2015. január 18., vasárnap

.tűfóbia || 2015 tényleg ilyen leszel?

Ismét itt vagyok és ismét egocentrikusságomból kifolyólag elregélem a kedves olvasóknak, hogy milyen furcsaságaim vannak még. Szóval igen, tűfóbiás vagyok. Alapvetően az emberek csak legyintenek az ilyenekre, hisz minden fejben dől el, de ha egyszer benne vagy, nem tudod ezt mondani. Ezt nem szándékosan csinálod és azt kívánod, hogy bár ne reszketnél ettől az egésztől, de nem megy. 

Van különbség tű és tű között, tehát míg varrni teljes lelki nyugalommal tudok, addig ha egy injekciós tűt meglátok jobb esetben csak hányinger és remegés fog el, rosszabban pedig el is ájulok. De sírni így is, úgy is elkezdek. 
Így volt ez múlt csütörtökön is, amikor kénytelen voltam vérvételre menni. Amennyire csak tudom kerülöm az ilyen helyzeteket, de sajnos, hogy rájöjjenek mi van velem (a hasfájásom egy másik sztori) muszáj volt vért venniük. 
Mikor megtudtuk, hogy muszáj lesz, én már elbőgtem magam (szégyen vagy nem szégyen), de a gondolattól is irtózom. Mielőtt elkezdtem volna írni ezt a bejegyzést, gondoltam utána olvasok a dolognak, hisz még konkrét "szakvéleményt" sose hallottam erről. Nos én megpróbáltam, de mikor az érzéstelenítésig eljutott az író, én már ott kész voltam. Nem megy. 

Le akarom győzni és le akartam győzni és mint láthatjátok, túléltem, hisz most ezeket a sorokat pötyögöm. Ez biztos vicces, de nekem egy tényleg nagy dolog, hogy nem hisztiztem be, hogy nem ájultam el, hogy nem bőgtem úgy Isten igazából és igen ezért durvább a tűfóbia talán, mint a többi, hisz; ”Ritkán tapasztani, hogy valaki elájul a magasban vagy egy pók látványától. Ezért más a tűfóbia.”-  Martin Anthony.

Javasolnak az emberek kezeléseket meg mindent, de szerintem nem segítenek semmit. Elég, ha az ember megpróbálja a legalapabbat. Nem gondol rá és eltereli a figyelmét, illetve meg akarja csinálni. Nem kell feltétlenül megbarátkozni a tűvel, nem is kell látni, csak kibírni és nem gondolni rá. :)

Igazából most sokat gondolkodtam, hogy mégis milyen képpel tudnám illusztrálni és feldobni a bejegyzést, de nem merek rákeresni a tű szóra képekben. Látni se bírom, így talán ez lesz az első bejegyzés, amihez nem tartozik kép. 

De azért végezetül megkérdezem, nektek van esetleg tűfóbiátok? Vagy bármilyen más fóbiátok? Esetleg ismertek olyat akinek pont ilyenje van? :)

2015. január 16., péntek

.az "egészséges" étrend tényleg az? || fitness


Miután előző workout posztom igen sikeres lett, így gondoltam elhozom a második részét, melyet amúgy is terveztem megírni, de így legalább tudom egy téma köré kötni. Szóval ha már elhatároztuk magunkat, hogy belekezdünk a változásba, elkezdjük az edzéseket majd az egészségesnek vélt táplálkozást. Mert ugyan mi az egészséges? Ennek a szónak a jelentése hihetetlenül relatív.


Alapból azt mondjuk, egészséges a sok gyümölcs, zöldség, kalória szegény cuccok etc etc... Na de a ZSÍR? Fúj az nem, az a lehető legegészségtelenebb amit összeehetsz. Pedig ez hatalmas tévedés.

Belegondolt már bárki ilyen mondatot kijelentő abba, hogy a legtöbb vitamin zsírban oldódik? Hm? Na látjátok. Zsír és zsír között egyébként is van különbség és akár hiszitek, akár nem sokkal egészségesebb az állati eredetű, mint az agyonreklámozott és istenített kalória nélküli kókuszzsír. Alapvetően a növényi zsírok a kártevők, nem pedig az állatiak. 

