2015. augusztus 4., kedd

A NYÁRI SZEZON 2015 || ANIME #1

Lassan már megszokottá válik, hogy nyaranta unokatestvéremmel végigszenvedjük a szezon animéinek első részeit. Így volt ez idén is, és most, hogy idén már blogom is van, gondoltam megosztom veletek a tapasztalataimat, úgyis szeretitek az ilyen anime ajánlókat én pedig nagyon szeretem őket megírni. c: Bár természetesen ezek elég felszínesek, hisz csak az első rész alapján mondok véleményt, hogy tovább nézném-e vagy sem.
Viszont, miután szezononként rengeteg animét dobnak a nézők elé, nekem meg már van egy visszafogottabb érdeklődési köröm, így pár darab biztosan ki fog maradni, mint a gyerekeknek szóló alkotások, vagy a sci-fi és a túlzott ecchi.
Akkor vágjunk is bele!






Az első darabbal rögtön ellent is mondok magamnak, hisz egy vicces és romantikus ecchiről van szó, az Okusama ga Seito Kaichou!-ról. Így az első rész alapján, kifejezetten egy könnyed darabról van szó, bár a besorolása is ezt sugallja. A főszereplőnk egy gimnazista fiú, aki szeretne osztályelnök lenni, de nem jön össze neki, mert egy osztálytársnője ezerszer meggyőzőbb nála, így csak a helyettes posztot kapja meg. A lány azzal nyeri meg a választást, hogy állítása szerint a "szabad szerelemért" fog harcolni (itt kérnék mindenkit, hogy csak a japánban a gimnáziumokban "betiltott" dolgokra gondoljon, és ne az itthon és Amerikában zajló eseményekre).
A rész végén pedig kiderül a fő bonyodalom, a két fiatal szülei még régen és részegen megbeszélték, hogy összeházasítják gyermekeiket, így az osztályelnökhölgy megjelenik főhősünk otthonában és kezdődnek az ecchi jelenetek.... Az egész eddigi sztori 8 percben történt meg és az egész mű 12 részes lesz, szóval egy rövid, szórakoztató ecchi darabról van szó, ami lányoknak is teljesen nézhetőnek tűnik.
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal

A második mű már az indexképről és címről is megtetszett (rövid és közismert szó, így nehéz a kiejtésén tévedni), majd az első rész megnézése után végképp elnyerte a tetszésemet. Az egyik legnagyobb pozitívum számomra az egészben, hogy semmi random cuki dolog nincs benne, sőt a japánokra jellemző furcsaságok se kaptak helyet eddig. Van két főszereplőnk, két bérgyilkos, káromkodnak, ölnek és jó rondák, ahogy annak lennie is kell. Persze, ez most furin hangzik, de ezerszer hatásosabb így az alkotás, mintha bishi boyok gyilkolnának össze vissza. Ez az anime kiérdemelte a komoly címkét nálam. Talán a K project-hez tudnám hasonlítani, ha úgy vesszük, hogy az a mű készült a gyerekeknek, ez pedig a felnőtteknek. Fiúknak mindenképp csak ajánlani tudom, és a lányok se hagyják figyelmen kívül. Én mindenképp végig fogom nézni.
Magáról a történetről eddig nem sok minden derült ki, sejtésem szerint ténylegesen a két srác kalandozásait fogjuk végigkövetni, illetve egy utcalány is hozzájuk csapódott az első rész végére, így gondolom ő is fog hozni további bonyodalmakat. Sajnos csak 12 részes ez is, de legalább a szokásos 24-25 perces részidővel dolgozik. c:
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal

A harmadik animénk a Chaos Dragon: Sekiryuu Senyaku. Szívesen mesélnék a történetről, de még magam se tudom, ez az anime miről szól és miért. Az egész egy nagy kérdőjel, pedig történtek események rendesen az első részben, de azt hiszem túl sok szálat indítottak útjára és túl sok információt zúdítottak a nézőre. Szóval ami nekem lejött: van egy sziget, ahol volt egy király... egyszer réges régen. A szigetet megtámadták, két oldalról, két külön sereg, így most a régi lakosok középre vannak szorulva. A történet főszereplője egy kisfiú, aki a király fia, aki feltehetőleg meghalt, mert egy árvaházban éldegél a srác. Több barátja is van, illetve egy idősebb majdnem bátyó féle, aki valami felkelést vezet... így jutunk el a piactérre ahol egy random csata veszi kezdetét, a zsarnokok ellen, akik épp valami kincset visznek valamerre... természetesen a kincs kiesik a helyéről és megkaparintja a főhősünk és ekkor a vörös sárkánnyal szövetséget köt, aki a kincsből jött elő, vagy valahogy így. A lényeg, hogy az egész nagyon zavaros és magam sem tudom, hogy meg akarom-e érteni. Egyelőre azt hiszem félreteszem ezt a művet, és nem is tudom nagyon ajánlani. 12 részes lesz a szokásos 25 perces részekkel, de nem bírom elképzelni, hogy az összes szálat szépen el tudják varrni ennyi idő alatt... Mindenesetre vessen rá egy pillantást az, aki szereti a szörnyen összetett fantasy-kat.
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal 

