is volt beszélve, hogy akkor ma bizony fotózunk, de valahogy sehogy se akart ez összejönni. Egyszer rossz volt a fény, máskor szimplán mégse volt rá idő, de végülis ez mindegy is, hisz most végre van valami, bár magam se tudom még mikor lesz ilyen legközelebb. Ha más nem, majd szar minőségű snapchat képek összességével foglak titeket bombázni, bár ez egy nem túl színvonalas megoldás lenne.

Szóval a most bemutatott szett igazából arra az ötletre épült, hogy valahogy, valamivel végre fölvegyem ezt a csipke csuda nadrágot, mert hát nyár eleje óta megvan, csak nem valami praktikus, figyelni kell rá, így nem igazán tudtam még hova felvenni.

Egyébként én háttérnek eleinte valami zöldet, valami trópusit képzeltem el, de hát sajnos nem vagyok olyan helyzetben, hogy egy fotózás erejéig banánfákat és bambuszt szerezzek, így maradt ez az építkezés.

Egyébként ezek a képek kifejezetten nehezen születtek meg. Továbbra is kifejezetten szeretek öltözködni, viszont a kamera örök ellenségem, így néha nagyon tudnék örülni, ha ezeket a szetteket nem nekem kéne bemutatnom nektek, haha. Illetve a dologba még az is beletartozik, hogy mint láthatjátok egy ideje növesztem a hajam, és próbálom a lehető legegészségesebben tartani, mert azért még ennél a hossznál erősen meglátszik, ha 4-5 centit le kell vágni egy kis töredezés miatt. Szóval lényeg a lényeg, a hajammal egyelőre nem igazán tudok mit kezdeni, próbálom nem vasalni, de egyre inkább úgy érzem, hogy a régi deszkás fiúk hajkoronáját viselem... de nem, akkor se fogom most levágni! Egyébként ha esetleg van valami tippetek a hajnövesztés témájában, kifejezetten örülnék neki, ha megosztanátok itt, komment formájában. c: 

Egyébként nagyon sajnálom, hogy nem sikerült kerek egy hétig semmilyen poszttal se jelentkeznem, egyszerűen nem volt erőm, energiám, de leginkább ötletem. Hát ez van, de most már egész sok témát összegyűjtöttem és remélhetőleg nemsokára igen sok bejegyzéssel fogok jelentkezni, amik színesebbek lesznek, mint az utóbbi időkben megosztottak.~
Remélem tetszett nektek ez az outfit bejegyzés, és köszönöm, hogy a köztes agymenéseimre időt szakítottatok. c:

felső: Pimkie ; top: Tezenis ; nadrág: New Yorker ; szandi: CCC ; karkötők: Rockpince/ebay ; nyaklánc: Ebay (Kuroko no Basuke)

Read More

TIPPEK & TRÜKKÖK || BLOGGER HELP

Tudjátok már ezer és egy ilyen poszt található az internet végtelenjének bugyraiban, de azt hiszem én is megpróbálkoznék ehhez a tömeghez még egy keveset hozzáadni, mert hát miért is ne, talán segítségetekre lehet, bár szeretném itt és most leszögezni, hogy ezek csak az én elképzeléseim és meglátásaim amiket a lassan 8 honalapszerkesztős évemből szedtem össze. c:

1. Csinálj valamit, amit más nem! ~ A blog témája és az író közti kapcsolat 

Nem lenne hiteles, ha elkezdeném ecsetelni, hogy mennyire fontos a blog tökéletes és egyetlen nagy témáját megtalálni, így ezt a részt tökéletesen kihagyhatjuk, a lényeg, hogy írj arról amiről szeretnél ÉS hozzá is tudsz szólni. Ez annyit tesz, hogy ne próbálj random filmkritikus lenni attól még, hogy megnéztél egy filmet és tetszett. Ne rakj föl olyan DIY posztot, aminek az elején közlöd, hogy rossz a kézügyességed és a végeredményt látva te se kezdenél bele a dologba és ne kezdj el termékteszteket írni úgy, hogy annyi véleményt tudsz mondani, hogy "szép fekete és cuki a csomagolása". Természetesen senkit se szeretnék elriasztani a blogolástól, sőt. Viszont szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét a minőségi és saját posztokra, és itt érkeztünk el a "Csinálj valamit, amit más nem!" mondatig, mert ez az egyik kulcsa annak, hogy "sikeres" weblapja, blogja legyen az embernek. Ez igazán egyszerű abból a szempontból, hogy ti magatok is észrevehetitek, hogy meg tudjátok mondani, hogy azokra a blogokra miért iratkoztatok föl és vajon a többiek miért. Példának mondanám mondjuk Vikit, aki egyértelműen különleges, hisz ő foglalkozik a legrészletesebben a koreai kozmetikumokkal, illetve az igen nagyszabású ebay-listáiról sem szabad elfeledkeznünk. Tudsz más ilyen blogot mondani? Nem? Na látod, hogy szükség van erre a blogra. Ez a lényeg, én is erre törekszem, hogy "szükségessé" váljon a blogom az emberek számára, úgy hogy közben szeretem azt amiről írok.
Szóval találj valamit, ami te vagy és nem más és ezt építsd bele az egészbe. Ez nem csak téma, hanem akár írásmód, stílus, képek, poszt sorozat,  szinte akármi lehet. (Mint mondjuk Pankánál, akinek a blogját már csak a képek miatt is igazán megéri követni.) A saját blogomon azt hiszem ilyesmi dolognak a nevezném kpop-ról szóló bejegyzéseket és gondolatfejtegetéseket, vagy éppen a most indított anime szezon mustrát, amire "szükségük lehet az embereknek", hisz egybe tekintem át a felhozatalt. c:
De például a divat vonalnál, ott van a mostani ötlet, hogy a magyar tervezőket helyezik előtérbe. Úgy gondolom ez is egy olyan apró dolog, amitől egy divatblog, ami lényegében outfit posztok tömkelegét hozza föl tartalomként, egyedi tud lenni. Remélem így kezd körvonalazódni lassan, hogy mire szeretnék úgy igazán kilyukadni. c:

2. Az önreklám nem gáz, ha jó helyen csinálod! ~ A blogger csoportok na meg a socialmedia

Eleinte ódzkodtam tőle, az ilyen figyelemfelhívás nem az én világom, de most már átestem a ló túl oldalára sajnos és majdnem ahol csak lehet linkelgetem a blogom.
Szerintem mindenképp jó dolog elsőnek is egy csere modult beszerezni, ahova a link csere partnereinket kitehetjük, ez már afféle megszokás. Viszont mindenképp jobb, mint nagyobb oldalak posztjaihoz kommentelni, hogy "nekem is van egy blogom, itt a link, ha benéznél". Ez az amit abszolút nem illik csinálni.
Az olvasótoborzásnak rengeteg más módja is van. Csatlakozhatunk facebook-on blogos csoportokba, és itt kiemelném a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közösségét, ami a legösszeszedettebb és legkomolyabb magyar "blogger-fórum", amit ismerek. Persze csak a "blog" keresőszóval is ezer és egy remek és megfelelő csoportot találhatunk.
Érdemes egy facebook oldalt is létrehozni a blognak, hisz ez lassan egyenlő azt hiszem a feliratkozókkal, legalábbis igen valószínű, hogy érdekli a kedves delikvenst az írásaink összessége.
Itt még kitérnék rá, hogy a poszt linkelése mellett, érdemes valami (NEM HATÁSVADÁSZ) ajánlószöveget is odabiggyeszteni, és itt jön a poszt gusztusos tálalása, ami nagyjából úgy néz ki szépen, hogy készítünk egy (a posztot illusztráló) képet, melyet még a szöveg legelejére beillesztünk, majd ezután beszúrunk egy "jump-linket", azaz pont a képig látható lesz a bejegyzés szövege a főoldalon, majd utána kapunk egy linket, melyen tovább tudjuk olvasni a bejegyzést. Ez esztétikailag is igen szép és jó dolog, de mellette erősen megkönnyíti az érdeklődő olvasók dolgát, akiknek így nem kell fél órát csak az őket nem érdeklő posztok végiggörgetésével tölteniük.
De mire jó ez a kép? Amikor facebookon beillesztjük a posztunkra mutató linket, felugrik egy ablak és 3 kép közül választhatunk, a poszt eleji kép szinte minden esetben a második lehetőség lesz, ezzel pedig elérhetjük, hogy "látogató csalogató", gusztusos és "profi" hatást keltsünk. (Hisz egy minőségi poszt ennyit még megérdemel, haha.)