Na és ekkor jön a következő lépés, hogy hülyeség, mert a zsír hizlal. Nem akarok olyan kijelentést tenni, hogy "nálam jobban nem tudhatja senki", de én zsír diétáztam és mondhatni két éve ez az alaprugóm, szóval biztosan mondhatom, hogy amióta zsírt eszem (minden reggelire valami zsírosat) azóta fogytam és egy negyed kilónyit se híztam. 
Szóval itt lennének az én tippjeim a helyes (számomra bevált) étkezéssel kapcsolatban.

  • Reggel egy nagy pohár víz/sós víz (bővebben itt)
  • Alapvetően változatos étrend
  • Az olaj és a margarin kerülése (rosszat tesz a bőrnek is...), jobb helyette az állati eredetű zsír
  • Kevés cukor használata
  • Kevés fűszer használata
  • Száraz sajtok előtérbe helyezése 
  • Magvak, diákcsemege kerülése
  • Nagy kérdés, hogy a tej szükséges e, hisz köze sincs már a tehénhez, de talán ebben van a legtöbb kalcium 
  • Innentől fogva nagyjából egyetértek az általános egészséges életmód szövegekkel
Úgy unblock én úgy gondolom, hogy az ember nem véletlenül alakult olyanná amilyen, tehát az alapvető dolgok amiket már évszázadok óta eszünk, azok lehetnek a legegészségesebbek, hisz ezek a természetesek.:) Persze, senki nem mondja, hogy nekem igazam van, vagy hogy éppen nincs. Mindenki más milyen. Beszélnek itt arról, hogy a vércsoportunk szerint is mást és mást kell ennünk, vagy lakóhelyünktől függ. Ebből is látszik, hogy mennyire relatív ez az egész, mert míg mondjuk a tej valaki számára egészséges, addig a másik képtelen megemészteni. Relatív. Mindenkinek saját magának kel megtapasztalnia, hogy számára mi a jó, neki mi tesz jót. Szóval hajrá, ne adja fel senki és nehogy bárki és megpihentesse a bikini szezonra készülő popóját a Mekiben! :) 





2015. január 14., szerda

.amikor megcsap a keleti hullám || KPOP

*az oldal elérte a 4000 össz megtekintést húhú \^3^/*

Alapvetően ugye, mint mindig most is a tökéletesen lényeges, de a poszt szempontjából lényegtelen információkkal kezdeném a bejegyzést. Az Aldiban, most le vannak akciózva a fitness cuccok. Anyuval mi is beruháztunk egy súlyzó készletre, illetve egy labdára.:)

Azt hiszem nem mondok új információt azzal, hogy igencsak érdeklődő tekintettel figyelem mi zajlik keleten. Hisz míg nyugat az ölünkbe folyik, addig talán keletet keresni kell. Bár a Kpop talán egyre inkább belopja magát a köztudatba. Ez nem egy olyan poszt lesz amiben száraz tényként közlöm mi ez, miért jó, mert arra ott van már számtalan más blogon leledző bejegyzés, no meg legfőképpen a Wikipédia.

Szóval igen, ambivalens énem a rock, indie és alternatív  zenék mellett boldogan megtűri a kpopot, vagyis talán a khiphopot (bár ezt senki se mondja ki, de mégis én ezt az "irányzatot" részesítem előnyben). Igaz, valahol ez egy média fogás (mint bárhol máshol a pop-ipar), de mégis talán egy alternatív verziója a mindenki által ismerteknek, gondolok itt a disney "csillagokra" és az alapvetően csapból ömlő számokra. 

Most tisztázzuk gyorsan, hogy a kpop a koreai poppot takarja, természetesen Dél-Koreából. Sokféle elképzelés, történet és anyag van arról, hogy hogyan is alakult ki ez a zenei ágazat, de talán ez a legegyszerűbb és elfogadhatóbb, miszerint a koreaiaknak tetszett az amerikaiak zenéje, de 1. többnyire zavarta őket, hogy nem értik a szövegeket, 2. nagyon nehezen lehetett koncerteket leszervezni. Ezekből kifolyólag  megcsinálták a maguk zenéjét, mely nagyban hasonlít az amerikaiakéra, mégis az övék, koreaiul szól (keverve angollal) és elérhető számukra. Így kialakult ez a külön zenei műfaj, szubkultúra, mely idolegyüttesekre épít, melyek mint tudjuk a legtöbb pénzt tudják hozni a konyhára. 