A negyedik alkotás a Ranpo Kitan: Game of Laplace címet viseli. Azt hiszem egész divatos mostanság a cross-design, vagyis egy ahhoz hasonló jelenség, amikor meg nem mondanád, hogy a karakter az ellenkező nemhez tartozik. Ez a mű is ide sorolható, hisz azt hiszem csak az első rész felénél esett le, hogy főhősünk nem lány.
Minden esetre a történetről: Főhősünk, aki fiú, egyedül ébred az osztályteremben, kezében egy fűrésszel. A tanári asztal mellett, pedig az osztályfőnöke ül... szétdarabolva, amolyan emberi székként. A kissrác halál nyugodt, igazából még élvezi is a helyzetet, hogy kihallgatják, hogy gyanúsított, pedig ártatlan. A nyomozásba bevonnak egy fiatal zseninyomozót, aki természetesen nagyon menő és egyebek. Könnyen szótért a főhősünkkel, így bele is egyezik, hogy a kissrác amolyan "asszisztense legyen", avagy a maga módján próbálja megoldani a rejtélyt, hogy ki lehet a gyilkos, mert az biztos, hogy nem ő. Engem kifejezetten érdekel a folytatás, azaz a maradék kérdéses rész. Még nem lehet tudni mennyi lesz, de a részek szokásosan 25 percesek. Engem a grafika nagyon emlékeztet a Pupa-ra, bár lehet nem véletlenül, még nem néztem utána. Mindenképpen ajánlom ezt az animét, engem megfogott, és remélem titeket is meg fog!
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal

A következő anime egyszerűen fejfogósan fárasztóan vicces és abszurd, ez a Aoharu x Kikanjuu. Folytatódik a cross-design vonal, ezúttal kapunk egy hölgyeményt, aki szeretné az összes gonoszt megbüntetni, mégpedig egy remek verekedés keretein belül. Kétség kívül nőies. Természetesen van egy butácska, de szép és aranyos barátnője, aki próbálja leállítani, de ez mit sem ér és végül ő indítja el a bonyodalmat is részben. A történet azzal kezdődik, hogy főszereplőnk épp beköltözni készül egy apartmanba, ahol ezentúl egyedül fog élni, csakhogy egy furcsa szőke srác az ajtaja előtt áll. Telefonál. Főhősünk kihallgatja a beszélgetést, majd miután úgy találja, túl mocskos a szőke úrfi, azaz bűnös, majdhogynem nekimegy, de végül csak az ajtóba öklözik egyet.  Ekkor kissé megijed a telefonáló fél és elejt egy pisztolyt. Ettől meg ugye főhősünk ijed meg.
Másnap drága barátnője közli vele, hogy nincs pénze ebédre, mert egy szőke arc elvette azt.. Najó, ez nem teljesen így történt, de ez a lényeg. Ezután elmegy megkeresni főhősünk a szőkét és láss csodát, a szőke ugyanaz a szőke, aki az apartmanja előtt álldogált. Ki is hívja egy nagy csatára, de a bűnös közli vele, hogy ő csak lőfegyverrel harcol... Így elkezdődik egy igen random paintball meccs. Komolyan srácok, én itt már teljesen feladtam. Olyan jó akció animének tűnt az indexkép alapján, erre itt paintballoznak egy bálteremben! Szóval igen, akció anime ez... csak épp mégse.
Ha érdekelnek az ilyen abszúrd, amúgy vicces és könnyed animék akkor ajánlom, én még nem tudom mi lesz vele, erős talán megnézem-et kap, azt hiszem.
AnimeAddicts adatlap | 1. rész magyar felirattal

Persze itt még nincs vége a szezon reményeinek... sőt! Viszont egyszerre azt hiszem ennyi bőven elég, nemsokára jövök a következő résszel, ahol a következő öt szerencsés animét fogom firtatni. Többek között az Overlord és a Gate is terítékre kerül! ;) 

2015. augusztus 1., szombat

ISMERD MEG || TEETAKU

Srácok, hát újra itt, mégpedig egy iszonyatosan jóra sikeredett TeeTaku interjúval. Alig várom, hogy elolvassátok, de előtte még szeretnék pár felesleges szót ejteni, ha megengeditek...Szóval! Nem titkolt vágyam, hogy bemutassak nektek itthoni, megbízható és minőségi webshopokat, amelyek az igen kedvelt japán és koreai kultúrával foglalkoznak. Már volt hasonló interjú a blogon, akkor a Tamaishi Design mutatkozott be, hihetetlen jó egyedi pólókkal, és most ezt a vonalat folytatva, itt a TeeTaku, akiknél nemrég egy igen nagy verseny is volt, ahol a magyar rajzosok mérethették meg magukat és ennek a gyümölcse még pár napig látható és megrendelhető is, szóval nem árt sietni srácok. Na de, nem húzom tovább a szót, jöjjenek a kérdések és válaszok, avagy ismerjük meg a TeeTakut! 