3. Olvass, hogy olvassanak! ~ Kommentelj, hogy kommenteljenek!

Bár ez messze nem tökéletes megfogalmazás, mégis valahogy hasonlóképp igaz. Attól még, hogy valaki blogger, ugyanúgy olvasó is marad, így már csak önmagunkból is kiindulva, tudhatjuk mennyire jól esik egy-egy pozitív visszajelzés. Nem kell kisregényt írni, bőven elég annyi is, hogy jó volt a poszt, szépek voltak a képek, hisz mi magunk is tudjuk, nekünk mennyit számít már csak ennyi is. Persze, remek dolog posztokon dolgozni, ötletelni, vagy csak nézni, mennyi megtekintés volt egy-egy poszton, de a legjobb szerintem mindenképpen az, amikor email-t kap egy blogger, hogy "hé valaki kommentet hagyott nálad".
A legkommenteltebb posztom messze nem a legnézettebb is, mégis azt találom a legkedvesebbnek számomra, mert ekkor éreztem úgy igazán, hogy "igen, valaki elolvasta mit írtam és még talán egy picit meg is mozgatta".
Szóval szeretnék mindenkit arra buzdítani, hogy ha más nem, egy apró " jó poszt volt" kommentet hagyjon az arra szerinte méltó bejegyzéseknél, mert hihetetlenül boldoggá tudják tenni az ember fiát és lányát aki egyszer csak önjelölt bloggernek állt. c:
Illetve ezt még valahol régen valakinél olvastam, de ha feliratkozik rád valaki, nézd meg ki lehet az, hátha van egy blogja, ami neked is tetszhet, hisz ha föliratkozik rád, valószínű, hogy egy bizonyos tartalom mindkettőtök számára érdekes. c:

4. A forrás és a saját dolgok ~ Igen, azok a pinterestről szedett DIY-ok

Biztos ti is összefutottatok már olyan posztokkal, amik hihetetlen jó outfiteket ígérek, vagy éppen csak egy nagy adag DIY ötletet sóztak ránk. Természetesen a képek a netről lettek gyűjtve, ezáltal sokkal inkább nevezném az egészet (nem, nem lopásnak) szimplán inspirációnak. Szerintem egy jó blog mindenképp saját képekkel, ötletekkel, írásokkal gazdálkodik, amennyire megteheti. Itt nem azt mondom, hogy most azonnal mindenkinek be kell szereznie egy extra profi kamerát és így tovább, hanem, hogy amennyire lehet a saját ötleteinket valósítsuk meg és azok megvalósítását mutassuk be.
Ha készítünk egy süteményt, még ha receptkönyvből is, tuti, hogy valamit meg fogunk benne változtatni, nem? Ne csak bemásolj valami receptet, hanem fűzd hozzá a saját tapasztalataidat is, illusztráld képekkel, különben az egésznek semmi értelme. Megint csak ilyen az a rengeteg DIY poszt, melyek abból állnak, hogy be van szúrva egyetlen kép és alul pontokban a kedves szerkesztő leírja, hogy szerinte hogyan is készült ez az egész. Természetesen ő maga nem alkotta meg azt a tárgyat amit a többiek számára ajánl. Szerintetek valaki el fogja készíteni ezt az akármit, a poszt hatására? Szinte száz, hogy nem.
Szóval egy szó, mint száz, minél több a saját kép, a saját tartalom, annál közelebb érezheti magát az olvasó az egész bloghoz és  írójához. c: Ja és ne feledjük el, hogy illene a nem saját dolgok forrását feltüntetni, de sajnos nagyon sok kép speciel nem lekövethető...

