2018. december 21., péntek

Mielőtt a kávé kihűl || Blogturné klub

Azt hiszem általános tény, hogy szeretjük a hangulatos kávézókat. Megvan a maguk misztikuma és őszintén, én mindig is vágytam egy bizonyos törzshelyre, bár sajnos még mindig nem találtam rá. Mégis, biztos vagyok benne, hogy a könyv helyszíneként szolgáló Funiculi funicula kávézó lenne az abszolút tökéletes választás, már, ha lenne olyan szerencsénk, hogy létezne.
Hisz ki ne szeretne egy olyan kávézóban üldögélni, ahol kávézással időutazni lehet?


Fülszöveg:
Különös városi legenda terjed egy bizonyos Funiculi Funicula nevű kávézóról. Azt beszélik, ennek a kávézónak az egyik széke sokkal több, mint ülőalkalmatosság. Ha ráülsz, időutazásban lehet részed. Kívánságod szerint repíthet a jövőbe vagy a múltba. Te döntöd el, melyik irányt választod, de van néhány szigorú szabály, amit be kell tartanod.
1. Az időutazás során csak azokkal az emberekkel találkozhatsz, akik már jártak a kávézóban. 
2. Bármit is csinálsz míg „odaát” vagy, a jelent nem változtathatod meg. 
3. A kérdéses széken ül valaki. Mindenképpen meg kell várnod, amíg ő elhagyja a széket. 
4. Nem ülhetsz át máshova, nem cserélhetsz széket. 
5. Az utazás akkor kezdődik, amikor kitöltik a kávédat, és akkor végződik, amikor kihűl.
Ez még közel sem az összes szabály. Az emberek mégis késztetést éreznek rá, hogy ellátogassanak a Funiculi Funiculába, és kikérjék a hétköznapinak cseppet sem mondható feketéjüket. Ha tudnád, hol van ez a hely, te is betérnél? Sokan megtették, közülük most négy ismeretlen szívmelengető történetét ismerheted meg. 

Karakterek:
Bár a történet négy nagyobb egységre van felosztva, amik önmagukban is megállnak egy-egy teljes egészként, mégis a szereplők változatlanok. 
Természetesen megismerkedünk a kávézót működtető házaspárral, egy közeli bárt vezető hölggyel, egy ápolónővel és férjével, illetve további szereplők is megjelennek, de egyszerűen lehetetlen erről úgy beszélni, hogy az ember nem spoilerezze el az egész történetet.

Mert őszintén, ezt a kötetet úgy kell olvasni, hogy csak és tényleg csak a fülszöveget olvastuk. (Itt muszáj megjegyeznem, hogy kivételesen egy remek fülszövegről van szó. Sejtelmes, de nem hatásvadász és tényleg a lényegre mutat rá, miközben nem lövi le az egész történetet. 

A nevek, japán mivoltuk miatt sokaknak eleinte zavarosak lehetnek, de igazából olyan kevés szereplővel dolgozik a teljes történet, hogy hamar belejön az emberfia (vagy éppen lánya), ki kicsoda és kinek a kicsodája. 

Sztori:
Négy különböző történet, négy különböző indok az időutazásra, mely során a jelen és a jövő nem változik. Mégis miért éri ez meg bárkinek is?
Elsőnek is, nagyon érdekes volt az időutazási szabályok által behatárolt lehetőség, illetve az a gondolat, hogy mikor éri meg ez így mégis az embereknek. Milyen helyzetekben, milyen érzelmek miatt, milyen okokból és milyen célokból. 
Ilyen lehet egy egyszerű szakítás, haláleset, betegség vagy bármelyik nehezebb időszak, mégse egyértelmű, miért is érné meg az időutazás, ha semmit, de semmit nem változtat meg az égvilágon.
Egyszerűen úgy érzem, ennek a könyvnek az esetében nem tudok száraz módon szereplőleírásokat készíteni és történetet kielemezni. Igen, voltak részek, amikre számítani lehetett, igen, volt, ahol picit untam magam, de mégis ez egy olyan kötet, amit az embereknek el kéne olvasnia, mert mondanivalója van, az életről szól és egy olyan szögből mutatja be az időutazást, aminek köze sincs a különböző sci-fi és fantasy művekhez, sokkal inkább az emberi lélektant veszi elő és egyfajta útmutatást is próbál nyújtani. Így pedig, nem szabad siettetni az olvasást. 
Ez pedig, mint tudjuk a blogturnés könyveknél igen nehéz.... Mégis, mint ajánló, az egyik legjobb választásnak nevezném ezt a rövidke kötetet, amit az ünnepek alatt az ember olvashat. 