Hogy jött az ötlet, hogy animés pólókkal foglalkozzatok?
Körülbelül 3 éve gyártunk egyedi pólókat és a csapat bővülésekor isteni szerencsével pont egy otaku kocka került be. Sajnos nem tudtuk kiélni a kreativitásunkat kiskutyás pólókkal, ezért akartunk valami jobbat. Mivel mindketten imádjuk az animéket elég gyorsan sikerült eldönteni mihez kezdjünk a “fölösleges” energiánkkal.

Valami nagyon exkluzív infót elárulnátok magatokról? Mióta animéztek, kik állnak a Teetaku mögött? c:
Ketten vagyunk név szerint Levi és Eli, ja illetve “Epi-sama” a pólónyomtatónk.
Én körülbelül 2008-ban kezdtem el animézni amikor rákattantam a Narutóra és nem mentem napfényre 1 hétig. Talán érdekesebb "funfact" rólam, hogy minden ebédszünetben valamilyen éppen kedvenc animét nézek és minden második héten sushi-szerdát tartunk. Es nagyon ideges vagyok, ha a várva várt csütörtöki Narutós ebédemet elrontja egy filler… A legdurvább "funfact" talán mégis az hogy egy szerencsétlen pálcikaembert se tudok lerajzolni, ebben kb. egy 2 éves gyerek szintjén állok.
Elinél a rajongás a Yu-Gi-Oh!-nál kezdődött, amikor nem is tudta hogy mi az az anime (Pokemon, Inuyasha). De ebbe a világba 2007-ben esett bele amikor elkezdett Con-okra is járni. Eliről a fontosabb "funfact"-ek: A One Piece-t mindig instant ramennel nézi, lány létére nem igazán néz lányos animéket (fröcsögjön a vér :D) és rengeteg hobbit űz például: ékszereket, mindenféle BJD-s cuccokat készít és imád rajzolni.
De nem csak ketten vagyunk ám, hamarosan indul az Artist Partner programunk!

Mit jelent ez az Artist Partner dolog?
Mivel tudjuk milyen sok tehetséges rajzos van Magyarországon, szeretnénk bevonni őket a pólótervezésbe. Ha valaki bekerül partnernek az Ő pólótervei felkerülnek a webshopunkba és bárki megvásárolhatja őket. Az Artist Partnereknek minden pólóeladás után jutalékot fizetünk, így a szenvedélyével pénzt is tud keresni és persze rengeteg otaku-t tesz boldoggá. Mi pedig intézzük a többit (postázás, pólógyártás stb.) így csak a mintatervezéssel kell foglalkoznia.:)
Sajnos ez a lehetőség még korlátozott, de hamarosan bemutatjuk viszont az első művész partnereinket. Már nagyon várjuk.:)

Miért pont Teetaku? Hogy jött a névötlet?
Természetesen az elején napokig álmatlanul forgolódtunk, nem jött semmi. Fogtunk egy lapot, felírtunk rá az ABC betűit és kivágva próbáltuk egymás mellé rakosgatni, ami tetszett azt pedig felírtuk. Volt egy-két ígéretes pl.: Dattee vagy Fengu, de nem volt az igazi. Végül megpróbáltunk mindenféle szavakat összerakni, hátha. Így jött az Otaku és a Tee (mint póló) szó keresztezéséből a TeeTaku.

Iszonyatosan jó ötletnek tartottam a pólóversenyt, utólag pedig nagyon sajnálom, hogy nem jelentkeztem. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttetek a verseny folyamán?
A pólóversenyt azért csináltuk, mert szerettünk volna sok művésznek lehetőséget adni a kibontakozásra és támogatni a munkájukat. Magyarországon ilyen versenyt tudtunkkal más még nem csinált, szóval meg akartuk mutatni hogy komolyan gondoljuk ezt az egészet. :)
A verseny elején nagyon izgultunk, hogy lesz-e egyáltalán nevező. Ezért már 10-20 jelentkezőnek is örültünk volna. Végül hihetetlenül meglepődtünk, hogy összesen 104 jobbnál jobb nevezés érkezett.
Rengeteget tanultunk, sokan jeleztek vissza hogy kifejezetten tetszett a folyamatos és őszinte kommunikációnk. Ez mindenképpen így marad később is! Fontos új tapasztalat, hogy sok időt kell hagyni a nevezési szakasznál, habár a halogatósok úgyis csak az utolsó percben küldik el. :D Azt vettük észre, hogy a művészek nem szeretik a szavazásos versenyt (ezért is voltak zsűris díjak), a szavazók viszont szeretik a művészek munkáját és szeretnek szavazni rá. :D
A legjobb a versenyben mégis az volt, hogy rengeteg tehetséges alkotót ismertünk meg.