Miért? Mert a történelemben előforduló bármely fiú- vagy lánybandát ha megnézzük, egyszerűen szembetűnik, hogy egy biztos szimpatikusabb lesz, mint a többi és így meg is van a kedvencük (a kpopban őt nevezzük biasnak). Ha pedig megvan a kedvenc, akkor már csak napok kérdése, hogy szimpátiánk átcsapjon minimális rajongásba, majd tinilányokat megszégyenítő fanságba. Sőt, igazából ezt nekik találták ki, méghozzá igen jól. Mert míg Amerikában "csak" azt halljuk, kinél találtak füvet, ki verekedett össze kivel és milyen balhék vannak, addig a kpop idolok kezét az ügynökségük olyan erősen szorítja, hogy még randizni is nagyon nagyon ritkán látjuk őket. ((Hisz a kis- illetve nagylányok, hogy álmodozhatnának nyugodtan, ha tudják, hogy drága idoluknak barátnője van?))


Mit ad a rajongóinak ez a műfaj? Rengeteg rengeteg zenét és élő felvételt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy igen ritkán adnak ki a bandák rendes nagy lemezeket. mindig csak 4-6 számot tartalmazó albumokat (persze van kivétel), mert ez egy showműsor. A legfőbb számoknak klippeket csinálnak (ebbe a média-ágazatba képesek milliókat ölni) és persze koreográfia is tartozik a dalokhoz, melyeket a heti műsorokban be is mutatnak.


Amikor a kpopperek azt állítják ez a szubkultúra beszippant, akkor kétség kívül igazuk van, hisz körül ölel és mindenhol egyszer csak jelen lesz az életedben. A zene, a nyelv, a ruházkodás, a szokások, a szabadidő. Minden. Észre se veszed, de a polcodon fog pihenni valamely kedvenc bandád lemeze, pedig ma már nem divat CD-t venni, minimum egy bandanás kendőt beszerzel, hogy ezzel is kimutasd mondjuk a BTS iránt való rajongásod és azonosulásod. A telefonododon ofc idolos képek lesznek és a kedvenc kpop számaid is helyet kapnak. Facebookon minimum 2-3 csoportban benne leszel, melyek az adott banda magyar fancsoportjai és végezetül telírod a füzeted sarkát a banda nevekkel, az idolok neveivel, dalok címével és a fan nevekkel. Mert minden banda rajongóinak megvan a maguk neve. Black Jack, Army, Baby, VIP etc etc...:) 
Persze, a fönt említettek általánosságban értendőek, nem mindenkivel lesz/van/volt így, csak ahogy én észrevettem a nagy többséggel. 

Korea messze van. Akkor a magyarok is úgy jártak, mint a koreaiak Amerikával szemben? Eddig így volt, de a tavalyi évben 2 nagy banda is ellátogatott kis hazánkba és ahogy én hallottam fergeteges koncertet tartottak. Szóval jönnek, nincs miért aggódni.

Napokig tudnék talán beszélni erről a témáról és nehogy aggódni merjetek, mivel nem terveztem mindent ebben az egy posztban lerendezni. Jövök még! Haha. Szóval végezetül itt van az én "kedvences listám". Hallgassátok meg ha gondoljátok.:) 
Ezek mind hülyék. Így érthető azt hiszem ez a rajongás értük.:)


Ti ismertétek eddig a kpoppot? Szeretitek?

2015. január 12., hétfő

.első eredményem || fitness

Új év, új én, szokták volt mondani. Ilyenkor legtöbben (ahogy én láttam) a fogadalmaik közül leginkább a több testmozgást emelik ki, hisz karácsony után végképp ellustul az ember. Nem mondom, hogy velem így volt, de az év végére igen tanácstalan lettem, miután befejeztem a röplabdázást. Akkor most mégis mit kezdjek magammal? - jött a kérdés, hisz sportolni muszáj (szüleim elve és igazuk is van).
Nem szerettem volna csapatban játszani és igazából semmilyen ilyesfajta sportot nem szerettem volna űzni és főleg nem versenyezni (abból elég volt), csak mozogni. Így jött a hétfői szaditorna és az itthoni fitness(?) edzés ötlete.:)

Szóval igen, elkezdtem és csinálom is rendesen... és az első eredmény már jelentkezett is: életemben először sikerült lefutnom a cooper tesztet. Ez hülyén hangzik gondolom nektek, de eddig kb a 17. körnél mindig elájultam. Szóval gáz vagy sem, mikor ráeszméltem a végén, hogy lefutottam, egyszerűen nem hittem el és elsírtam magam. A győzelmet az ájulás és a futás felett végül egy szaditornával (majd a napi kihívások elvégzésével) koronáztam meg.:)

Szóval igen, csak akarni kell és csinálni, hisz más nem fogja helyettünk. Bár én is sokszor vesztek a motivációmból Natinál mindig találok egy apró löketett.. haha szóval egy rúgást ami elrepít egyenesen az edzésig. Ajánlom mindenkinek.