Amitől eleinte féltem, az az idő kezelése, hisz igen komoly logikai bukfenceket lehet vetni ezen elem behozásával a történetbe...Viszont azt hiszem, remekül meg lett oldva és annyira nem ezen van a hangsúly, hogy ha van is benne pár furcsább és nem teljesen logikus vagy éppenséggel ellentétes állítás, ez egyáltalán nem zavaró és fel sem tűnik. 

Összességében csak ajánlani tudom. Mindenkinek. Rég olvastam ilyen könyvet, amit ennyire szívesen kölcsönadnék szinte bárkinek. Bár tény, kell egy bizonyos érettség a történet értékeléséhez. Azt hiszem 4-5 éve még bőven nem értettem volna úgy az egészet, ahogy most.... Bár ez egy egészen más és érdekes téma, hogy az idő múlásával mit tud mondani nekünk ugyanaz a mű.
Lényeg, a lényeg: Olvassátok és szeressétek, mert ez a könyv igazán, de igazán megérdemli.
Kiadó: Kossuth Kiadó
Oldalszám: 256
Fordító: Béresi Csilla
ISBN: 9789630993791

Nyereményjáték:
A Kossuth Kiadó jóvoltából a Blogturné Klub hat bloggere kávézik együtt a japán Kavagucsi Tosikadzu könyvének szereplőivel, akiknek egy apró, de annál különlegesebb kávézó körül forog az életük. Nem akármilyen kávét szolgálnak ám itt fel! Ha betartod és elfogadod a szabályokat, akkor visszatérhetsz a múlt egy vágyott pontjára, pont úgy, ahogy a történetben többen is megteszik. Ha szeretnétek ti is a részesei lenni ennek a furcsa időutazásnak, akkor tartsatok velünk és játsszatok a könyvért! 
Az időutazás gondolata igazán izgalmas, talán ezért is nyúl sok szerző műfajtól függetlenül a témához. A játékban ezúttal időutazásról szóló, vagy ahhoz kapcsolódó könyvek címére és szerzőjére vagyunk kíváncsiak. Minden állomáson találtok fülszövegekből kiragadott kulcsszavakat, ezek alapján kell kitalálnotok az adott állomás megfejtését. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
idő-eltolódási rendellenesség, szerelmi történet, biztos állás, meztelenül

a Rafflecopter giveaway
További állomások: 
12. 12. - Deszy könyvajánlója
12. 18. - Könyv és más
12. 20. - Ambivalentina

2018. december 17., hétfő

Eastern + Nyereményjáték || Blogturné Klub

Rettentően vártam ezt a könyvet. Egyszerűen minden egyes apró információ róla arról győzködött, hogy nekem ezt el kell olvasnom. Mangás-animés stílus, magyar kortárs szerző, szuper illusztrációk, és említettem már a távol-keleti vonatkozást?
Úgy látszik idén igazán futnak az ilyen történetek, dehát ennek én személy szerint csak örülni tudok. Szóval nézzük is, milyen volt az Eastern, Martin Kay első kötete.