Várható-e még ilyen vagy ehhez hasonló pályázat/verseny tőletek? c:
Igen, már tervezés alatt van. Viszont a következő hetekben a legfontosabb feladatunk az Artist Partnerek megismertetése lesz. Sok idő és energia egy ilyen verseny, ezért konkrét időpontot még nem merünk mondani.

Melyik minta a ti kedvencetek és melyik a vásárlóké?
A vásárlók kedvence idáig Lindako “Thug Life Kaneki”-je. Nekem a személyes kedvencem talán TridentFreak “Tentancles” mintája, Elié pedig Mizuno “Három kicsi Totoro”-ja. De nagyon nehéz konkrétan egy mintát kiválasztani mert annyi szuper van közöttük.

Végül pedig milyennek találtátok az idei nyári Mondocont?
Nekem a második Con-om volt, tehát még új vagyok ebben, de nagyon tetszett. Kivéve a meleget és sushi-hoz sorban állást. Eli a programokon sajnos nem volt, de rengeteg Bubu teát ivott. Általánosságban a Con-okkal kapcsolatban a legjobb, hogy mindenki kedves és családias a hangulat. :)

Ha megjött a kedvetek szétnézni a TeeTaku webshopján, akkor IDE kattintva, meg is tehetitek, illetve a facebook oldaluk is folyamatosan pörög, érdemes lájkolni! c: 

2015. július 30., csütörtök

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Álomállás

Srácok, annyira készületem erre a VKP-ra, hogy elfelejtettem megírni. Sajnálom. Na de, miután láttam, hogy mostanság már majdnem bármikor föl lehet dobni a posztot (mert én úgy emlékeztem csak pontban 6 órakor), azt hiszem most akkor mégis megírom, ha már ennyit agyaltam rajta. Egyébként előző témánk is egy álom volt, álomesküvő néven, nem tudom mi jöhet még, de lassan azt hiszem álmokból kezdünk várat építeni (pacsi minden HP fannak) és sajnos, ez egy túl erőltetett vicc lett, szóval azt hiszem abba is kéne hagynom ezt a bevezetőszöveget és a lényegre kéne térnem. 

Kiskoromban mindig volt valami álomszakmám, elsőnek tanyán szerettem volna élni, mert kiskorában ugye mindenki szereti az állatokat, aztán jött a feltaláló, mint álommeló... Emlékszem volt is egy "feltaláló füzetem" amibe lehetetlen gépeket rajzoltam, de csak egy maradt meg különösen, a krumpli pucoló. Ez egy olyan szerkentyű volt, ami futószalagon vitte a krumplikat, majd egy rugó segítségével felrepültek a kellő helyen, ahol találkoztak pár pengével amik pont jól hámozták meg őket, majd visszaestek a futószalagra és haladtak tovább a tálba. Azt hiszem ebből igen jól látszik, hogy ritka lusta gyerek voltam, ha csinálni kellett valamit, viszont agyban mindig pörögtem és azt hiszem ez most is így van. 



Végül lemondtam természetesen a feltalálóságról és ekkor jött a zoológus, aztán az író, programozó, esportoló, röplabdázó, jogász és még ki tudja mi. Jelen pillanatban egy igen elcsépelt szakma irányába kacsintgatok leginkább, ami teljes mértékben lehetetlen... nem túl meglepő azt hiszem, ha azt mondom, hogy fizetett blogger szeretnék lenni. c: Imádom csinálni, és azt hiszem a blogon is meglátszik, csak hát nem olyan könnyű ez, főleg, hogy nem lehet belőle megélni itthon... Külföldön talán, de azért az a külföld se annyira csuda dolog, hogy ott mézfolyó és cukorhegy legyen, meg megélhetés egy egyszerű bloggernek. 
És bár nem ide tartozik, de az álomállásom reális verziójaként jelen pillanatban a Japánológia játszik és remélhetőleg még sokáig fog, bármilyen elvetemülten is hangzik.