Végül pedig itt pár kép (mert általában sokan keresnek ilyeneket. Én jelen pillanatban ezt a két kihívást csinálom, illetve ezeket az edzéseket nézegetem (egyenlőre). 



Ezekkel meg még csak szemezgetek:


2015. január 9., péntek

.a rövid haj sztori || storytime


Talán feltűnt már a régebbi olvasóknak, talán nem, hogy nekem bizony nincs földig érő hajam, sőt még a vállamig se ér le és volt, hogy esetleg a fülemet se takarta el, pedig 2 éve még én is lapockáig érő hosszú hajjal "színesítettem" az utca népét. Aztán történt valami...:)

A fogszabályzós rövid bejegyzésem népszerűségén fölbuzdulva gondoltam, hogy talán az ilyen egyszerű változásokról, változtatásokról megéri írni, főleg, hogy rengeteg blogon írta egy-egy szerkesztő, nekem is többen mondták, hogy igazán kezdenének már valamit a hajukkal. Csak félnek.

Igen, alapvetően az emberek félnek a változtatásoktól és ez igazán nem helyes. Legalábbis az én túlságosan is felnyitott fiatal szememmel így látom. Most nem szeretnék nagy életbölcseletekbe belemenni, de azt hiszem tény és való, hogy az ember szeme ahogy nő fölfele egyre inkább kitágul, egyre több mindent próbál befogadni és megérteni, aztán jön valami, ami miatt elkezdi az érdeklődő szemét lecsukni, elfogadja, hogy a dolgok úgy vannak ahogy és nem igazán szeretne változtatni rajta, vagy ha mégis, akkor a sok ellenlehetőség igen elveszi a kedvét.
Hisz van is a mondás, hogy fiatalok vagyunk és bolondok. Ha valami őrültséget akarsz csinálni azt most tedd. És igen, a hajvágás ily módon igen nagy őrültség, minimum a drága édesanyák szemében, mert ugyan, melyik szerető anyuka nem szerelmesedik bele kislánya hosszú tincseibe (vagy éppen apuka)? 

Szerintem alapvetően nálunk is így volt, bár anyu leginkább attól félt, hogy megbánom, hisz míg a hosszú hajból bármikor lehet könnyűszerrel rövid, addig hosszú évekig eltart a rövidből hosszabbat csinálni... Természetes úton.

DE! Levágattam és nem bántam meg egy percig sem. Sose éreztem, hogy bárcsak nekem is olyan szép hosszú hajam lenne, mint a többieknek, főleg, hogy ezer egy előnye van.
Szóval jöjjön a kedvcsináló:
  • A hajmosás és hajszárítás gyerekjáték. Nyáron 3-5 perc alatt a napon megvan és télen se több. Ráadásul mindenből kevesebb kell (sampon, balzsam) szóval tök jól spórolhatsz rajta. :'D
  • Lehetsz kócos és még jól is mutat, szóval akár át is veheted a ponyvaregényekben sokszor ismételt helyes pasi "most keltem" haját.
  • Sokkal jobban meglátszik, hogy nő a hajad és igen gyorsan, szóval akár hónaponta váltogathatsz frizurát. 
  • Igazából ha hosszú hajat szeretnél, elég egy parókát beszerezned és nem is kell rengeteg hajat betömködnöd alá.
  • Ha ügyesen és elég hosszú hajat vágatsz le, akkor azt akár el is adhatod és elég sokat fizetnek érte. :'D
  • 100%, hogy extra jól fognak állni a kalapok és sapkák.
  • Akár sokkal erősebben is sminkelhetsz és nem lesz feltűnő, mert a hajad ellensúlyozza. 
  • Szóval egyszerűen ezerszer jobb, mint a hosszú haj. Legalábbis szerintem.
  • Mostanság egyre divatosabb, talán ez annak is köszönhető, hogy egyre több sztárolt személy vágatja le fürtjeit.:)
  • Sose kell hajgumi, így nem lesz tesi előtti lázas keresgélés se semmi ilyesfajta idegeskedés.
Szóval én szerintem tényleg megéri, ha valami nagyon újra vágysz és ezer meg egy "hajszerkesztő" van a neten, amikkel "felpróbálhatod" a kiválasztott frizurákat. Mert hogy nem csak egy féle rövid haj van ám. Ha egyszer levágatod, megtapasztalod, hogy hónaponta fogsz valami új frizurát összeesküdni a hajaddal, mert egyszerűen folyamatosan változik és mindig más fog menni az éppen hatalmaskodó hangulatodhoz. 


Ugyanakkor nem csak érvek vannak a rövid haj mellett, hanem pár jó ha tudod és ezen ne lepődj meg sztori is hozzá jár.
  • Ne lepődj meg ha mások elkezdik piszkálni a hajad. Valamiért késztetést éreznek rá, hogy piszkálják vagy beletúrjanak, esetleg összeborzolják. 
  • A kockás ingek és boyfriend gatyók... szóval a fiús stílust kicsit küszöbölni kell (ha nem akarsz fiúnak kinézni), de nem lehetetlen sőt.:)
  • Néhanapján hihetetlen módon el lehet aludni a hajunkat, szóval ilyenkor se vax, se hajvasaló, se víz, se zselé. Semmi nem fog használni, az antenna állni fog, mint a cövek egész nap. ((De a kócos hatás ilyenkor kapóra jön.))
  • Mindenképp szükséged lesz hajvasalóra, ehhez ugye hővédőre és vaxra és csattokra. (Persze nem mindig, de amikor elalszod a hajad, nagy segítségek tudnak lenni mind.)
Szóval azt hiszem ennyit tudok elmondani az én rövid hajas sztorimról és ennyi okosságot tudok összeötölni nektek. Ti hogy álltok egy ilyesfajta változtatáshoz? :)

2015. január 7., szerda

.kedvenc bloggereim /külföld/


Ismét itt lennék és talán összejön lassan ez a minimum két/három naponta lévő frissítés. 
Nemrég kaptam egy kis noteszt (az elejére föl van írva, hogy 2015).. igazából anyu kapta, de miután a tavalyi naptárt is lenyúltam, így erre is rögtön pályáztam. Utólag derült ki, hogy ez csak egy vaskos jegyzet füzet, de segáz. 
Kicsit babonás és furi vagyok, szóval lehet, hogy ez épp egy égi jel, hogy kezdjek el rendszerezni és írjam össze a gondolataimat? Na jó, lehet, hogy csak újítani akartak és az idei csak egy notesz, jövőre meg megint kalendárium, de had képzeljek bele világmegváltó dolgokat. Végül is még gyerek vagyok. 
Szóval elkezdtem összeírni az ötleteimet, papírformára is, hisz hiába írogattam eddig az Evernote-ba, egyszerűen sose került megnyitásra sehol és mindig csak elfelejtkezek róla, pedig amúgy egy hihetetlen pöpec kis app, csak meg kell tanulni alkalmazkodni (?) hozzá...
*feljebb csak a hülyeségeim és rizsázásom olvasható, semmi különös*

Ezután a hosszúra nyúlt bevezető után végre bele is fognék a mai poszt témájába, mégpedig a kedvenc külföldi bloggereim listájába. Nincs sok, nem kell megijedni és nem is kell félni tőle, hogy sokáig bírnék róluk beszélni, mert magamon és a könyveken kívül mindenről egész tömören fogalmazok. Also.

Talán Amy Valentine nevével mindenki találkozott már a blogvilágban. Az évek során hihetetlen hírnévre tett szert és én biztos vagyok benne, hogy ez egyáltalán nem véletlen. Imádom az outfit összeállításait és az egész blogját, mert nagyon hangulatos képekkel pakolja tele, melyek sajátok. Általában ugye haulokat, outfitteket és videokat posztol, de sokszor az életében történő dolgokról, bulikról is ír bejegyzést. Rocker leányzó, szóval ezért is igen megfogott.^^
Mivel már említettem egyszer, hogy össz-vissz németül beszélek úgy ahogy a magyaron kívűl, így a hosszabb posztjaival nem igazán tudok mit kezdeni. Ettől függetlenül a blogjáért és a videóiért is oda vagyok. Plusz pont, hogy szereti a Pokemont! ^-^ ((A képre kattintva eléritek a blogját))


Most pedig következzen Kri, akit már a legrégebb óta követek. Sajnos egy ideje (khm khm, sok ideje) inaktív, de én akkor is remélem, hogy visszatér még, mert oda vagyok a vagány stílusárt (amúgy ő is leányzó a félreértések elkerülése végett). Neki is van egy youtube csatornája, amin leginkább összefoglalóbb outfit vidik vannak illetve hajas tippek. Leginkább pop idolok hajkoronáját remake-eli videóiban. Hármuk közül kétség kívül ő a kedvencem.^3^ ((Link a képen))


Végül pedig Jenny, a rocknrollerr blog szerkesztője zárja a sort. Nagy meglepetés, ha azt mondom rocker? Igen, szerintem se, de így legalább érthető, hogyan is került ide. Nagyon szeretem a ruháit, legszívesebben az egész gardróbját kölcsönvenném, no meg a longieját és azokat a koncertjegyeket...ahh *-* Szóval nála leginkább haulok, outfit posztok és random bejegyzések találhatóak, néhai koncert beszámolókkal.
Végül pedig mindannyiunk nagy meglepetésére, ő is vezet egy youtube csatornát.:) ((Bloglink a képen))

Szóval ők lennének az én kedvenceim. Ti szoktatok olvasni külföldi bloggereket? Kiket? ^^ Valaki esetleg olvassa őket? 

2015. január 5., hétfő

.2015 Hey Ho, Let's Go

Ééééés itt is lenne az év elsőoutfit posztja. Tudom, jó ideje nem jelentkeztem ilyesféle bejegyzéssel, de az a nagy helyzet, hogy mostanság elkezdtem gondolkozni (igen, ilyet is tudok) és próbálok bármiféle állandóságot beállítani a blogon. Nem, egyenlőre nincs eredmény, de majd lesz. 100%... vagy nem. ((Egyébként nyereményjáték van Vicánál !!!))

Szóval nem is tudom igazán, hogy mi inspirált eme öltözék felöltése előtt (amúgy persze, hogy a tumblr, kár tagadni), de a végredmény szerintem egész jó lett, bár sajnos az időjárás közbe szólt és mire sikeresen megszoktam volna ezt a remek tavaszias időt, bedurvult és most havazik. Kérem szépen, döntse már el, hogy mi akar lenni. Ezzel a fajta ambivalensséggel én legyek leginkább megáldva, ne az időjárás. 
No, szóval amiről mindenképp szeretnék szót ejteni, az a cipőm. Már jó ideje kerestem egy ilyen iszonyat édes monstrumot, nagyon nagyon oda vagyok érte és nemrég ráakadtam a H&M-ben. Nem, még nem volt magassarkúm. (Keresztapámmal anno fogadtam is, hogy már pedig nekem ilyenem sose lesz. Vesztettem. :c) 

Aztán itt van még a Kalap. Igen, a nagybetűs, ami már az első posztomon is rajtam volt. Még mindig nagy szerelmem. (Igen, én képes vagyok beleesni a ruháimba, komoly szerelmi sokszög van köztünk. Remélem nem én vagyok csak ilyen...) Végül pedig a farmerdzseki ami nagyon feldobja a dolgokat itt(en) és említésre méltó még a két ráaggatott kitűző. Red Hot Chili Peppers és Ramones. *____* 

Bocsánat, hogy ezek a hülye dátumok rákerültek a képekre, de valami elállítódott a gépen és ha mindegyikről leszedném, akkor sok esetben magamból is le kéne várni részeket, amiktől röhejessé válnak a képek.

Érdekesség még ebben a fotósorozatban, hogy mielőtt készült volna, vasárnap délutáni unalmamban kifestettem magam, de úgy számomra emberesen és elsőnek. Alapvetően a szempillaspirál-korrektor-szemcerka kombót alkalmazom, de most eljutottam addig, hogy az ősszel vett tust is kipróbáljam, no meg egyebeket. 


szoknya: Pull&Bear ; harisnya és térdzokni: Calzedonia ; cipő és kalap: H&M; felső: Zara; dzseki: Pimkie; nyaklánc: Pandora; kitűzők: Vintage Shop (London)





Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)