Fülszöveg:
A Titánokkal vívott háborúban porrá lett földön Yuko hírhedt törvényen kívüli. Az elárvult lányt már csak szíve haragja élteti. Konok kitartással űzi Corbent, a gyűlölt zsoldosvezért, hogy elégtételt vegyen élete megnyomorítóján. Útja során nem várt társaságba botlik nővére egykori kedvese személyében. Vajk, az életunt kalandor egyetlen célja, hogy felderítse szerelme halálának körülményeit. Az elkövető nyomai a rettegett zsoldossereghez vezetnek.
Yuko és Vajk kényszerű szövetséget kötnek, hogy kézre kerítsék Corbent, a rájuk leselkedő veszélyek mellett azonban saját démonaikkal is meg kell küzdeniük. Hiába a kettejük között kibontakozó érzelmi kötelék, ha a zsoldosvezéren való elégtételt más módon képzelik el. Vajon sikerül felülkerekedniük önös érdekeiken egymás javára?

Martin Kay mesterien kombinálja a YA klasszikus elemeit a manga akciódús cselekményvezetésével egy fantasztikusan felépített posztapokaliptikus westernvilágban.Könnyed és humoros, letehetetlen olvasmány.

A könyv és én:
Őszintén szólva egyetlen dolgot nem szeretek a recenziós/blogturné klubbos kötetekben. Időre kell olvasni, fixen és ha éppen nem jössz ki jól a választott olvasmányoddal, akkor is minél gyorsabban végig kell pörgetned, mert jönnek a határidők. Persze ezen kívül egy remek dolog és nem is szeretnék álszentkedni, imádom, hogy benne lehetek egy ilyen csapatban és ezzel tölthetem az időmet. Kívánhat magának ennél jobb helyzetet egy könyvmoly?
Ugye, hogy nem.

Azt hiszem könnyen kikövetkeztethető ebből az indításból, hogy sajnos nehezen jöttünk ki a könyvvel. Valahogy a jelenlegi hangulatomban nagyon nehezen fogott meg és egy kis időre félre is tettem, pedig ilyet nagyon ritkán szoktam, nem tudok párhuzamosan több könyvet olvasni, most mégis ez történt és meg is lett az eredménye: Mikor ismét visszatértem az Eastern világába egyszerűen fogalmam sem volt, hogy Vajkon és Yukon kívül ki a többi szereplő.


Karakterek:
Mikor molyon beleolvastam pár véleménybe, megnyugtatott a tény, hogy nem csak számomra volt rettentően kiugró és furcsa névválasztás a Vajk. Nagyon nehezen szoktam meg, valahogy nem illett az általam felépített fantáziavilág képébe.
Mégis, magát a karaktert kifejezetten megkedveltem, nagyon szórakoztatóak voltak a Yukoval történő szópárbajaik, és tipikusan az a menő karakter volt, akiről tudod, hogy meg fogja oldani a dolgokat még a legnagyobb szarságok (bocsánat a szóért) közepette is.

Mégis, aki a leginkább belopta magát a szívembe, az Yuko a maga tsundere karakterével. Nála éreztem tényleg úgy, mintha kilépne épp egy animéből és valahogy ez rettentően tetszett. Egyszerre volt vagány, lány létére rettentően badass, és egy cuki robbanékony hisztigép. Persze ezt remekül kiegészítette Vajk (jaj, ez a név...) rém nyugodt természete és megfontoltsága (már, amikor hagyta neki a rém impulzív Yuko).

Együttesen egy élvezetes csapatot alkottak és érdekes módon az én rém romantikus lelkem nem hiányolta a szerelmi szálat, bár belegondolva a folytatásban nem lenne feltétlenül ellenemre, ha valami történne közöttük. Mert hát bizony, a történet még nem ért véget, ez a kötet még csak a bevezető egy sorozatba, ami egyelőre fogalmam sincs hány részes lesz. 