2015. július 28., kedd

EBAY MUSTRA || BACK TO SCHOOL 2015

Nos srácok ez is eljött. Megint jönnek majd sorra a Back To School posztok augusztusban, és itt most jogosan háborodhattok föl, hisz még július van... Viszont az ebay ugye egy hónap késéssel dolgozik, ezáltal ha valamit szeretnénk szeptemberben már használni, akkor azt érdemes már most megrendelni.
Szóval igen, ismét ebay-es poszt, mert hát őszintén imádom ezeket a bejegyzéseket összevarázsolni, és ahogy észrevettem, ti pedig kifejezetten szívesen olvassátok ezeket. Szóval nem is szeretném itt most túlságosan is húzni a szót, jöjjenek a filléres, vagy legalább olcsóbb iskolaszerek amiket érdemes az idei tanévre beszerezni.





Táskát vásárolni számomra mindig is borzalmas dolog volt, már csak azért is, mert egyszerűen ki nem állhatom őket, ráadásul a választék többnyire nem túl bő itthon és drága is. Tavaly már arra vetemedtem, hogy bár a Dore-mimi közbenjárásával, de netről rendeltem az iskolatáskámat és nem bántam meg. Sokkal olcsóbban jöttem ki az egészből és még sokan meg is dicsérték, bár ez szinte mellékes. Viszont! Fontos nézegetni a méreteket, főleg a "cukibb" daraboknál, mert lehet, hogy kisgyerekeknek van tervezve, így nekünk kicsi lehet. Egyébként én hátizsák párti vagyok, mint láthatjátok is és idén tervezek egy GD "one of a kind" hátitatyót beszerezni. (Bár lehet végül az EXO mellé pártolok át.)

Szóval ez a két darab tetszett meg nekem és gondoltam nektek is ajánlom. Az első olyan lazább, én nem vállalnám be, de ízlések és pofonok. A második pedig egy teljesen egyszerű fekete hátizsák, két "rekesszel", mint az előző is. Ez most kifejezetten divatos és nem is bánom. Sokkal kényelmesebb és egészségesebb, mint a T-Rex táskák (amik tök jók amúgy, csak nem tankönyvek cipelésére), vagy a válltáskák. Ja és nem, egyáltalán nem ciki hátizsákot hordani.

Talán a második legkiemeltebb darab a tolltartó, bár igazából már nagyon sokan (legalábbis nálunk) nem használnak egyáltalán. Mindenesetre én nagyon szeretek rajzolni, ezért elengedhetetlen kelléke a mindennapjaimnak pár ceruza, filc és toll. Mint láthatjátok, random banán-rajongóvá avanzsáltam, magam sem tudom, hogy sikerült ez. Egyébként az első tolltartót már volt szerencsém megrendelni, egyszerű szilikon darab, könnyen elfér benne pár toll, meg a fontosabb mütyürök, meg hát valljuk be, tök pofás egy banántolltartó.
A második darab visszafogottabb, nekem nagyon tetszik (mondjuk, hogy kerülne ide, hogyha ez másképp lenne?). Vele nincs tapasztalatom, de egész nagynak tűnik és árban is kifejezetten kedvező.


Persze, kihagyhatatlan kellékek a post-it csomagok. Én személy szerint azokat kedvelem különösen, amelyek nem csak cukik, de több méret is van egy füzetben. Ilyeneket viszont elég nehéz találni, szóval végül két alternatívát találtam, egy "tennivalók" listával megáldottat, illetve egy aranyos feliratosat.

Azt hiszem az ilyen kajadobozok idővel el-eltűnnek a diákok táskájából, de nálam szinte mindig van, már csak azért is, mert ugye nem tudok bármit bárhol enni, mindig vinnem kell magammal otthonról valamit. Viszont nem csak a hozzám hasonló szerencsétleneknek jöhet jól ez ilyen ételhordozó, hanem az egészséges életmódot követőknek is, hisz reggel egy salátát összeütni nem nagy kunszt. c: Emellett pedig nem maradhat ki a mindenki által ismert My Bottle se. Igyekeztem minél olcsóbb és megbízhatóbb eladót találni, azt hiszem sikerült is.

Remélem tetszett nektek ez a rövidke bejegyzés. A többi iskolai cuccokat, füzeteket és tollakat, azt hiszem bízhatjuk a Tesco-ra és a további üzletekre. Amúgy szerintem érdemes még most letudni az egész hercehurcát, mert augusztusban nálunk már ocsmányan össze vannak túrva a polcok. Egyébként tervezek egy animés/kpoppos változatot is ebből a bejegyzésből, sikítsatok, ha érdekelne titeket. c: ((Ja és új fejléc van meg a menü is kicsit meg lett reformálva.))