Igazából egyelőre ennyi lenne, bár annyira érzem, hogy valamit kihagytam.... Ennek a posztnak az ötlete, mint sejthetitek, a többi blogon való szörfölés közben tört rám, remélem nem bántott meg senkit, viszont az t is remélem, hogy van aki magára ismert. Nem vagyok én senki, hogy a véleményem, azt itt leírtak szentírássá avanzsáljanak, mindenesetre szerintem érdemes végiggondolni ezt a pár mondatot.

Lényeg a lényeg, remélem tetszett a bejegyzés és nagyon kíváncsi lennék, hogy ti, hogy gondolkodtok ezek felől, illetve mit tennétek még hozzá! ^-^ 

Read More

A NYÁRI SZEZON 2015 || ANIME #1

Lassan már megszokottá válik, hogy nyaranta unokatestvéremmel végigszenvedjük a szezon animéinek első részeit. Így volt ez idén is, és most, hogy idén már blogom is van, gondoltam megosztom veletek a tapasztalataimat, úgyis szeretitek az ilyen anime ajánlókat én pedig nagyon szeretem őket megírni. c: Bár természetesen ezek elég felszínesek, hisz csak az első rész alapján mondok véleményt, hogy tovább nézném-e vagy sem.
Viszont, miután szezononként rengeteg animét dobnak a nézők elé, nekem meg már van egy visszafogottabb érdeklődési köröm, így pár darab biztosan ki fog maradni, mint a gyerekeknek szóló alkotások, vagy a sci-fi és a túlzott ecchi.
Akkor vágjunk is bele!

Az első darabbal rögtön ellent is mondok magamnak, hisz egy vicces és romantikus ecchiről van szó, az Okusama ga Seito Kaichou!-ról. Így az első rész alapján, kifejezetten egy könnyed darabról van szó, bár a besorolása is ezt sugallja. A főszereplőnk egy gimnazista fiú, aki szeretne osztályelnök lenni, de nem jön össze neki, mert egy osztálytársnője ezerszer meggyőzőbb nála, így csak a helyettes posztot kapja meg. A lány azzal nyeri meg a választást, hogy állítása szerint a "szabad szerelemért" fog harcolni (itt kérnék mindenkit, hogy csak a japánban a gimnáziumokban "betiltott" dolgokra gondoljon, és ne az itthon és Amerikában zajló eseményekre).
A rész végén pedig kiderül a fő bonyodalom, a két fiatal szülei még régen és részegen megbeszélték, hogy összeházasítják gyermekeiket, így az osztályelnökhölgy megjelenik főhősünk otthonában és kezdődnek az ecchi jelenetek.... Az egész eddigi sztori 8 percben történt meg és az egész mű 12 részes lesz, szóval egy rövid, szórakoztató ecchi darabról van szó, ami lányoknak is teljesen nézhetőnek tűnik.
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal

A második mű már az indexképről és címről is megtetszett (rövid és közismert szó, így nehéz a kiejtésén tévedni), majd az első rész megnézése után végképp elnyerte a tetszésemet. Az egyik legnagyobb pozitívum számomra az egészben, hogy semmi random cuki dolog nincs benne, sőt a japánokra jellemző furcsaságok se kaptak helyet eddig. Van két főszereplőnk, két bérgyilkos, káromkodnak, ölnek és jó rondák, ahogy annak lennie is kell. Persze, ez most furin hangzik, de ezerszer hatásosabb így az alkotás, mintha bishi boyok gyilkolnának össze vissza. Ez az anime kiérdemelte a komoly címkét nálam. Talán a K project-hez tudnám hasonlítani, ha úgy vesszük, hogy az a mű készült a gyerekeknek, ez pedig a felnőtteknek. Fiúknak mindenképp csak ajánlani tudom, és a lányok se hagyják figyelmen kívül. Én mindenképp végig fogom nézni.
Magáról a történetről eddig nem sok minden derült ki, sejtésem szerint ténylegesen a két srác kalandozásait fogjuk végigkövetni, illetve egy utcalány is hozzájuk csapódott az első rész végére, így gondolom ő is fog hozni további bonyodalmakat. Sajnos csak 12 részes ez is, de legalább a szokásos 24-25 perces részidővel dolgozik. c:
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal

A harmadik animénk a Chaos Dragon: Sekiryuu Senyaku. Szívesen mesélnék a történetről, de még magam se tudom, ez az anime miről szól és miért. Az egész egy nagy kérdőjel, pedig történtek események rendesen az első részben, de azt hiszem túl sok szálat indítottak útjára és túl sok információt zúdítottak a nézőre. Szóval ami nekem lejött: van egy sziget, ahol volt egy király... egyszer réges régen. A szigetet megtámadták, két oldalról, két külön sereg, így most a régi lakosok középre vannak szorulva. A történet főszereplője egy kisfiú, aki a király fia, aki feltehetőleg meghalt, mert egy árvaházban éldegél a srác. Több barátja is van, illetve egy idősebb majdnem bátyó féle, aki valami felkelést vezet... így jutunk el a piactérre ahol egy random csata veszi kezdetét, a zsarnokok ellen, akik épp valami kincset visznek valamerre... természetesen a kincs kiesik a helyéről és megkaparintja a főhősünk és ekkor a vörös sárkánnyal szövetséget köt, aki a kincsből jött elő, vagy valahogy így. A lényeg, hogy az egész nagyon zavaros és magam sem tudom, hogy meg akarom-e érteni. Egyelőre azt hiszem félreteszem ezt a művet, és nem is tudom nagyon ajánlani. 12 részes lesz a szokásos 25 perces részekkel, de nem bírom elképzelni, hogy az összes szálat szépen el tudják varrni ennyi idő alatt... Mindenesetre vessen rá egy pillantást az, aki szereti a szörnyen összetett fantasy-kat.
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal 

A negyedik alkotás a Ranpo Kitan: Game of Laplace címet viseli. Azt hiszem egész divatos mostanság a cross-design, vagyis egy ahhoz hasonló jelenség, amikor meg nem mondanád, hogy a karakter az ellenkező nemhez tartozik. Ez a mű is ide sorolható, hisz azt hiszem csak az első rész felénél esett le, hogy főhősünk nem lány.
Minden esetre a történetről: Főhősünk, aki fiú, egyedül ébred az osztályteremben, kezében egy fűrésszel. A tanári asztal mellett, pedig az osztályfőnöke ül... szétdarabolva, amolyan emberi székként. A kissrác halál nyugodt, igazából még élvezi is a helyzetet, hogy kihallgatják, hogy gyanúsított, pedig ártatlan. A nyomozásba bevonnak egy fiatal zseninyomozót, aki természetesen nagyon menő és egyebek. Könnyen szótért a főhősünkkel, így bele is egyezik, hogy a kissrác amolyan "asszisztense legyen", avagy a maga módján próbálja megoldani a rejtélyt, hogy ki lehet a gyilkos, mert az biztos, hogy nem ő. Engem kifejezetten érdekel a folytatás, azaz a maradék kérdéses rész. Még nem lehet tudni mennyi lesz, de a részek szokásosan 25 percesek. Engem a grafika nagyon emlékeztet a Pupa-ra, bár lehet nem véletlenül, még nem néztem utána. Mindenképpen ajánlom ezt az animét, engem megfogott, és remélem titeket is meg fog!
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal

A következő anime egyszerűen fejfogósan fárasztóan vicces és abszurd, ez a Aoharu x Kikanjuu. Folytatódik a cross-design vonal, ezúttal kapunk egy hölgyeményt, aki szeretné az összes gonoszt megbüntetni, mégpedig egy remek verekedés keretein belül. Kétség kívül nőies. Természetesen van egy butácska, de szép és aranyos barátnője, aki próbálja leállítani, de ez mit sem ér és végül ő indítja el a bonyodalmat is részben. A történet azzal kezdődik, hogy főszereplőnk épp beköltözni készül egy apartmanba, ahol ezentúl egyedül fog élni, csakhogy egy furcsa szőke srác az ajtaja előtt áll. Telefonál. Főhősünk kihallgatja a beszélgetést, majd miután úgy találja, túl mocskos a szőke úrfi, azaz bűnös, majdhogynem nekimegy, de végül csak az ajtóba öklözik egyet.  Ekkor kissé megijed a telefonáló fél és elejt egy pisztolyt. Ettől meg ugye főhősünk ijed meg.
Másnap drága barátnője közli vele, hogy nincs pénze ebédre, mert egy szőke arc elvette azt.. Najó, ez nem teljesen így történt, de ez a lényeg. Ezután elmegy megkeresni főhősünk a szőkét és láss csodát, a szőke ugyanaz a szőke, aki az apartmanja előtt álldogált. Ki is hívja egy nagy csatára, de a bűnös közli vele, hogy ő csak lőfegyverrel harcol... Így elkezdődik egy igen random paintball meccs. Komolyan srácok, én itt már teljesen feladtam. Olyan jó akció animének tűnt az indexkép alapján, erre itt paintballoznak egy bálteremben! Szóval igen, akció anime ez... csak épp mégse.
Ha érdekelnek az ilyen abszúrd, amúgy vicces és könnyed animék akkor ajánlom, én még nem tudom mi lesz vele, erős talán megnézem-et kap, azt hiszem.
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal

Persze itt még nincs vége a szezon reményeinek... sőt! Viszont egyszerre azt hiszem ennyi bőven elég, nemsokára jövök a következő résszel, ahol a következő öt szerencsés animét fogom firtatni. Többek között az Overlord és a Gate is terítékre kerül! ;) 

Read More

ISMERD MEG || TEETAKU

Srácok, hát újra itt, mégpedig egy iszonyatosan jóra sikeredett TeeTaku interjúval. Alig várom, hogy elolvassátok, de előtte még szeretnék pár felesleges szót ejteni, ha megengeditek...Szóval! Nem titkolt vágyam, hogy bemutassak nektek itthoni, megbízható és minőségi webshopokat, amelyek az igen kedvelt japán és koreai kultúrával foglalkoznak. Már volt hasonló interjú a blogon, akkor a Tamaishi Design mutatkozott be, hihetetlen jó egyedi pólókkal, és most ezt a vonalat folytatva, itt a TeeTaku, akiknél nemrég egy igen nagy verseny is volt, ahol a magyar rajzosok mérethették meg magukat és ennek a gyümölcse még pár napig látható és megrendelhető is, szóval nem árt sietni srácok. Na de, nem húzom tovább a szót, jöjjenek a kérdések és válaszok, avagy ismerjük meg a TeeTakut! 

Hogy jött az ötlet, hogy animés pólókkal foglalkozzatok?

Körülbelül 3 éve gyártunk egyedi pólókat és a csapat bővülésekor isteni szerencsével pont egy otaku kocka került be. Sajnos nem tudtuk kiélni a kreativitásunkat kiskutyás pólókkal, ezért akartunk valami jobbat. Mivel mindketten imádjuk az animéket elég gyorsan sikerült eldönteni mihez kezdjünk a “fölösleges” energiánkkal.

Valami nagyon exkluzív infót elárulnátok magatokról? Mióta animéztek, kik állnak a Teetaku mögött? c:

Ketten vagyunk név szerint Levi és Eli, ja illetve “Epi-sama” a pólónyomtatónk.

Én körülbelül 2008-ban kezdtem el animézni amikor rákattantam a Narutóra és nem mentem napfényre 1 hétig. Talán érdekesebb "funfact" rólam, hogy minden ebédszünetben valamilyen éppen kedvenc animét nézek és minden második héten sushi-szerdát tartunk. Es nagyon ideges vagyok, ha a várva várt csütörtöki Narutós ebédemet elrontja egy filler… A legdurvább "funfact" talán mégis az hogy egy szerencsétlen pálcikaembert se tudok lerajzolni, ebben kb. egy 2 éves gyerek szintjén állok.

Elinél a rajongás a Yu-Gi-Oh!-nál kezdődött, amikor nem is tudta hogy mi az az anime (Pokemon, Inuyasha). De ebbe a világba 2007-ben esett bele amikor elkezdett Con-okra is járni. Eliről a fontosabb "funfact"-ek: A One Piece-t mindig instant ramennel nézi, lány létére nem igazán néz lányos animéket (fröcsögjön a vér :D) és rengeteg hobbit űz például: ékszereket, mindenféle BJD-s cuccokat készít és imád rajzolni.

De nem csak ketten vagyunk ám, hamarosan indul az Artist Partner programunk!

Mit jelent ez az Artist Partner dolog?

Mivel tudjuk milyen sok tehetséges rajzos van Magyarországon, szeretnénk bevonni őket a pólótervezésbe. Ha valaki bekerül partnernek az Ő pólótervei felkerülnek a webshopunkba és bárki megvásárolhatja őket. Az Artist Partnereknek minden pólóeladás után jutalékot fizetünk, így a szenvedélyével pénzt is tud keresni és persze rengeteg otaku-t tesz boldoggá. Mi pedig intézzük a többit (postázás, pólógyártás stb.) így csak a mintatervezéssel kell foglalkoznia.:)

Sajnos ez a lehetőség még korlátozott, de hamarosan bemutatjuk viszont az első művész partnereinket. Már nagyon várjuk.:)

Miért pont Teetaku? Hogy jött a névötlet?

Természetesen az elején napokig álmatlanul forgolódtunk, nem jött semmi. Fogtunk egy lapot, felírtunk rá az ABC betűit és kivágva próbáltuk egymás mellé rakosgatni, ami tetszett azt pedig felírtuk. Volt egy-két ígéretes pl.: Dattee vagy Fengu, de nem volt az igazi. Végül megpróbáltunk mindenféle szavakat összerakni, hátha. Így jött az Otaku és a Tee (mint póló) szó keresztezéséből a TeeTaku.

Iszonyatosan jó ötletnek tartottam a pólóversenyt, utólag pedig nagyon sajnálom, hogy nem jelentkeztem. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttetek a verseny folyamán?

A pólóversenyt azért csináltuk, mert szerettünk volna sok művésznek lehetőséget adni a kibontakozásra és támogatni a munkájukat. Magyarországon ilyen versenyt tudtunkkal más még nem csinált, szóval meg akartuk mutatni hogy komolyan gondoljuk ezt az egészet. :)

A verseny elején nagyon izgultunk, hogy lesz-e egyáltalán nevező. Ezért már 10-20 jelentkezőnek is örültünk volna. Végül hihetetlenül meglepődtünk, hogy összesen 104 jobbnál jobb nevezés érkezett.

Rengeteget tanultunk, sokan jeleztek vissza hogy kifejezetten tetszett a folyamatos és őszinte kommunikációnk. Ez mindenképpen így marad később is! Fontos új tapasztalat, hogy sok időt kell hagyni a nevezési szakasznál, habár a halogatósok úgyis csak az utolsó percben küldik el. :D Azt vettük észre, hogy a művészek nem szeretik a szavazásos versenyt (ezért is voltak zsűris díjak), a szavazók viszont szeretik a művészek munkáját és szeretnek szavazni rá. :D

A legjobb a versenyben mégis az volt, hogy rengeteg tehetséges alkotót ismertünk meg.

Várható-e még ilyen vagy ehhez hasonló pályázat/verseny tőletek? c:

Igen, már tervezés alatt van. Viszont a következő hetekben a legfontosabb feladatunk az Artist Partnerek megismertetése lesz. Sok idő és energia egy ilyen verseny, ezért konkrét időpontot még nem merünk mondani.

Melyik minta a ti kedvencetek és melyik a vásárlóké?

A vásárlók kedvence idáig Lindako “Thug Life Kaneki”-je. Nekem a személyes kedvencem talán TridentFreak “Tentancles” mintája, Elié pedig Mizuno “Három kicsi Totoro”-ja. De nagyon nehéz konkrétan egy mintát kiválasztani mert annyi szuper van közöttük.

Végül pedig milyennek találtátok az idei nyári Mondocont?

Nekem a második Con-om volt, tehát még új vagyok ebben, de nagyon tetszett. Kivéve a meleget és sushi-hoz sorban állást. Eli a programokon sajnos nem volt, de rengeteg Bubu teát ivott. Általánosságban a Con-okkal kapcsolatban a legjobb, hogy mindenki kedves és családias a hangulat. :)

Ha megjött a kedvetek szétnézni a TeeTaku webshopján, akkor IDE kattintva, meg is tehetitek, illetve a facebook oldaluk is folyamatosan pörög, érdemes lájkolni! c: 

Read More