Sztori:
Itt mindig történik valami. Komolyan, néha már legszívesebben könyörögtem volna pár nyugodt percért és mélázásért, mert, ha éppen nem Yukoék csöppentek bele valamilyen vad lövöldözésbe, akkor valamilyen flashback formájában kaptunk különböző izgalmakat. 
Őszintén szólva, számomra egy kissé elvette a feszültség élét a folyamatos élet-halál harc. Hiába tűnt elsőre rettentően vészesnek a főhőseink helyzete, ott volt még 100 vagy több oldal, ahol ugyanúgy róluk volt szó és egy idő után az ember egyszerűen tudta, hogy úgyse lesz semmi bajuk, főleg, hogy a kaotikus állapotok között néha már követni se tudtam mi történik és kivel. 

Mégis ennek ellenére megszerettem Yukoékat és amikor épp egymáson civódtak, azt egyszerűen imádtam. Jó volt egy ilyen bajtársi kapcsolatról olvasni, ahol egészen más érzelmek kaptak figyelmet, mint a mostanában általam dögivel fogyasztott romantikus művekben.
Azt hiszem egész jól megismerhettük a két főszereplőt, egészen érthetőek a motivációik, de a történet előrehaladtával mindig kaptunk még egy-két meglepetés információt, amik kicsit átalakították a történet addigi megítélését.
Nem is említve a különböző random visszaemlékezéseket, amik viszont egy picit mégjobban összekavarták a szálakat, legalábbis nálam mindenképp.
Így viszont mégjobban várom a folytatást, hisz az első kötet olyan függővéggel zárult, ami engem mindenképpen meglepett és alig várom, hogy a történet egésze kibontakozzon és szépen minden egyes puzzle darab a helyére kerüljön.
Bár van egy olyan érzésem, hogy a következő kötetben eleinte csak mégjobban össze fogok kavarodni.

Külön szeretném még kiemelni a címválasztást, ami baromira tetszik, bár bevallom utána kellett néznem. Eastern, azaz a western keleti formája. Baromi jó ötletnek találom és annyira boldoggá tesz, hogy kezdünk elrugaszkodni a "csak a nyugat" és "csak az amcsi" gondolatától.

Összességében bár voltak kisebb hibák, mégis tetszett a könyv és várom a folytatást. Kissé nosztalgikus volt, ahogy különböző, általam régebben nézett animék apró elemeit felismertem a történetben, de azt hiszem nincsenek igazi easter eggek elrejtve, szóval na is keressétek. (Ha valaki mégis talált volna, akkor sikítson és kommenteljen!)
Mégis az érzést és a hangulatot remekül átvette ez a történet, szóval mindenképp ajánlanám a manga és anime rajongóknak, illetve azoknak is, akik csak egyszerűen egy kalandos és izgalmas regényt keresnek kikapcsolódás gyanánt.  
Kiadó: Twister Media, 2018
Oldalszám: 400
ISBN: 9786155631672
Illusztrátor: Megyeri Manó

Nyereményjáték:
A Twister Media kiadónál jelent meg Martin Kay Eastern című regénye. Yuko és Vajk különleges világban játszódó történetét egy hat állomásos, interjúval bővített blogturné keretében ismerhetitek meg. Kövessétek a játékunkat is, mert egy helyes megfejtő megnyerheti a Twister Media által felajánlott nyereménykönyvet!

A történet egy kitalált westernvilágban játszódik, így a mi játékunk is ehhez kapcsolódik. Minden blogon találtok egy képet egy olyan filmből, ami a western világában játszódik. A feladat, hogy ezeknek a filmeknek a címét kitaláljátok és a Rafflecopter megfelelő mezőjébe beírjátok. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

                                                      

a Rafflecopter giveaway

További állomások: 
December 17 - Ambivalentina
December 19 - Kelly & Lupi olvas
December 21 - Könyv és más
December 23 - Hagyjatok! Olvasok!

2018. december 16., vasárnap

Kőgazdag barátnő || Blogturné Klub

Még a nyáron olvastam a sorozat első részét, a Kőgazadag ázsiaiakat és szerencsére nem is kellett sokat várnom, hogy kezembe vegyem a folytatást, a téli megjelenések között már ott is volt a második kötet, a Kőgazdag barátnő, az első rész babarózsaszín borítójához illő babakék csomagolásban.
Eleinte picit haboztam, nem tudtam mire is számíthatok a folyatásban, de a lehető legpozitívabban csalódtam, továbbra is egy kínai luxus szappanopera, de a lehető legjobb változatból.

Fülszöveg:
Alamak! ​A Kőgazdag ázsiaiak története folytatódik a Kőgazdag barátnő történetében. Néhány év eltelt ugyan, de az események mozgatórugói ugyanazok: pénz, hírnév, pletyka. És persze a hagyományok. Úgy tűnik, a szerelmesek, Nick és Rachel végre révbe érnek és legyőzik a családi ármánykodást, de Eleanor még korántsem fogyott ki az ötletekből, hogyan távolíthatná el az amerikai lányt imádott fia mellől. A tét óriási: ki örökli az igazi nagy vagyont, a Young család ősi birtokát, a varázslatos Tyersall Parkot, amely minden hatalom és gazdagság szimbóluma? Megengedi-e a család, hogy a nagymama Rachel miatt kizárja kedvenc unokáját a végrendeletéből? Meginog-e Nick a nyomás alatt, és ismét sikerül-e eltávolítani egymástól a két fiatalt? Vagy talán Rachel múltjából bukkan fel újra valaki, aki épp kapóra jön az ellendrukkereknek? Korábbi ismerőseink, Astrid Teo, Kitty Pong és Araminta Khoo házassága is érdekesen alakul.

És mindeközben csillognak a gyémántok, száguldanak a sportkocsik és megállíthatatlanul röpködnek a milliók…


Szereplők:
Az első ötven oldal után, egyszer csak elcsodálkoztam: úgy faltam az oldalakat, mintha az egyik legizgalmasabb kalandregényem lenne a kezemben, és ez kitartott egészen a kötet legvégéig. Hogy hogyan? Azt hiszem egész sok indokot találtam, de mindegyik leginkább a szereplőkhöz és még inkább a főszereplőkhöz köthető:
Rachel Csu bár továbbra is az egész középpontjában volt, de csak, mint naiv megfigyelő kislány vett rész a könyv legnagyobb részében, így csak nagyon ritkán idegesített fel, és a kötet további részében érdekesebb és karakteresebb szereplők sorsát követhettem végig.
Egyszerűen nem tudok kibékülni ezzel a lánnyal. Annyira semmilyen, ráadásul szép lassan bele is olvad a kőgazdagok világába és így az olvasó elég hamar elveszíti azt az érzetét, hogy ő lenne a szeplőtlen és karakteres szegény lány.
A második részt kétségkívül Astrid és Kitty Pong viszi el a hátán, legalábbis ami a régi szereplőket illeti. Illetve kiszakadunk a szingapúri elitből (így Eleanor Youngtól is könnyes búcsút veszünk, haha) és kicsit jobban belelátunk az anyaországi kínaiak "kínagazdag" életébe. Itt olyan szereplők kerülnek a képbe, akik bár rendkívül érdekesek, de sajnos nem beszélhetek róluk, mert igen nagy spoiler lenne, szóval maradjunk a két lánynál.


Astridék élete igen nagy fordulatot vesz, férje hirtelen hatalmas sikereket ér el az IT szférában, ami eleinte a házasságuk megmenekülésének biztos pontjának tűnik, de szép lassan egészen új problémákba ütköznek. Közben pedig feltűnik Astrid volt kérője is, egy egészen meglepő, nem szappanoperás módon. (Tényleg, nekem rettentően tetszett kettejük története.)
Magam sem tudom miért szimpatizálok Astriddal ennyire. Talán ő próbál a leginkább egyensúlyozni az őrült gazdag és a hétköznapi egyszerű és egyenes élet között, miközben megvan az a különlegessége, mint Nicknek is, hogy egyszerűen nincs elszállva magától. Ez pedig az egyszerű olvasónak nyilván remekül esik. 