2015. július 26., vasárnap

.Helena's Summer Tag || TAG (az első)

Srácok őszintén nem tudom mi történhetett az elmúlt időszakban, de napról napra egyre többen vagytok itt és iratkoztok föl, vagy csak olvastok engem. El se tudom mondani mennyire jól esik ez nekem, szóval nagyon köszönöm! Egyébként megfigyeltétek már, hogy az olvasóimat mindig "srácoknak" hívom, miközben alig van itt elvétve egy-egy hímegyed? Furi, de azt hiszem ezen jó szokásom nem fog egyhamar megváltozni.
Ez a mai poszt különleges, hisz az első TAG posztom, amire Loretta hívott ki. (Maga a TAG pedgi Helenától származik.) Ezúton is nagyon köszönöm neki. ^-^ A kérdések, mint ahogy a címben is láthatjátok, alapvetően a nyárral kapcsolatosak, nos, meglátjuk mit fogok az egészből kihozni, akkor kezdjük is. (A kép egyébként saját. Most készült (általam) uncsimról Korcula-n. c:)




~ Sorold fel a nyári BAKANCSLISTÁD első 5 pontját:
- rendbe rakni a könyves szekrényem ✓
- MondoCon ✓
- német intenzív
- Hollywood Undead koncert ✓
- EFOTT ✓ 

~ Mi a kedvenc nyári innivalód?
Azt hiszem egyértelműen a Soproni radler (limonádé) lime-menta ízben.

~ Mit szoktál csinálni nyáron, amit év közben nem tudsz?
Mondjuk a tengerben való úszás egy tipikusan ilyen megmozdulás, amire nem sok esélyem van év közben, de még talán a napozás is itt kapna helyet, ha csinálnám, csak hát én tökéletesen el vagyok hófehérkeként. Viszont az anime-maratonozás nagyon is ide illik. 

~ A családi nyaralás elengedhetetlen, szerinted ciki vagy hangulatos, miért?
A családi nyaralás egy igen szép dolog, kifejezetten hangulatos tud lenni, én személy szerint pedig nagyon is szeretem (csak nem szoktam kimutatni). Nem értem azokat akiknek ez "ciki", mert hát örüljön már, hogy a családja együtt van és örüljön annak, hogy megtehetik, hogy elmennek egy családi nyaralásra. Persze, nem leányálom pár része, de tudni kell élvezni. c: Gondolj csak bele, mennyien lennének szívesen a helyedben!

~ Mi az az 5 mondat ami mindig elhangzik nyáron a szüleid szájából?
- Szerezz már egy kis színt, a gép előtt nem fogsz lebarnulni!
- Fogadni merek, hogy nem pakoltad ki a mosogatógépet.
- Jól áll a fürdőruhám. (Anyu kedvence.)
- Nézd már, Panka itt van közöttünk! (Utazásnál, ha kiveszem a fülemből a fülest.)
- Na, találtál már wi-fit? 

~ Szerinted mik a nyár színei, miért?
Számomra azt hiszem a kék összes árnyalata. Az ég ilyenkor többnyire felhőktől mentes és igazán vakítóan kék és a tavak, folyók, tengerek is többnyire kékesebbek (ha nem totálisan zöldek) amik ugye a nagy melegben, ami egyenlő a nyárral, igen jól lehűtik az embert. 

~ Hánykor szoktál kelni?
Ez változó, de dél előtt még biztos, hogy fölkelek! 

~ Mik az idei kötelező olvasmányaid? Szerinted az osztályodból hányan szokták TÉNYLEGESEN elolvasni?
Még soha életemben nem kaptam nyári kötelezőt, sőt alig kaptam még kötelezőt... akkor most kezdjem magam furának érezni? 

~ Milyen terveid vannak a nyárra nézve?
Ezen a héten még kiélvezem egy kicsit a Balaton adta lehetőségeket, utána két hétig intenzíven németet tanulok (ekkor nem tudom, hogy lesznek a posztok) utána pedig egy hét Pesten és el is értünk az utolsó héthez, amikor még gyorsan elszaladgálok füzetekért meg földobok pár Back To School posztot, mert ugye azok minden évben visszatérő darabok. No meg ne feledjük el, hogy a blog augusztus 29.-én ünnepli az első szülinapját! Szóval lesz itt még rengeteg-rengeteg történés szeptember előtt. 

~ Nyáron többet eszel gyors kaját vagy esetleg egészségesebben étkezel?
Mint tudjátok, nálam ez az egészséges étkezés kidöglik annyiban, hogy örülök, ha tudok valamit egyáltalán enni, és igen kevés az a gyors kaja, amit fogyasztani tudok, így csak a szokásost eszem, mint amit egész évben. 

