2016. november 30., szerda

A 9. KOREAI FILMFESZTIVÁLRÓL || BESZÁMOLÓ

Ez volt az első, hogy sikerült részt vennem ezen az eseményen, noha már az előző években is hallottam róla vagy épp terveztem is meglátogatni. A lényeg, hogy most sikerült és nagyon jó élményekkel gazdagodtam, amiket most szeretnék veletek is megosztani. Ahogy ígértem, a megnézett filmekről is írok pár sort, sajnos tényleg nem sokat, hiszen össz-vissz kettőre sikerült eljutnom. (Utólag rettentően sajnálom, de egy káosz volt az a hét.)



Szóval magáról a szervezésről, helyről és az emberekről. Őszintén rettentően kíváncsi voltam, hogy mégis milyen embereket fogok látni itt. Mindenfelé hemzsegni fognak a fanatikus kpopperek vagy az idősebb doramás közönség fog inkább dominálni, esetleg olyan arcok is megjelennek, akikről ilyen általánosítások mellett sose gondolnám, hogy egy koreai filmre fognak beülni.
Természetesen nagyon meglepődtem, mert iszonyatosan vegyes volt a közönség, így a harmadik opció nyert. Néhol azért kitűnt egy-egy BTS pulcsi vagy maszk, de teljesen átlagos felnőttek, idősebbek és fiatalok alkották leginkább a tömeget, ami bőven volt. Sajnos egy filmről le is maradtunk, mivel pont előttünk happolták el az utolsó jegyeket, de ahogy elnéztem, szinte az összes vetítés közel telt házas volt. 

Elsőre furcsa volt felfogni, hogy igazából egy különös érzés fogott el, amikor beültünk a filmre. Hallani lehetett pár mondatfoszlányt, amiből egyszerűen úgy éreztem, hogy ezekkel az emberekkel egy picit ugyanolyanok vagyunk. Egy icipici egység, akiket összeköt Dél-Korea. Ettől kirázott a hideg, de valahogy nagyon jó érzés is volt egyben.  Tudom, ez most eléggé túl lett misztifikálva, de nekem mégis ezek voltak a benyomásaim. :)
Szóval röviden és tömören, az emberekkel és a magatartásukkal semmi gond nem volt, a mozis személyzet is nagyon rendes volt, még próbáltak azzal is segíteni, hátha valahogy mégiscsak beférünk a filmre, szóval tényleg nagyon aranyosak voltak és a hely (Sugár mozi) is pont jó volt erre a célra. Most voltam ott először, hiszen majd egy órára lakom tőle, így a hazajutások is elég kellemesek voltak , de úgy érzem megérte. Hiszen a filmek nagyon tetszettek.



A két mű, amit végül sikerült megnézni, az Újra és újra, szenvedéllyel! és A Szobalány voltak. Két rettentően eltérő műfaj és történet, viszont mint az már mondtam, a maga környezetében nagyon jók voltak. Bár azt hiszem nem meglepő, ha azt mondom, hogy A Szobalány vitt számomra mindent és alig várom, hogy kijöjjön a mozikba, mert egyrészt el akarom rá vinni pár barátomat, másrészt meg nagyon kíváncsi vagyok rá másodjára is.
A szobalány az 1930­as évek Koreájában játszódik, a japán megszállás éveiben. Egy pénzéhes szélhámos felbérel egy ifjú zsebtolvajnőt, hogy egy japán úrnő szobalányaként férkőzzön annak a bizalmába, így segítve, hogy a férfi megszerezze a nő pénzét. A különösen csavaros történetben a két gyönyörű nő erotikus fantáziái szépen lassan valóra válnak, és a szerelmi háromszög résztvevőinek választaniuk kell, ki mellé állnak az érdekektől hemzsegő harcban. 
Viszont az első film se volt rossz. Sőt, határozottan olyan vígjáték volt, amit jó volt végignézni, igényes volt és jók voltak a poénok is. Szórakoztatni akart koreai módra és bizony ez sikerült is neki, viszont ennél nem nagyon volt több, de nem is akart több lenni.
Újra és újra, szenvedéllyel! Hogy milyen egy álommunkahely? Kellemes környezet, segítőkész kollégák, stresszmentes munka és jó fej főnök. To Rahi, a Tongmjong napilaphoz kerül gyakornoknak. Már szinte az első pillanatban rájön, hogy az előbb említett alaptézisek az ő munkahelyére nem lesznek igazak, leszámítva talán a kollégákat.  A Ha Dzsegvan vezette szórakoztatóipari szekcióba kerül; ő a főnökök netovábbja. Tüzes temperamentuma, erős, szenvedélyes hozzáállása a dolgokhoz nem kevéssé nehezíti meg Rahi mindennapjait, na és persze a vonalas telefonok életét. Egy sem marad épen a főnöke kezei között. Mindennek tetejében megtapasztalja az újságírói szakma sötét, piszkos oldalát, amikor azt a feladatot kapja, hogy egy szexuális zaklatás gyanújába keveredett sztárról cikkezzen. A kutakodás során azonban rájön, hogy a bizonyítékok túlságosan mesterkéltek és fabrikáltak. Visszautasítja a cikk megírását. A főnöke megírja helyette, Rahi azonban ezt nem hagyja annyiban, és beleássa magát az ügybe szenvedéllyel, ahogy a profi, igazi újságírók teszik, hogy fény derüljön az igazságra.
Amióta pedig megnéztem ezt a két művet, a koreai sorozatok és filmek világa egyértelműen magába szippantott. Három nap alatt lemaratonoztam a W - two worlds című doramát és épp most tervezek nekiállni a White Christmasnek. Ha gondoljátok kommentben ajánlhatnátok a ti kedvenceiteket, csak írjátok oda, hogy ti miért szeretitek. c:
Már előre várom a következő koreai filmfesztivált, mert egy rettentően pozitív élmény volt számomra!