Kitty Pong pedig a másik véglet. Az újgazdag lány, aki megpróbál beletanulni a hongkongi elit életébe. A könyvet olvasva akarva-akaratlanul szurkoltam Kitty karakterének, pedig tényleg egy nagyon egyszerű, sőt buta és befolyásolható leányzóról van szó, mégis az írónak sikerült izgalmasra és érdekesre megírni a részeit, ráadásul a könyv végéig ott volt a nagy kérdés, hogy hova is tűnt a férje, akit az első részből még a legnagyobb partiállatnak ismerhettünk meg. 

Amit viszont megfigyeltem, hogy már megint volt egy karakter, akit egész végig a jók oldalára sorolhatott az olvasó, majd az utolsó oldalakon kiderült, hogy mégse annyira jóindulatú, mint azt hittük. Azt hiszem ez az író különös stílusjegye lehet, hisz a legelső kötetben is volt egy ilyen karakter, aki a vége fele nagy meglepetést okozott. 

Sztori: 
A szálak tovább futottak, néha keresztezték egymást, néha össze is gubancolódtak, de maradtunk a jó öreg szappanopera kliséknél. Volt itt minden: mérgezés, rokonságok felfedezése, titkos esküvő és titkok titkok hátán.
Mert hát hogyan is lehetne ez másképp egy ilyen kaliberű regénynél, de ami a legszebb az egészben, hogy én ezt végig élveztem. Kikapcsolt, szórakoztatott és új ismereteket is adott, már amennyire egy ilyen kötet tud. Mégis, a rengeteg szerzői kommentárral és kiegészítéssel egy picit mégjobban beleláthat az ember az egyébként fikcionális karakterek kínagazdag életébe.
Sajnos itt muszáj megjegyeznem, hogy néha egészen meglepő volt, hogy mit magyarázott meg a szerkesztő (és nem a szerző) és mi az, ami egyértelműnek vett. De lehet csak én térek el nagyon az átlagtól...
Személy szerint rendszeresen megéheztem a könyvet olvasva, egyszerűen túl részletesen vannak elmagyarázva a különböző fogások és desszertek. Főleg a desszertek. (Említettem már, hogy borzasztóan édesszájú vagyok?)
Mégis ezek az apró dolgok nagyon sokat segítenek abban, hogy az ember tényleg picit jobban belekóstolhasson (haha) egy teljesen más kultúrába. Mert egy dolog, hogy egy nagyon vékonyka elit réteg mutatkozik be a könyv lapjain, de ráadásul a föld másik oldaláról, így két külön aspektusból is igencsak mások, mint a kedves olvasó.
Összességében ez a második rész kifejezetten tetszett. Pörgős volt, izgalmas és egészen kiszámíthatatlan. Alig várom, hogy olvashassam az utolsó kötetet is, remélem minél hamarabb jelenik meg a kiadó gondozásában. 

Kiadó: Kossuth
ISBN: 9789630993289 
Sorozat: Kőgazdag Ázsiaiak #2
Fordította: Németh Dorottya

Nyereményjáték:
Folytatódik a trilógia, amely bemutatja nekünk, hogyan élnek az ázsiai gazdagok. A Kossuth Kiadó jóvoltából visszatérnek és tovább dőzsölnek a Kőgazdag ázsiaiak szereplői, újabb intrikákkal és problémákkal szembesülnek. Ha a blogturné klub bloggereivel tartasz bepillanthatsz ebbe az egzotikus világba és megnyerheted a kiadó által felajánlott két könyv egyikét.
Mivel a kőgazdagok szinte folyamatosan esznek, játékunkban ázsiai ételeket keresünk. Minden bloggernél találtok egy étel leírását, a kaja nevét kell beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. Segítségül az étkek betűit elrejtettük a bejegyzésben is.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Vietnámi erős, aromás elsősorban marhahúsleves, amelyben rengeteg a rizstészta és a különböző erőteljes fűszer, ami az ízét adja: csillagánizs, bazsalikom, koriander és lime.
a Rafflecopter giveaway

További állomások:
12.15 Ambivalentina