Most pedig, hogy elértünk a kérdések végére, nekem is ki kéne hívnom 5 személyt, akik végigverekedhetik magukat ezen a szép tíz kérdésen, szóval lássuk is, kik lesznek a szerencsések: 

- Pretty Pointless Posts (két szerkesztő, szóval ők duplán érnek)
- Random Shit Things (két szerkesztő, szóval ők is duplán)

Köszönöm a figyelmet és mindenkinek további szép nyarat, illetve ha gondoljátok, kommentben megválaszolhatjátok a kérdéseket, engem különösen érdekelnének, kifejezetten az, hogy nektek mit mondanak minden nyáron a szüleitek? c: 


2015. július 23., csütörtök

.egy nap menekültség és tűzvész || beszámoló~

Először is szeretném leszögezni, hogy minden megoldódott, minden rendben van és most már kissé vidámabban, nevetve tudok visszagondolni az egészre.
Talán már feltűnhetett nektek, hogy kicsit ritkábban vagyok, ritkábban vannak frissek, ugyanis eljöttünk nyaralni Horvátországba, egy félszigetre, Trstenik mellé. Most mondhatnám, hogy lelőttem a poént, de az a helyzet, hogy sehol se írnak nagyon arról, ugye magyar nyelven, hogy mi történt az elmúlt 1-2 napban itt. Szóval azt hiszem, most akkor én mesélek: 


Kedd hajnalban, még éjfél után kint ültem és olvastam, majd úgy egy óra tájékában sikerült lefeküdnöm. Ekkor még minden teljesen rendben volt, legalábbis úgy látszott. Hajnali négykor keltem föl legközelebb, vagyis nem, felébresztettek. Apu fölkapcsolta a lámpát és szokatlanul sürgető, komoly, de legfőképpen ideges hangon keltegetett minket. Igazából fogalmunk se volt miért kell ilyen hamar fölkelnünk, de ahogy követtük ki őt a házból igen hamar megvilágosodtunk. Hajnal négy volt, de az ég olyan vöröses-narancssárgás volt, mintha épp most nyugodna le... bár a meleg levegő és a tény, hogy hajnal van elég hamar világossá tette számunkra, hogy ez nem a nap. Tűz volt. 





Először azt se tudtuk, hogy mi legyen, legalábbis mi gyerekek. Pakoljunk? Felöltözzünk? Végül a folyamatos kiabálás zavarában monoton mégis reszkető kezekkel összepakoltuk a dolgainkat. (Természetesen nekem az első dolgom volt a laptop-táskát rendbe rakni, ez visszagondolva olyan tipikus tőlem.) Bepakoltunk mindent a kocsiba és indultunk. A levegő meleg volt, sőt forró, tudjátok pont úgy mint a szaunákban, hogy már sérti a légcsöved és kellemetlenné teszi a lélegzést.
A tűz balról  és felülről jött, előttünk, azaz alattunk a tenger volt, így jobbra indultunk a félsziget vége felé. Elmentünk a szomszéd faluba, vagy városba? Nem tudom. Ott állt egy rendőr, de csak annyit mutatott mennyünk tovább, amúgy nem nagyon beszélt velünk. Eljutottunk egészen Orebic-ig, ahol az emberek semmit se tudtak a tűzről. Egyébként tervben volt, hogy egy nap elmegyünk kirándulni, Korcula-ra, szóval végül kompra is szálltunk, és reggelre már egy ottani kávézóban kezdtünk neki a napnak, menekültekként. 

Annyira nem volt vészes, hisz miután biztosra tudtuk, hogy biztonságban vagyunk kicsit nyugodtabban játszottunk turistásat, bár bennünk volt a görcs, hogy oké, de mi van a házzal és mégis mit hagytunk ott. Tudjátok ilyenkor jön rá az ember, hogy mi az ami igazán fontos, mármint valahogy föl kell állítani egy ranglistát, mégis mit féltünk a legjobban. Azt hiszem legtöbbünknek első helyen az önmagunk élete és egészsége áll, bár ott vannak azok az anyák (és apák) akiknek egyértelműen gyermekük élete és egészsége a legfontosabb. Ezután jönnek az iratok, elektronikai cuccok, ékszerek és ruhák. Aztán a tisztálkodási dolgok és végül talán az étel.
Nos nálam hogy volt? Elsőnek összepakolom a gépet, utána jöhetnek a könyveim és az arctisztítócuccok, végül a ruhák. A higiéniára vonatkozó további dolgok teljesen kimentek a fejemből,csak a fésű és a dezodor nem. Ételt pedig teljes mértékben elfelejtettem magammal vinni, pedig nekem ugye fontos lenne, hisz nem ehetek akármit. A család többi tagjánál kicsit másképp volt a dolog. Apu első dolga volt egy liter vizet kirántani a hűtőből, unokatestvérem azon morfondírozott, elhozza e a biológiafüzetét (vagy áldozza föl), anyu pedig nagyjából mindenre gondolt egyszerre, de leginkább arra, hogy mindenkinek legyen mindene és épségben eltűnjünk innen.