Szeretettel,
Nina

2016. november 24., csütörtök

EBAY APRÓSÁGOK KARÁCSONYRA

Itt az ideje elkezdeni gondolkozni a karácsonyi ajándékokon, így hát úgy döntöttem megosztom veletek a saját gyűjtésemet, amikből majd a barátaimnak és a családomnak tervezek választani egy-egy apróságot. Már tavaly is ezzel a módszerrel éltem és el sem tudom mondani, mennyire megkönnyítette számomra ezt az időszakot. Először is rettentően nagy a választék, ki se kell mozdulni értük, másodszor szinte minden sokszorosan olcsóbb, mintha itthon valamilyen üzletben próbálnánk megvenni. Az egyetlen probléma, hogy időben kell gondolni rá és a lehető legmegbízhatóbb eladót kell hozzá megtalálni. 


Magam sem tudom miért, de imádok ebayről zoknikat rendelni és a tapasztalataim azt mutatják, hogy az én hobbit lábaimra is (majdnem 40, de inkább 39) teljesen jók és kényelmesek ezek a one size darabok. Szerencsére a pár barátom is hozzám hasonlóan kedveli a különlegesebb zoknikat, így most karácsonykor biztos valaki el fogja sütni azt a remek viccet, hogy "Gazdám zoknit adott Dobbynak. Dobby végre szabad!"


Ruhaneműkként még ezen a cicás sapkán és nyuszis pólón gondolkozom. Az első nekem is van és egyszerűen imádom. Bár egyelőre nem nagyon lenne rá szükségem, de rettentően megfiatalít, vagy 10 évet le tudok tagadni, főleg  amikor még a rózsaszín nyuszi is ott fityeg a táskám oldalán.:) Ideje lenne felnőni, de azt hiszem egyelőre nem állok rá készen, na meg a többiek se. 


További gyermeteg cukiságokként jöjjön ez az iszonyat édes pandás kulcstartó, mert erre nyilván mindenkinek szüksége van, illetve ez az óriás nyusziplüss, ami szintén amolyan kulcstartó-lógattyú. Ez kivételesen nekem annyira nem tetszik, de tudom, hogy akinek kinéztem, az imádni fogja. :) 


Az egyik legegyszerűbb és legbiztosabb dolog, ha az ajándékozott egy hobbiját vesszük alapul vagy éppen, hogy miért is rajong. Így a legkisebb ereklyék is nagy jelentőséggel tudnak bírni és az öröm kétszeresen is elmaradhatatlan. Szóval igen, van akinél én is biztosra megyek...:) Mondjuk nem tudom, hogy ez a repülő, hogyan kapcsolódik az 1D világához, de ez a része a dolog már nem az én ügyem.:) 


Végül pedig a lányok és anyukák biztos pontja; az ékszerek. Itt persze fontos először felmérni a kiszemeltünket, mivel rengetegen például csak ezüst színű darabokat hordanak vagy éppen csak aranyat. Őszintén, szerintem a fülbevalókat jobb kerülni, mivel azt tényleg nehéz kideríteni, hogy mennyire érzékeny az emberünk a bizsukra... illetve ne tudjátok meg hányszor álltam már úgy a H&M ékszerei között, hogy ezredjére is próbáltam valakinek a fülét felidézni, hogy vajon ki van-e lyukasztva. (Ismerős, vagy csak én vagyok ilyen béna?)


Utolsónak pedig pár egyszerűbb kiegészítőre gondoltam. Személy szerint, én nagyon szeretem ezeket a minimalista darabokat, egyrészt mert teljesen uniszexek, így nyugodtan lehet fiúknak is ajándékozni őket, másrészt pedig tetszik, hogy elegáns, de mégsem hivalkodó és szinte bármihez jól passzolnak. 


Remélem tetszett nektek ez a rövid gyűjtés! Még a közeljövőben szeretnék írni még egy részt, ahol ehhez a mostanihoz hasonlóan pár egyéb témából szemezgetnék darabokat. Ha lenne ötletetek témára, akkor mindenképp írjátok meg! c: 

2016. november 22., kedd

KIK AZOK A TOMBOYOK? || ABOUT TOMBOYS

Talán sose volt olyan nehéz elkezdeni egy cikket, mint most. Kényes téma, nehéz rendesen definiálni, jellemezni és körbejárni, én mégis megpróbálom, pont azért, mert még sehol sem sikerült tökéletesen, főleg nem magyar nyelven. Szóval ebben az írásomban szeretném bemutatni a tomboyokat, azokat a lányokat, akik fiúsan, fiúnak néznek ki, de...De? Miért? Hogyan? 
Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, önmagamban, másoktól, tomboyoktól, hozzátartozóktól. Nem titok, hogy ezen apró csoportot én is erősítettem egy ideig, így részben saját tapasztalatokból is írok, de mégis mindenkinek annyira mást jelent, hogy egyszerre kell általánosítanom és részletekben beszélnem. Ennek a posztnak a megírásában több volt és jelenleg is tomboy leányzó segített, szóval szeretném nekik itt az elején megköszönni a válaszokat!



Kezdjük a legelején. Itt egy lány, akiről csak sokadik ránézésre állapítod meg, hogy nem a férfi wc-be fog berohanni, még véletlenül se, de akkor ő most leszbikus? Vagy csak biszex? Miért változtatná meg egy lány a külső nemi jegyeit, ha ugyanúgy a fiúkat, férfiakat kedveli. Mégis melyik fiú nézne így rá potenciális barátnőként, párként?
"Nem éreztem jól magam a bőrömben, úgy éreztem kell egy kis változatosság és hát sosem voltam az a kimondottan nőies típus..."
Rengeteg a kérdés és még ennél is több a válasz. Mindenkinek megvan a maga indoklása. "Még kicsi vagyok, nem akarok pasizni."/ "Ez a stílusom, ezt kell elfogadni." / "Biszex vagyok, így nem zavar ez a része."
De a vége mindig ugyanaz. Ezzel a kinézettel érzi jól magát, így a kényelmes. Ebből viszont rögtön következik, hogy akkor most miről is beszélünk? Ez egy életstílus vagy csak szimpla öltözködési irányzat. Erről lehet vitatkozni órákig, sőt napokig, de talán mindkét félnek igaza van. Életstílus, hiszen beolvad egy-egy szubkultúrába és végül is önmagának is kialakít egy sajátot, ez csak időtől és helytől függően változik, mennyire összetartó és mennyire látható.



Viszont rengetegen veszik fel, mint divatirányzat és trendkellék. Erre jó példa a kpopperek körében kialakult őrület, amit Amber Liu, az F(x) rapperlánya váltott ki. Fiatalként mindenki (legalábbis nagyon sokan) szeretne hasonlítani a kedvenceire, így itt Magyarországon is egymás után lettek a lányok tomboyok, mert ismerőseik, barátaik is így tettek, na meg ott volt a nagy kedvencük.

"A motivációt igazából Amber-től kaptam. Mikor jobban elkezdtem foglalkozni az F(x)-el nagyon megtetszett a stílusa. Úgy ereztem, hogy nekem is ki kell próbálnom."

Ebben az időben váltam azt hiszem én is teljes értékű tomboyjá. Maga a szó, bármilyen meglepő is, angol eredetű és ha megpróbáljuk lefordítani vagy csak megnézzük az urban dictionary magyarázatát, egyértelműen megkapjuk, hogy az 1000 meg 1 értelmezések egyikében bizony ott van, hogy ez a szó, melléknév, nem takar többet, mint egy fiús lányt, aki kedveli a közösség által "fiúsnak" megítélt dolgokat. (Autók, keményebb sportok, videojátékok és így tovább.) Az ilyesmi dolgok rengeteg lányra jellemzőek, köztük rám is, mégse mondjuk magunkról, hogy tomboyok vagyunk.
Éppen ezért megint ott tartunk, hogy vajon mi vezet odáig, hogy tudatosan tomboyjá váljon egy lány és mégis mit jelent a tudatos tomboyság.



Magyar berkeken belül, én az animés és kpopos társaságok között leltem rá azokra az emberekre, akik tudatosan tomboynak mondták magukat és ez a hely nem volt más, mint az ask.fm. Most rengetegen húzhatják a szájukat, fintoroghatnak és tehetnek fel téves elképzeléseket ezeknek az embereknek az értelmi szintjéről, de őszintén, én úgy gondolom, hogy ez csak egy egyszerű előítélet, aminek van alapja, csak mégis, ha azt nézzük, hogy mekkora a felhasználói köre az oldalnak, márpedig nagyon nagy, akkor nem vehetünk ilyen egyszerű kijelentéseket igaznak és egyértelműnek.

Furcsa, de itt nagyon könnyen lehet ismerkedni. Veszélyes-e? Lehet, de mindenki úgy ugrik neki, hogy ő biztos okosabb, mint a többiek és nem fog hülyeséget csinálni. Éppen ezért én is belevetettem magam és igyekeztem a legszimpatikusabb tomboyokkal jóban lenni, na meg gyűjteni pár rajongót, akik szerint "cuki" vagyok. 
Itt könnyen felvállalhatod magod, ha akarod... De lehetsz akár valaki egészen más. Így persze rengeteg a kamu profil, de legalább ugyanennyi a boldog fura és más ember, akik itt végre önmaguk lehetnek és olyan embereket találhatnak, akik hozzájuk hasonlóak. Mint például a melegek.

"Hát, vannak tomboyok akik igen, biszexek, leszbikusok és a többi. Összefügghet sok esetben ezzel is. De nem egy, nem kettő hetero tomboy van. Úgyhogy, valahol összefügghet a szexualitással, viszont szerintem nem feltétlenül."

A személyes tapasztalatom az volt, hogy szinte az összes tomboy ismerősöm egy idő után kipróbálta, hogy milyen is a saját nemével, majd sokak lettek biszexek és egy páran rájöttek közbe, hogy leszbikusok. De! Ugyanígy voltak, akik ezekkel egyáltalán nem próbálkoztak, így igazából nem sok köze van az LMBTQ közösségnek a tomboysághoz, max annyi, hogy mindkét csoport tagjai szimpla emberek, akik szeretnének önmaguk lenni és nyilván a társadalom ezt úgy ahogy elítéli (vagy nem). 



De ha valaki tomboy és leszbikus, akkor ő igazából transznemű? Ez a kérdés szinte automatikusan ötlik föl az emberekben, sosem látott logikai gyorsasággal. Akármennyire is egyértelműnek tűnik, hogy bizony az, sajnos a válasz: nem.

"A tomboy meg van elégedve a biológiai nemével, ő teljes mértékben lánynak vallja és érzi magát csak fiús. A transzneműek rossz testbe születtek, tehát ő egy fiú aki lány testbe született."
Szóval igen, ez csak egy érzés, egy stílus, amit vagy magunkba fojtva élünk meg, esetleg kiegyensúlyozottan, de ki is mutathatjuk a világ felé. Hiszen mindenki ismeri azt a lányt, aki kiskorában is mindig a fiúkkal játszott, sárosan jött haza és nem barbizott. :) Ő pont ugyanannyira tomboy, mint az a lány, aki levágatta a haját és tele van a facebookja róla készült szelfikkel, amiken úgy néz ki, akár egy szépfiú. A tomboy csak egy összefoglaló név, mert szeretünk a dolgoknak nevet adni, na meg társaságokba, csoportokba gyűlni és ha egyszer ez tud minket összekötni, akkor miért ne kössön? 

2016. november 20., vasárnap

MI TÖRTÉNT A BLOGGAL, NA MEG VELEM?

Az elmúlt egy hónapban erősen megcsappantak a bejegyzések számai és én magam is néha egyszerűen elfelejtettem, hogy van egy blogom is, annyi feladatom volt. Persze, mindenki tisztában van vele, hogy iskolaidőszakban semmi se könnyű és majdnem mindenki megbirkózik vele, szóval most nem nyavalyogni jöttem...
A megvan mindenkinek a maga problémája, de most az egyszer valahogy szeretném egy picit lelkizősre fogni ezt a bejegyzést, pedig ti is tudjátok, hogy egy két lépéssel mindig próbálok távol maradni a személyes életemtől itt a blogon. 



Szóval megvolt az első nagy szakításom. Bizony, ehhez a mérföldkőhöz is elérkeztem. Úgy másfél év eltelte után mondtuk ki, hogy ennek többé nincs értelme és így el is váltak az útjaink. A többi már kacifántos és lényegtelen, de így azt hiszem érthető, hogy jelenleg kissé valami lelki-katyvasz kavarog bennem... Hogy eltereljem a gondolataimat, meg amúgy is, szinte minden sulis feladatot bevállaltam,  ezzel pedig olyannyira sikerült leterhelnem magam, hogy el sem tudom mondani, milyen boldog vagyok, amikor hét közben akad egy órácskám játszani vagy olvasni. (Nyilván képtelen vagyok rávenni magam ilyenkor, hogy cikkeket írjak az oldalra, de legalább az oldal jövőjén közben gondolkodtam.) 
Ez a blog most már szerves részem lett, így esélytelen, hogy abbahagyjam, viszont nagyon gondolkozom egy apróbb arculatváltáson. Mint láthatjátok, új a design, amit Ádám Hangának köszönhetek. Szerintem fantasztikus munkát végzett az én ködös elképzeléseimből, amiket próbáltam elmagyarázni neki. :) Még egyszer nagyon köszi!

A blog magától is elindult, mint ahogy az utóbbi bejegyzésekből is láthattátok egy amolyan kelet felé vezető úton. Egyre több a japán-koreai tartalom és úgy érzem, hogy ez így jó, hiszen rettentően szeretem ezeket a posztokat megírni, ti meg, ahogy a megtekintésekből észrevettem, nagyon szeretitek olvasni.:) Emellett persze megmaradnak a kisebb személyes, divatos posztok, de úgy érzem végre rátaláltunk a megfelelő útra, legalább itt a blog és én...
Szóval lényeg a lényeg, igyekszem, hogy minél hamarabb minél több érdekes tartalommal szolgálhassak itt nektek, éppen ezért, légyszives, ha végigverekedtétek magatokat ezeken a sorokon, akkor kommentben írjátok meg, hogy milyen poszt érdekelne. Tényleg, akármit írhattok, nagyon kíváncsi vagyok! ^-^

Szeretettel,
Nina

2016. november 15., kedd

FALL LOOKBOOK 2016 || OUTFI VIDEO

Az egyik kedvencem, amikor outfit posztot hozhatok nektek, viszont rettentően sok vele a munka, ezért elég ritka esemény az ilyen. Éppen ezért gondoltam arra, Dáviddal karöltve, hogy egy videóba összeszedek 3-4 outfitet és egy bizonyos téma szerint mutatom be nektek itt a blogon, meg a csatornán is. 


Mint azt a címből is láthatjátok, a mostani téma, az ősz lett, hiszen bármilyen meglepő is, de jött az ősz és szép lassan most már el is múlt. (Éljen az óriási bundakabát meg a reggeli mínuszok!) Furcsa tény, de én személy szerint ősszel és télen sokkalta színesebb vagyok, mint nyáron. Ilyenkor előveszem a meleg kötött pulcsijaimat, amik mind tarkák, kékek, lilák és nem mellesleg extra melegek. Mivel egy idő után picit unalmas folyamatosan csak a pulcsikat cserélgetni, ezért a mostani videóba egy picit különlegesebb összeállításokat mutattam be, remélem így is tetszik nektek. ♥

2016. november 6., vasárnap

9. KOREAI FILMFESZTIVÁL || TERVEZZ ÉS GYERE!

Rég vártam egy eseményt ennyire. Előre megterveztem, mikor, mit fogok megnézni, bár a teljesen tökéletes terv nem jött össze, mert a társaságom még úgy-ahogy véletlenszerűen fog aznap kialakulni. De igazán ettől se félek, mert tudom pár ismerősről, hogy biztosan jön, tőlem függetlenül is... De mi is ez? Hol és mikor? De legfőképpen: miért tervezz és gyere el? 


Régebbi olvasóimnak nem lehet nagy meglepetés, ha elárulom, hogy rettentően szeretem a koreai kultúrát, zeneipart és nem mellesleg a sorozataikat is. Sajnos eddig nagyon kevés filmhez volt tőlük szerencsém és itt az ideje, hogy ezen változtassak, így hát egy nagyszerű projektként úgy döntöttem, hogy a nyakamba veszem az idei koreai filmfesztivált (2016. 11. 08-12.) és mindennap megnézek annyi filmet, amennyire lehetőségem van. Szóval egy hétre törzsvendég leszek a Sugármoziban, utána pedig megpróbálom nektek az összes művet itt a blogon kicsit elemezni, értelmezni, remélhetőleg veletek együtt. 

A weboldalon (ITT) meg tudjátok nézni, mikor, mit játszanak. Szerencsére a cím alá ki van írva a műfaj, illetve egy rövid ismertető is, ha rákattintotok. Budapesten játsszák a legtöbb filmet és ha picit beleássátok magatokat, könnyen feltűnhet, hogy naponta két filmet lehet megnézni, de mindkét időpontban két film megy, így sajnos az összes filmet nem tudjuk végignézni. De mikre megyek én? 

KEDD - Ma igaz, tegnap hamis/Beauty Inside és Hwayi

Rögtön legelsőként ezzel a filmmel kezdek, remélhetőleg kpopper barátnőkkel. Kedves drámának tűnik, már amennyire ez a műfaj kedves tud lenni. Viszont, miután nem győzött meg teljesen és a Beauty Inside című darab is rettentően érdekel, így egyelőre még gondolkozóban vagyok és úgy érzem, ez csak ott és akkor fog hirtelen eldőlni. Talán picit jobban hajlok íg kezdésként egy könnyed romantikus film felé. 

  

Másodikként, még kedden pedig ezt az akció, thrillert választottam. Alapvetően nem sokszor nézek ilyen filmeket, viszont a leírása és a képi-világa (hát, azok a színészek tényleg nem rondák...sőt!) mégis arra buzdít, hogy nézzem meg mindenképp. Végül is egyszer élünk, miért ne? 



SZERDA - Újra és újra, szenvedéllyel/Egy nehéz nap

Őszintén, amikor elkezdtem írni ezt a bejegyzést, azt hittem mindent megterveztem, de ahogy belepillantottam a füzetembe, rájöttem, hogy mindkét filmet felírtam egy jó nagy kérdőjellel társítva. Nem igazán tudok dönteni, mert míg az egyik egy olyan igazi koreai-dorama hangulatot áraszt, addig a másik annyira lehetetlen és szerencsétlen trailer alapján, hogy valahogy nagyon nagy kedvem lett megnézni. Már megint a kezdés előtt fogunk toporogni és valahogy kiválasztani, hogy mégis mit 
nézzünk. Nincs mese, túl jó a felhozatal. 
  

CSÜTÖRTÖK - A Bérgyilkosság és Húsz

Magam sem tudom miért, de ezt a napot várom a legjobban. Mindkét film nagyon jónak tűnik, főleg a második. Valahogy a Szobalány után, erre vagyok a legkíváncsibb, pedig egy egyszerű vígjátékról van szó. De amilyen drámákat és egyebeket tervezek megtekinteni a héten, azt hiszem bőven rám fog férni egy ilyen egyszerű, remélhetőleg jó humorú film.

  

PÉNTEK - A megvesztegetés mesterei és A szobalány

Le se lehetne tagadni, hogy ez a fesztivál fénypontja, hiszen a legnagyobb headliner filmet, a Szobalányt ekkor vetítik először. Persze, aki fél tőle, hogy itt lemarad róla, akkor nyugtatólag megemlítem, hogy a rendes hétköznapi mozikban is helyet fog kapni egy darabig ez a mű. Remélhetőleg ennyire jó lett, bár miután egy történelmi-drámáról beszélünk... A "jóság" egy érdekes fogalom ebben a helyzetben. 
Előtte viszont még egy kellemes akció-vígjátékot is szeretnék megnézni, amiben meglehetősen fess fiatalemberek szerepelnek, hogy úgy fogalmazzak. :)

  

SZOMBAT - Veterán és A királyi szabó

Eleinte úgy terveztem, ezt a napot már teljesen a pihenésnek szentelem, de végül mégis A királyi szabóra esett utolsó filmként a választásom. Hogy ez miért zavarja meg a kellemes kikapcsolódásom? Ez egy kosztümös film, ami bár nem ritka a koreai film- és sorozatiparban, mégis engem eddig teljes mértékben hidegen hagyott. Magamtól azt hiszem sose néznék meg ezek közül egyet sem, de mivel most itt a lehetőség, fogom magam és beülök rá, hogy legalább véleményt mondhassak és formálhassak róla. :) 
  

Remélem tetszett nektek ez a rövid összefoglaló és ajánló és ti is eljöttök jövőhéten a filmfesztiválra. A facebook eseményt itt tudjátok elérni. Ha minden jól megy, akkor pedig szintén egy hét múlva láthatjátok az after posztot, azaz a kinézett filmek rövid véleményezését. :) Valahogy úgy kell ezt elképzelni, ahogy a nyári animéket is elemezni szoktuk. Na, kedvet kaptatok? Nektek melyik film a legimponálóbb? 


2016. november 5., szombat

KÍNAI MÉZES CSIRKE EGYSZERŰEN || RECEPT

Hihetetlen, de ezt a bejegyzést, még anno a nyáron fotóztuk, amikor az egyik legjobb barátom átjött, hogy csináljunk valamit. Szóval így jutottunk el eddig a receptig, amit meg kell, hogy mondjam, rettentően szórakoztató volt elkészíteni.:) Szerintem az egyik legjobb elfoglaltság a közös sütés-főzés, szóval ezt az egyszerű receptet is ajánlom mindenkinek, aki erre vetemedne szabadidejében vagy csak nem idegenkedik a távol-keleti ízektől. 

Bár a receptet csak egyszer készítettem eddig el, mindenképp szeretném ajánlani, mert nagyon jól sikerült. A hozzávalók: 
♣ 1/2 kg csirkemell
♣ 1 ek szójaszósz, só
♣ 6 ek liszt
♣ 3 ek étkezési keményítő
♣ 1,5 tk sütőpor
♣ 1 ek olaj
♣ 1 tojás(sárgája)
♣ só
♣ 2 dl (rizs)tej
♣ méz
♣ szezámmag
♣ csiliszósz


Először is felkockázzuk a csirkemelldarabokat, majd egy kis tálban összekeverjük a liszt 1/3-át egy kevés mézzel és rizstejjel. Ebbe beleforgatjuk a sózott és borsozott húst és állni hagyjuk. 
Ezután elkezdhetjük magát a tényleges bundát. Keverjük össze a maradék lisztet a keményítővel, sütőporral, szójaszósszal és tojássárgájával, majd ízlés szerint adjunk hozzá egy kevés mézet, rizstejet és csilit. 
Miután kész a bunda, öntsük át ebbe a tálba az eddig áztatott húsit és itt is hagyjuk egy rövid időre állni, amíg elkészítjük a mázt.



Egy kisebb tálba öntsünk ki ízlés szerint szezámmagot, szójaszószt és mézet. Őszintén itt képtelenség konkrét mértékegységekre hivatkozni, hisz, ami nekem már túl édes, az lehet, hogy nektek éppenséggel pont tökéletes, de a legfontosabb, hogy én is csak kb-kb öntögettem a dolgokat egymás után, miközben folyamatosan kóstolgattam. 
Ha ezzel is készen vagytok, akkor elő a serpenyővel és olajjal, és süssük aranybarnára az apró bundás csirkéket. 




Ezután már csak forgassátok bele a mázba a kész húsikat és lehet is enni. Jó étvágyat! 
Remélem tetszett nektek ez a rövid kis receptes bejegyzés, őszintén ezek a legnehezebbek és körülményesebbek számomra, de nagyon szeretem őket csinálni. :) Ha van valami, amire kíváncsiak lennétek, hogy hogyan lehet tojás- és tejmentes diétához alakítani, vagy csak az elkészítése rejtély számotokra, akkor nyugodtan írjátok meg és igyekszem minél hamarabb bemutatni itt a blogon is! ♥