Az egésznek nem lett vége Korculán, hisz onnan elindultunk tovább, fogalmunk se volt merre, csak mentünk.. Aztán megint füst volt és mi megint tüzet láthattunk, szóval visszafordulva egy part menti kis faluban szálltunk meg végül, két apró szobában, de ezeket csak este foglaltuk el, addig is a parton olvastunk és fürödtünk, bár őszintén dög meleg volt így kínszenvedésként éltük meg az egészet, mi gyerekek. 

Végül másnap reggel visszajöttünk, azaz ma. Nem volt szép látvány az út, mindenhol még kis füstfoltok vannak, a tűz tovább pusztít, de mi már teljes biztonságban vagyunk itt az eredeti nyaralóban. Az áram néha elmegy, de amúgy minden oké. c: A sors fintora, hogy mi mindig csak egy nyugis hétre vágyunk, de valahogy ez sose jön össze, velünk mindig történik valami. 

Viszont nem mindenkinek jött össze ez az egész pozitívan. Még a tűz előtti este egy hihetetlenül pofás kis büfé-étteremben vacsoráztunk a parton, egy eldugott öbölben. Akkor voltunk elsőnek ott, de nagyon jó tapasztalataink lettek, így másnapra meg is rendeltük előre a kaját... Másnap este már benne volt a tulaj a TV-ben, hogy az egész hely leégett... 

Nektek volt már ilyen, vagy ehhez hasonló élményetek? Hallottatok az itteni tűzvészről? 

2015. július 21., kedd

.Taichi Panda || app ajánló

Bár pont nemrég volt szó arról, mégis milyen applikációk boldogítják a telefonomon a mindennapjaimat, mégis most még egyszer kitérnék erre a témára, mégpedig egyetlen alkalmazásra, egy játékra, a Taichi Pandára. 
Ez egy egyelőre csak telefonon játszható akció RPG játék, ami kb fél óra játékidő után végérvényesen belopta magát a szívembe, így nyugodt szívvel ajánlom nektek is.
Elsőnek is négy "faj" vagy lehet inkább karakter közül választhatunk. Aki játszott már ilyen kaliberű játékkal, annak ismerős lehet a dolog, vannak közelharcos és távolharcos arcok, a szokásos harcos, aki egy karddal nyomul, itt is megjelenik, illetve van egy ninja, ami szintén igen tipikus, egy mágus, illetve maga a panda és most igen erősen belezavarodtam a dologba, mert lehet, hogy inkább öten vannak, mert van egy lövöldözős hapsi is, de róla semmi infóm nincs és semmilyen hivatalos lapon nem jelenik meg, mégis a játékban választható. 



Én egyelőre még csak a harcost próbáltam ki, pedig általában varázslókkal/mágusokkal szoktam játszani... a játék kifejezetten élvezetes vele, könnyen megjegyezhetőek a képességei és az irányításával sincsenek gondok. A kamera fixálva van, fölülnézetes, de szerintem ez így jobb is, hisz valljuk be, bármilyen más megoldás sokkal több energiát igényelne és miután egy telefonról beszélünk, valószínűleg laggolna is.  A grafika is rendesen eszi az akkut, de mindenképpen látványos és kiegészíti a játékélményt, szóval nincs itt semmi gond. 

A játékmenet maga igazából folyamatos küldetésekből áll, szóval meghatározott pályán kell végigmennünk, gyilkolásznunk, majd megölni a Boss-t és visszatérni a főtérre. Persze lehet más játékosok ellen is menni az arénában és a tapasztalataim alapján ez messze nehezebb, mint a szörnyek ölése, pedig szintben jóval alattam álló játékosok ellen mentem.
Persze a folyamatos győzelmekért pénzt kapunk, amiből fejleszthetjük a dolgainkat és még házi kedvencet is tarthatunk, aki elvégzi helyettünk a piszkos munkát, mint a mellékelt képen, ahol screenshot-olás miatt, szegény kis kék teknősvalamimnek kellett megölnie a csúnya és gonosz ellenséget.

A játékban van lehetőség autoplay-re, ekkor a karakterünk automatikusan megy és támad mindent és mindenkit akit ér, nekünk pedig csak a különlegesebb képességeket kell nyomogatni. Az egyetlen gond ezzel, hogy ekkor frontálisan vagyunk képesek csak támadni, ezáltal ugye mi is szenvedünk el sérüléseket.

Összességében én nagyon tudom ajánlani ezt a játékot, de a hátrányaival mindenképp számolnunk kell, mint hogy állandó és stabil wifi kapcsolatot igényel, a legjobb, ha a telefonunk közben a töltőn van, mert nagyon gyorsan és könnyen lemeríti, na meg a függőség ami vele jár, mert hát most rögtön mennék vissza játszani, csak sajnos nem lehet. c: Illetve egész nagy helyet foglal (és ez az update-ek miatt valószínűleg folyamatosan növekedni fog).


Nos, hogy tetszik a játék? Próbáltátok már? c: