2018. október 3., szerda

Lehull a lepel + Nyereményjáték || Blogturné Klub

Mikor nyolcadjára futottam bele különböző külföldi toplistákon a One Of Us Is Lying-ba, avagy magyarul a Lehull a lepel című könyvbe, már egészen elgondolkoztam rajta, hogy ezt el kéne olvasnom... És mennyire jól tettem!
Sajnos a magyar cím sokat veszít az eredeti ütősségéből, ami tükörfordításban valahogy úgy hangzana, hogy "Valaki közülünk hazudik", ami lássuk be, bár nevezhetjük klisésnek, mégis nagyon erős és az egész kötetre kihat... De erről majd később.
Nincs új a nap alatt, az alapfelállást már sokszor láthattuk, azaz a "szerezz 5 különböző tipikus klikkből egy-egy gimnazistát majd dobd őket össze egy közös elzárásra", bizony jól ismerjük (Nulladik óra és társai), mégis, a krimis főszállal vegyítve egy nagyon erős és izgalmas történetet kaptunk Karen M. McManus-tól. 
Azt hiszem felesleges kimondanom, hisz lesül a fenti soraimból, de csakúgy, mint Jennifer Niven könyveinél, most is úgy érzem, hogy a Maxim valami olyat hozott a hazai olvasóknak, amit olvasni kell. De lássuk, miért is?


Fülszöveg: 
Ebben ​a magával ragadó, lerakhatatlan történetben megtudhatjuk, mi történik akkor, amikor öt idegen együtt sétál be egy terembe, de csak négyen jönnek ki élve onnan. Figyelj nagyon, és talán sikerül megoldanod a rejtélyt. Hétfő délután a Bayview gimi öt diákja büntetését tölti egy osztályteremben. Bronwyn, az ész, a Yale-re készül, és soha nem szegi meg a szabályokat. Addy, a szépség, a tökéletes bálkirálynő megtestesítője. Nate, a bűnöző, most feltételes szabadlábon van dílerkedés miatt. Cooper, a sportoló, bajnok baseball játékos. És Simon, a különc, a Bayview gimi hírhedt pletykarovatának szerkesztője. Csakhogy Simon nem éli túl a büntetést. Mielőtt még kijöhetnének a teremből, Simon meghal. A nyomozók szándékosságot sejtenek a halál körül. Simon hétfőn halt meg, keddre viszont pletykaáradatot tervezett nyilvánosságra hozni legismertebb osztálytársairól. Ezzel pedig mind a négyüket a gyilkosság gyanúsítottaivá teszi. Vagy az is lehet, hogy mindannyian egy szabadon portyázó gyilkos bűnbakjai? Mert mindenkinek vannak titkai, nem igaz? De vajon milyen messzire mennél el, hogy ne lepleződj le?

Karakterek:
Négy különböző szemszögből figyelhetjük az eseményeket, így négy igazán kisarkított, sztereotípikus szerep mögé nézhetünk be. Hogy őszinte legyek, igazából csak Cooper esetében nem éreztem egy kiforrott narrátori stílust, az összes többi szereplőnek valahogy megvolt a maga mesélési módja, érzékeltetése, hogy ezt most Nate, Bronwyn vagy Addy mondja. Végül persze, amikor elvesztem kicsit az olvasásban és nagyon nem tudtam ki is beszélhet, egyértelmű volt, hogy csakis Cooper részét olvashatom... És általában nem is tévedtem.
Személy szerint lett kedvencem és van olyan szereplő, aki annyira nem nőtt a szívemhez főszereplőink közül, de szinte mind nagy karakterfejlődésen mentek keresztül. És itt muszáj megjegyeznem, hogy ezek a könyvek, ezek, amik mind kasztosítják az embereket, beszéljünk akár egy Beavatottról, vagy csak a Lehull a lepelről, pont ezért annyira jók, mert a végére úgymond tanulságnak mind azt szűrjük le, hogy az emberek nem fekete-fehérek. Hogy hiába él a fejünkben 8 különböző sztereotípia, ahogy magunkat se tudnánk igazán sehova sem besorolni, úgy nem tartozik szinte senki sem igazán egyhez. Mégis, akarva-akaratlanul csoportosítjuk az embereket a fejünkben. (Te is, én is, mindenki. Főleg a gimiben.)
Ez pedig szerintem egy rettentő pozitív üzenet, amit ráadásul négy (és igazából több) kamaszkori és általános problémával fűszerezett még a kedves írónő.
Mindegyik főszereplőnek van egy titka és emellé pedig természetesen társul egy probléma. Szó esik a túlzott megfelelési vágyról (Ismerjük? Naná.) a saját értékrend kialakításáról (Megint csak kamaszkorunk fontos része.), de az első nagy szerelem elengedéséről is, a depresszióról, ahogy az előbújásról, azaz a külföldi nevén jobban ismert coming utról is.
Ami viszont talán a legerősebb mozgatórugója volt mégis a kötetnek, az nem más, mint a pletyka, Simon Tumblr-blogja, ahol az egész gimnázium összes "szaftos sztoriját" nyilvánosságra hozta. Hallottunk már ilyenről, sőt mostanában egyre gyakrabban. Olvasás közben furcsa volt rájönni, hogy anno ötödikben mi magunk is készítettünk egy ilyen oldalt, bár eleinte az osztály weboldalának készült, mégis volt egy pletyka fül, ahova összesen egy "hír" került föl, de a megnevezettek benne rögtön könyörögni is kezdtek, hogy szedje le valaki.
Hihetetlen ereje van az ilyen posztoknak és ezt igazából nem vesszük észre, miközben ez csak egy kisarkított példa a mai szociális hálóra, ahol néha mi magunk hozzuk önmagunkat ilyen helyzetekbe, mint Simon a többieket a könyvben. 

Sztori: 
A karakterek, mint már mondtam (rendkívül) szerethetőek, fejlődnek is, ahogy azt kell és mindegyikben van valamennyi összetettség, valami szokatlan, amire nem számítanál (tényleg, még a klisésebbeknél is úgy tálalta az írónő a fordulatokat, hogy meglepetést tudott okozni.)
Éppen ezért a sztori is igen biztos lábakon állt. Fordulatos volt, persze volt, amit ki lehetett találni, de az igazán lényeges dolgok igazán meglepőek voltak és ami az ilyen kötetekben a legfontosabb: Én egészen a végéig nem tudtam ki is a gyilkos. (Éppen ezért tartom zseniálisnak az angol címet.)
Bár, mint azt tudjátok, nem sok krimi van egyelőre a hátam mögött, így lehet, hogy egy gyakorlottabb olvasó hamarabb rájön, mintsem a könyv maga elárulja, mégis valahogy kétlem. Nagyon sokáig nem lehet benne igazán biztos az ember. 

Ahogy az szokott lenni, egy YA regényben elkerülhetetlen egy szerelmi szál is, egy olyan igazi, a könyvben kibontakozó darab, na meg lássuk be: 5 embert összezártak egy délutánra, ebből három fiú, kettő lány. Biztos, hogy ketten egymásba fognak szeretni.
Hogy őszinte legyek, nekem ennek a két bizonyos karakternek a szerelme valahogy emlékeztetett a Veled minden hely ragyogóból Violet és Finch kapcsolatára... De ezt valószínűleg csak én látom bele. Minden esetre mindkettőt nagyon szerettem és mindkettőnek nagyon szurkoltam, így nagyon örülök, hogy nem maradt ki a sztoriból. 

Összességében azt hiszem egy ritka jó krimit olvashattam, amit csak ajánlani tudok az összes létező magyar középiskolásnak, avagy tizenévesnek, bár inkább a 16-17 körüliek tudják igazán értékelni majd. Nagyon mai, nagyon aktuális és nagyon fontos problémákra próbál rámutatni és néhol megoldást is mutatni. Közben pedig természetesen izgalmas, szórakoztató és bár itt kimondva nem lett, de egyszerűen egy ideje ez a kedvenc mondatom: "Élő ember nem lehet szent."
Miértek és hogyanok a könyvben!
Mindenkinek ajánlom, még az napokkal olvasás után is sok mindenen gondolkozom a könyvvel kapcsolatban és igazából azt hiszem új kedvencet is avattam. c: Ez pedig egész ritka nálam!
Maxim Könyvkiadó 2018. október 7.
384 oldal
Fordította: Sárossy-Beck Anita
ISBN: 9789632619323

Nyereményjáték: 
A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg  Karen M. McManus debütáló kötetét: Lehull a lepel címmel.  A 39 országban kiadott regény az olvasók nagy kedvence, a 2017-es Goodreads szavazáson a YA Fiction kategóriában a dobogós 3. helyen végzett. Nyolc bloggerünk véleményét olvashatod a blogturnén, és ha jól válaszolsz a kérdésekre, megnyerheted a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét. Sok szerencsét!

Ha már bűnügy, legyünk tisztában a fogalmakkal! Minden állomáson találsz egy hivatalos bűnügyi megfogalmazást, neked egy szóval kell beírnod a jelentését a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!  (Pl: feladvány: A bűntény helyszínén talált tárgyak. - Megoldás: Bűnjelek)
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

 "Szándékos emberölés tettese."


a Rafflecopter giveaway

További állomások:
10.01 Kelly és Lupi olvas
10.03 Ambivalentina
10.05 Sorok között
10.07 CBooks
10.09 Könyv és más
10.11 Könyvvilág
10.13 Olvasónapló
10.15 Spirit Bliss - Sárga könyves út

2018. szeptember 26., szerda

A kalózkirály lánya + Nyereményjáték || Blogturné Klub

Azt hiszem nem vagyok túl egyedi, ha azt mondom kiskoromban éltem-haltam a kalózokért. Legalább 8 különböző kalózos könyvünk volt, farasangon másodikban kalóznak öltöztem és a playmobil, illetve makett kalózhajónkat meg se kell már említenem. Röviden én is mint minden gyerek, baromi izgalmasnak és érdekesnek találtam a kincskeresős kalandos tengeri életet. 

Ez a rajongásom pedig úgy néz ki egyáltalán nem múlt el. Igazából csak bele akartam olvasni egy este, még lefekvés előtt A kalózkirály lányába... Aztán arra eszméltem, hogy a köszönetnyilvánítás jön a következő oldalon, illetve hajnali kettő van. (Szóval maradt egészen kerek 4 órám arra, hogy kialudjam magam.)


Fülszöveg:
Bőven lesz még idő, hogy jó alaposan elagyabugyáljam, miután megszereztem, amiért jöttem.
A tizenhét éves Alosa kapitány titkos küldetésre indul, hogy megszerezze a legendás kincshez vezető ősi térképet. Szándékosan elfogatja magát az ellenséggel, ugyanis át akarja kutatni a hajójukat.  Alosa könnyedén kifogna a könyörtelen kalózlegénységen, ha nem állna az útjába a fiú, aki elfogta – a meglepően agyafúrtnak bizonyuló és aljas mód jóképű elsőtiszt, Riden. Persze nincs mitől tartani, ugyanis Alosának van néhány trükk a tarsolyában, és egyetlen magányos kalózhajó nem állhat a kalózkirály lányának útjába.
Tricia Levenseller első regénye, bővelkedik akcióban, kalandban, romantikában, sőt, még némi varázslat is keveredik a nyílt tengeren játszódó, magával ragadó történetbe.
Vitorlát bonts! Tengerre fel!
Repülj vele a kalandok és érzelmek tengerén!

Karakterek:
A téma egyértelműen győzött, ahogy a karakterek is, pedig őszintén, a fülszöveg magában biztos, hogy nem fogott volna meg. (A kisiskolásoknak szóló könyvekben szoktak elagyabugyálni embereket...).
Egyszerűen odáig vagyok a tökös, beszólogatós főhősnőkért, akik mellé, ha adunk egy természetesen helyes és visszaszólogatós srácot, aki ha lehet még ellenséges is (vagy legalábbis olyasminek kéne lennie). Tökéletes recept, legalábbis nálam határozottan bejön, amikor nem vágyom túl nagy fordulatokra vagy mély tartalomra, csak szimplán szórakozni szeretnék és kikapcsolni az agyamat.


Pont ebben nagyon jó volt a könyv. Alosa és Riden szópárbajai és civódása egymással elvitte a hátán szinte az egész könyvet, így fel se tűnt, hogy a 288 oldalból legalább a felében szinte semmi érdemleges nem történt. Ami persze elsőre rosszul hangzik, de igazából baromi szórakoztató volt, legalábbis számomra és egyértelműen ez a jobb megoldás, mintsem telerakni a sztorit random krakenek előbukkanásával és folyamatos hangulatfokozó izgalmakkal. (Amik miatt nevetségessé válna egy idő után az egész történet....De persze közben meg hiányzott, hogy valami igazi kalandba belefussanak, mint a Karib-tenger kalózaiban, na.)

Személy szerint különösen tetszett, hogy nem tudtam eldönteni, hogy ki a klasszikusan jó vagy rossz szereplő. Mindenkinek vannak hibái és senki sem teljesen fehér vagy fekete. Ugyanakkor persze a kalóz élet sem lett idealizálva, ami szintén jót tett a szereplők jellemének és önmaguk értékelésének.

Sztori: 
Túl rövid volt. 288 oldal túl hamar elrepült és azért mégis lehetett volna benne egy icipicit több pörgés, vagy legalábbis kiegyensúlyozottabban, hisz a vége felé igen sok történés sűrűsödött össze, ami számomra egy picit katyvasz lett és nem teljesen értettem, hogy hova hogyan kerültek és miért. (Persze lehet ez betudható a hajnali kissé kómás és fáradt olvasásnak is.)
Az alapötlet viszont jó, amolyan szokásos kalózos kincskeresős, bár nekem picit hiányzott a fantasy vonal, amit így is kapunk, de mégis egy picit több "kaland" jöhetne a következő részbe. (Gondolok itt a tenger fenevadjaival való harcra, meg úgy alapvetően a tengernyi (haha) legendára és mítoszra, amiket mind jól ismerünk vagy legalábbis hallottunk már róla.)

De igazából feleslegesen próbálom a hibákat keresni, mert maga az élmény megvolt, azóta egyértelműen kalózlázban égek és keresem a témába vágó könyveket és filmeket, amikből sajnos alig van. Komolyan hihetetlen hiány van a kalózos YA és NA polcain....(Igen, azt hiszem kénytelen leszek negyvenedjére is végig maratonozni a Karib-tenger kalózait. Jelentem a hétvégén meg is volt.)
Minden esetre alig várom a következő részt (mármint tényleg, ide vele!) és nagyon remélem, hogy minimum egy trilógiáról beszélünk, mert itt bőven van még minek történnie és nagyon-nagyon szeretném olvasni.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 288
Fordító: Szabó Krisztina
ISBN: 9789634574972
Sorozat: A kalózkirály lánya 1.
                                     

Nyereményjáték:
Ősszel a Könyvmolyképző kalózvizekre evez - nem is akárhogy! Rögtön a kalózkirály badass lányához csatlakozhatunk egy küldetésen. Nem semmi izgalmak, vízi csaták, árulások és természetesen titkok, no meg kalóztérkép színesítik az oldalakat - amikből Te is ízelítőt kaphatsz, ha a Blogturné Klubbal tartasz extra hosszú, 14 állomásos turnénkon!
Ha ügyesen vitorlázol, a könyv 3 példányának egyike is a Tiéd lehet.
Kalózos könyvvel turnézunk, kalózos játékkal érkezünk! Mi más is lehetne a feladat, mint megtalálni a kincset?
De azért van még, ami fontos: útközben van néhány olyan hely a térképen, amit érinteni kell. 
És hogy hogyan?
Minden állomáson, egy szóra linkelve elrejtettünk egy térképdarabot. Természetesen a térkép a kulcs a kincshez, de mint mondtuk, nem csak az X helyét keressük, hanem azt is, melyik állomásokon találtátok meg a helyeket, amiket érinteni kell útközben.
Kincsvadászatra fel!
Ha ügyesen vadásztok, a könyv 3 példányának egyike lehet a Tiétek!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway
További állomások: 
09.25 - Könyvvilág
09.26 - Ambivalentina
09.27 - Deszy könyvajánlója
09.28 - CBooks
09.29 - Hagyjatok! Olvasok!
09.30 - Sorok között blog
10.01 - Dreamworld
10.02 - Kelly & Lupi olvas
10.03 - Nem félünk a könyvektől
10.04 - Interjú az írónővel - Deszy könyvajánlója

2018. szeptember 17., hétfő

BTK Szülinapi turné, avagy mi is történt? || Kérdezz-Felelek

Hogy őszinte legyek, már alig vártam, hogy végre-végre elújságolhassam nektek is, hogy BTK tag, azaz Blogturné Klub tag lettem. Már pár napja, hete bent vagyok a csapatban, és ezt még mindig hihetetlen picit leírni, így a dolgok már kezdenek letisztulni, de őszintén szólva kicsit ijesztő, hogy rögtön az első turné, amiben részt veszek, egy szülinapi, azaz teljes mértékben rendhagyó darab.



De mi is az a Blogturné Klub? "A Blogturné Klub az általunk szervezett blogturnékban résztvevő blogok közös fantázianeve. Ez a mi kis csapatunk, mind könyves vagy legalábbis könyvekkel is foglalkozó bloggerek vagyunk. Mind rajongunk az olvasásért, a könyvekért és mindannyiunknak van már blogos tapasztalata, sokan már személyesen is ismerjük egymást. Így egy olyan csapat született, ami elég sokszínű ahhoz, hogy a blogturnék érdekesek és változatosak legyenek, mégis jól tudunk együtt dolgozni és szépen kiegészítjük egymást."

Fennállásának ötödik évfordulójához érkezett a Blogturné Klub, amit természetesen szerettünk volna Veletek együtt megünnepelni - hisz ti is részesei vagytok ennek az élménynek.
Ennek örömére kezetekbe adtuk a gyeplőt, teret engedhettetek legkíváncsibb éneteknek és tabuk nélkül kérdezhettetek tőlünk. Most pedig rajtunk a sor, hogy megválaszoljuk őket.

Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, kik rejtőznek a blogok mögött, netán szeretnétek bekukkantani a kulisszák mögé, és megismerni pikáns-belsős élményeinket! És ahogy azt már megszokhattátok, ezúttal sem hagyunk Titeket nyeremény nélkül.

Melyik volt az első könyv, amit elolvastál?
Az első BTK könyvem A kalózkirály lánya című kötet volt. Már alig várom, hogy közzétegyem itt a blogon a posztom róla, nameg, hogy megjelenjen (maga a kötet és méginkább, hogy a folytatás is). Igazából ehhez tartozik egy rövidke sztori is, miszerint én igazából csak bele akartam olvasni még este, lefekvés előtt... de annyira beszippantot, hogy hajnali kettőkor azt vettem észre, hogy a következő oldalon a köszönetnyilvánítás következik... meg amúgy is, hajnali kettő van. :)

Van olyan könyv, aminél epekedve várjátok a folytatást (de az csak nem akar eljönni)?
De még mennyire. Az egyik ilyen számomra, egyértelműen Kemese Fanni Pippa Kenn trilógiájának befejező kötete. Az első részt imádtam, a másodikat pedig tologatom, mert úgy szeretném továbbolvasni, hogy mindenképp megtudjam a trilógia végét, így pedig muszáj megvárnom az utolsó részt.
Ehhez hasonló a Tigris sorozat (A tigris átka, A tigris küldetése, A tigris utazása), aminek a negyedik része már jó régőta csak nem akar megjelenni magyarul, bár elméletileg mostanában jöttak olyasmi hírek, hogy már nem kell sokat várni rá. c:  

Öt év során sok új taggal bővült a csapat. Milyen érzés volt újként csatlakozni egy kiforrott csapathoz? 
Eleinte nagyon-nagyon féltem, főleg, mert olyan könyves bloggerek közé kerültem be, akiket tényleg sokan ismernek és "nagyágyúk", de mindenki rettentő segítőkész és mint egy igazi hollóhátas, imádom látni, hogy mennyire pörgősen, rendezetten és szervezetten mennek a turnék és zakatol az egész csoport előre. Bár őszintén még mindig félek picit kommentelni, na meg még most is rettentően izgulok, hogy vajon sikerül-e mindent jól csinálnom-e a turné során. 

Melyik a kedvenc könyved?
Utálom az ilyen kérdéseket. Egyszerűen lehetetlen csak egyet választani, de talán Totth Benedek: Holtverseny vagy Szerb Antal: Utas és holdvilág. Talán. De mégis ott van Takami Kósun Battle Royale-ja, na meg a teljes Harry Potter sorozat. Lehetetlen választani.

Van úgy, hogy nagyon szerettek egy írót, de az aktuális könyvét utáljátok? Ha igen melyik könyv az?
Ritka, hogy én valamit utáljak, és ez most sincs másképp. Ugyanakkor Maggie Stiefvater Hollófiúk sorozata sehogy se tudott megfogni, pedig anno az ő trilógiája, a Mercy Falls farkasai volt az egyik mérföldkő az olvasós életemben, ugyanis ennek következtében kattantam rá a fantasy vonalra, na meg úgy unblock a könyvekre.

Honnan jött a blogod neve?
A saját nevemet tettem össze azzal a jelzővel, ami a legjobban leír engem. Így lett az ambivalens + Nina = Ambivalentina. (Nem mellesleg anno divatblogként indítottam az oldalt és akkor épp odáig voltam Amy Valentine stílusáért.)

Használsz könyvjelzőt? Mit?
Szinte mindig egy régebbi BKK bérletemet használom, de mostanában rászoktam a mágneses könyvjelzőkre, amiket ebay-en találtam. Így egy icipicit könnyebb kivédeni a barátaim szivatásait, amikor pont véletlen valahogy eltűnik a könyvjelzőm vagy éppen kirántják a könyvből...Én meg kereshetem, hogy hol tartottam.

Ha lenne egy olyan könyvespolcod, ami egy rejtett szobába vezetne, melyik könyv lenne a "kilincs"?
Azt hiszem erre a célra egy olyan könyvet kéne választanom, amit amúgy nem sűrűn nyitogatok. Bár Kosztolányi Kulcs című novelláskötete lenne talán a legmegfelelőbb... Persze, nem túl kreatív. c:

A kérdésem Beától: Ha találkozhatnál a kedvenc íróddal, mi lenne az első kérdésed hozzá? 
Igazából nem nagyon tudnám megmondani, hogy ki a kedvenc íróm, de az biztos, hogy J.K. Rowlinghoz lenne egy kissé klisés, de számomra annál érdekfeszítőbb kérdésem: Mégis hogyan nem látták Fredék Peter Pettigrewt a Tekergők Térképén??

Nyereményjáték:
 Blogturné Klub születésnapi turnéján 6 meglepetéskönyv kerül kisorsolásra! Minden állomáson egy-egy bloggerünk jellemzőit találod, ami alapján meg kell tippelned, kiről van szó és beírnod a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! Csak magyarországi címre postázunk, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, utána automatikusan újat sorsolunk.

Neki minden az ízlésekről s a pofonokról szól…. természetesen. Vallja, hogy az írás nem szakmája, sőt nagyon távol áll attól, de rengeteget olvas, szakkönyvet, irodalmat és azért ír, mert másról is szeretne olvasni, nemcsak az épp aktuális disztópikus amcsi tiniregényekről. Talán épp ezért olyan jó a buli nála.

Állomások:
09/17 Ambivalentina
09/18 Zakkant olvas
09/19 Hagyjatok! Olvasok!
09/20 Betonka szerint a világ...
09/21 KönyvParfé
09/22 Olvasónapló
09/23 Insane Life
09/24 Szembetűnő
09/25 A Szofisztikált Macska

2018. szeptember 8., szombat

KEDVENC JÁTÉKAIM || STEAM

Ez a megkezdett bejegyzés lassan két éve várakozik, hogy végre elétek, olvasók elé kerüljön. Mint azt páran tudjátok, nagyon-nagyon szeretek játszani, bár nem mondanám magamat igazán gamernek, viszont így is a steam és origin profilom igazán bővelkedik játékokban és belepirulnék, ha meg kéne mondanom, hogy hány órám van különböző kedvenceimben, mint mondjuk a Sims 2/3-ban. (Hát lányból vagyok, na.)

Egyébként a blogolást magát is egy játék, azaz a fönt megnevezett Sims szövődményének vehetjük, hisz emiatt a játék miatt kerültem elsőnek bele az online barátságok és blogos közösségek világába. Az egyik első portálom is erről a játékról szólt, igen, az a klasszikus simses weblap volt, már ha ez bárkinek bármit is mond. 
Ettől függetlenül rengeteg más játékot is sikerült az idő során a szívembe zárnom, ráadásul nem is csak PC-n, hanem PlayStation 2-n (tudom, már nem túl menő, de én imádtam), Wiin, vagy éppen 2DS-en (régebben meg Gameboyon vagy éppen PSP-n). Ilyenkor egészen rájövök, hogy megöregedtem, vagy legalábbis mennyit fejlődött kiskorom óta a technika (és ez mennyire zseniális dolog). 
Viszont a mai posztban csak a PC-n játszott kedvenceimről szeretnék picit mesélni, ezzel is egyfajta ajánlót firkantani minden egyes darabról, hisz szívügyem, hogy minél többen megismerjék ezeket az apró időrabló csodákat.
Ha valamelyik esetleg megtetszene, akkor a nevére kattintva el is juthattok a Steam oldalára, ahol meg is tudjátok venni, vagy csak kívánságlistára tenni.


A legjobb választás, ha egyszerűen csak szeretnél kikapcsolni és gyönyörködni a különleges grafikában, na meg az extra cuki hiúz kölykökben. A játék lényege, hogy egy hiúz mamával felneveld kölykeidet, miközben farkasok támadhatnak rád, változnak az évszakok és neked kell a táplálékot is megszerezned, teljes mértékben ügyességi alapon.
Én egyszerűen imádom. Egy nehéz nap után leülni és nyuszikra meg fácánokra vadászni, valami rettentően kikapcsoló és szórakoztató, bár elhiszem, ha egyáltalán nem hangzik annak.
Steamen el is érhető, bár érdemes megvárni a nagyobb leárazásokat, olyankor 3-4 euróért hozzá lehet jutni.


Sokaknak ismerős lehet a széria, hisz ez már a hatodik része, én mégis itt kapcsolódtam be és azóta is egyszerűen imádom. Számomra barátokkal együtt játszva adja a legnagyobb élményt, de persze egyedül, úgymond a gép ellen is izgalmas stratégiai játék.
A lényege, hogy az általad választott ország/vezető birodalmát fejlesztd, terjeszkedj, harcolj, kereskedj és nyerd meg a játékot. A játékmenet körökre van osztva, így picit olyan, mint egy társasjáték (pl. Catan), csak animálva. Amíg a te köröd van, addig a többiek nem mozognak, amíg pedig vársz a te körödre, addig te ülsz nyugiban.
Szerintem barátokkal igazán megéri kipróbálni, igazán jó szórakozás így együtt. Steamen őt is megtaláljátok és itt is érdemes figyelni a leárazásokat, mert sajnos nagyon drága.


Az emberek valamiért odáig vannak a túlélős játékoktól. Persze erről a jelzőről talán még mindig mindenkinek a Minecraft az első, ami eszébe jut, de számomra sokkal nagyobb szerelmet ébresztett ez a Tim Burton beütéses indie játék.
Az alapjáték szerintem kifejezetten nehéz, ugyanakkor pár beállítással meg már rettentően könnyűvé lehet tenni, szóval igazán személyre szabható.
Amit mindenképp szeretnék kiemelni, az a zene és grafika, ami nagyon passzol és tényleg valami eszméletlenül borzongató és Tim Burton stílusához hasonló.
Mindenképp érdemes kipróbálni, én több hónapig csak ezzel voltam képes játszani (illetve gameplayeket és tippeket néztem youtubeon), szóval vigyázat, erős függést okozhat.
Van hozzá multiplayer változat is, viszont amennyire tudom, azt külön meg kell venni, illetve két kiegészítő is érkezett már hozzá.


A LEGO játékok szinte mindenkinek fontos helyet foglalnak el a szívükben, és nálam sem lehetne ez másképp. Eleinte Wii-n játszottam velük, majd hirtelen felindulásból egy leárazás alkalmával megvettem a HP 1-4 játékát, amit sajnos azóta se tudtam kijátszani, de ez a másik suli utáni lazítós játékom és természetesen a cél az egész sorozat kijátszása.
Imádom, hogy visszakaphatom a HP hangulatát alig 3-4 perc alatt. Sajnos a könyvekre mostanában nem volt időm, illetve a filmet is hosszas lenne megnézni, nem mindig fér bele az időmbe...Viszont a játék, nos szeretném, ha úgy lenne, hogy belépek, játszom picit, kilépek, viszont sajnos epizodikusan küldetésekre van felosztva a játék, így azt az időt végig kell ülni, amíg lejátszod az epizódot és csak utána állhatsz fel... Nos, én ennek nem túlságosan örülök, emiatt haladok olyan lassan, dehát ezt leszámítva szuper játék, csak ajánlani tudom, bár a HP és a Főnix Rendje PS2 játék lesz örökké a legnagyobb kedvencem a HP játékok közül.

Szóval ezek lennének a legnagyobb kedvenceim mostanában. Ti ismertétek valamelyiket? ♥ Nektek mik a kedvenceitek? 

2018. augusztus 26., vasárnap

Kőgazdag ázsiaiak || Könyves

Amint megláttam a Kossuth kiadói csoport friss megjelenései között ezt a könyvet, rögtön tudtam, hogy ez egy olyan darab, amit olvasnom kéne. Egyrészt mert ázsiai téma, amire mint tudjátok, mindig, de tényleg mindig vevő vagyok. Másrészt pedig épp egy hosszabb balatoni pihenős időszak előtt álltam és azt hiszem mindenkinek ismerős a vágy, hogy valami könnyed, szórakoztató "limonádét" olvasson napozás és úgy unblock a nyaralás alatt.
Szóval nézzük is, hogy teljesített a Kőgazdag ázsiaiak, avagy a 48 karátos strandolós olvasmány.


A fülszöveg:
Amikor ​Rachel Csu, a fiatal, intelligens New York-i egyetemi tanár beleegyezik, hogy a nyarat Szingapúrban töltse barátjával, a szintén egyetemi tanár Nicholas Younggal, egy szerény, békés családi fészket képzel el, ahol azzal a férfival töltheti majd az idejét, akihez egyszer talán férjhez megy. Úgy tervezik, kipihenik a munka fáradalmait, és egyben hivatalosak Nick gyerekkori barátja, Colin Khoo és a gyönyörű Araminta Lee világraszóló esküvőjére is. 
A lány nem is sejti, hogy Nick otthona történetesen egy palota, hogy többet ül majd magánrepülőgépen, mint autóban, és hogy a legfurcsább, legőrültebb, leggazdagabb emberek fogadják, akikkel életében addig találkozott. 
Szatirikus, eredeti humorral átszőtt portré, letehetetlen olvasmány elképesztő gazdagságról és fényűzésről. A Kőgazdag ázsiaiak trilógia bepillantást enged az ázsiai sznob nagyvilági körök életébe, lenyűgöző módon ábrázolja a régi és az újgazdagok közötti ellentéteket, a családi kötelékeket és az ezzel járó – gyakran kínos – kötelezettségeket. 

A szereplők: 
Őszintén szólva nem tudtam igazán megszeretni Rachelt. Valahogy pont olyan semmilyen karakter maradt a szememben, akivel "mindenki tud azonosulni", csak nekem pont valahogy nem sikerült. Ugyanakkor nem idegesített, nem volt különösebb bajom vele és érdekelt a története, csak néha túl naiv és picit butus volt számomra.
Nicket is talán ez jellemezte a legjobban, egyszerűen mindketten olyan naivak voltak, hogy az néha kissé fájt így olvasás közben. Ugyanakkor szerethető karakter, nem úgy mint a család (klán) szinte bármelyik másik tagja. Egyszerűen mindenkiben ott volt a tüske, ami miatt minimum három lépés távolságot tartottam még én, olvasó is, nem beszélve az össze-vissza áskálódásról, ami miatt tényleg képtelen voltam úgy igazán pártolni bárkit is.
Viszont ezzel együtt volt igazán reális maga a regény, hisz senki se fehér vagy fekete, tisztán jó vagy rossz.


A történet:
Ezzel pedig elérkeztünk a kötet egy érdekes pontjához, ami nem más, mint a történet, ami valljuk be, kicsit gyenge, mondhatni lerágott csont lenne, ha nem Szingapúrban játszódna. Viszont ott játszódik és így elmondhatjuk, hogy a könyv fele igazából nem is Rachel kalandjairól szól, hanem a kőgazdag ázsiaiakról, a szingapúri társadalomról, erről a felsőbb rétegről, aminek az életét el se tudja képzelni az átlagember, vagy erősen tévesen ítéli meg (legnagyobb valószínűséggel).
Sajnos ez a része a regénynek nem a legszerencsésebb, hisz csak azokat köti le, aki fogékonyak erre, míg aki csak valami könnyed sztorit szeretne olvasni, annak ez mind felesleges és érdektelen rizsa. Bár tény, hogy a klánokat és családi viszonyokat sem egyszerű átlátni és a sok névbe egyszerűen belekavarodik az ember, még akkor is, ha történetesen szinte mindenkinek angol keresztnevet adtak.
Nem egyszer zavarodtam én is bele a sztoriba, hisz fejezetenként ugrálunk a helyszínek és szereplők között, ezzel pedig csak a történet felétől sikerült csak nagyjából lépést tartanom, akármennyire is igyekeztem. 
Ugyanakkor én rendkívül élveztem. Egy tényleg létező és érdekes problémára világít rá az első kötet (hisz egy konkrét trilógiáról beszélünk) és könnyed sztori mellett folyamatos "agytágítást" is kap a kedves olvasó a szingapúri társadalomról, történelemről, szokásokról és természetesen nem utolsó sorban az ételekről is.
Én kifejezetten várom a második részt, hisz az elsőnek pont az egyik legizgalmasabb pontnál lett vége és annyi megoldatlan történetszál lóg még a levegőben, hogy abból parókát is lehetne akár szőni.

Szóval ha érdekelnek a távol-keleti kultúrák, különösen a kínai és esetleg kíváncsi vagy miért rohamozzák meg a turisták Európában az összes luxus divatmárka üzletét ( és miért vonatkoznak az ázsiai vásárlókra külön szabályok) akkor mindenképp ez az a könyv, amivel még ki kéne élvezned a nyári meleg utolsó pillanatait. ♥
Illetve nemrég rábukkantam pár előzetesre is (itt és itt), szóval alig várom, hogy megnézhessem ezt a változatát is. (Őszintén lesokkolódtam, mennyire olyanok a szereplők, mint ahogy azt én elképzeltem. Szóval még egy indok, amiért érdemes minél gyorsabban kézbe venni a könyvet, hisz számomra az egyik legjobb élmény, amikor a könyv olvasása után nézhetem meg a filmet.)
 Ti olvastátok már? Mit gondoltok róla?

2018. augusztus 10., péntek

4 vígjáték a lusta napokra || filmes

Néha egyszerűen csak létezni is fáradt vagyok, de valamiért nem bírom rávenni magam, hogy lefeküdjek és aludjak pár órát, mert úgy nem vagyok fáradt, csak valahogy még sincs semmihez sem kedvem és energiám. Na és ilyenkor imádok olyan vígjátékokat nézni, amik szórakoztatóak, nem fárasztó humorúak és nem igényelnek túl sok agyi tevékenységet.


Szóval most ebből a típusból gyűjtöttem nektek össze 4 darabot, amiket nemrégiben láttam és úgy érzem ajánlanám nektek is. Van köztük olyan, amit még most játszanak a mozikban, de van, ami már bőven 1-2 éves, szóval a neten könnyebben találjátok meg. Ha pedig a címekre kattintotok, akkor meg tudjátok nézni a magyar szinkronos előzeteseket. Jó szórakozást hozzájuk!♥

Őszintén, a régi változatot imádtam kicsiként, így eredetileg meg sem akartam nézni, mert úgy éreztem, hogy ez a remake biztos csak egy lehúzás, egy bugyuta, vicceskedő próbálkozás arra, hogy újból pénzt csináljanak egy jól működő történetből. 
De mégis itt van ezen a listán, szóval egyrészt mégis megnéztem, másrészt pedig egy extra nagy pozitív csalódás volt. 
Ez tényleg egy tökéletes családi film, mi is így éztük és mindenkinek nagyon tetszett. Aranyos, vicces és egy minimális szinten még fontos problémákat is felvet a "mai fiatalok világából". 
Én tényleg csak ajánlani tudom. 

Teljesen véletlenül találtam rá az előzetesére Youtube-on, de azt hiszem be kéne vezetnem ezt a stratégiát, mert rengeteg ígéretes filmet lehet így megtalálni, amiről egyébként még csak nem is hallana az ember. 
Cuki, romantikus vígjáték, az a tipikusan lányos film, helyes fiúkkal és aranyos történettel, nem sok drámával. 
Nekem személy szerint nagyon tetszett, hisz nem váltam tőle sokat, csak munka után bedőltem a laptop elé.
A történet egy anyukáról szól, akinek két kislánya van, frissen vált és egyszer csak megjelenik nála három tehetséges fiatal srác, akik beköltöznek hozzá. Ami pedig összeköti őket, az a filmezés.
Mindenképp ajánlom. 

Az emberek alapvetően odáig vannak a bankrablós filmekért, gondoljunk csak a Szemfényvesztőkre, az Ocean's Elevenre és így tovább. 
Viszont mi van akkor, ha nem jólfésült és szemtelen fiatalok esnek neki a dolognak, hanem három nyomorult helyzetbe került öregúr. 
Nos egy rettentő vicces és szerethető film, hisz gondoljunk csak bele, a cuki idősek legalább olyan hatással vannak az emberekre, mint a kisbabák, kiskutyák és bármilyen kisállat, egyszerűen meglágyul tőle a szívünk. 
Szóval ez is egy családosan nézhető film, amit mindenképp ajánlok, ha más nem, Morgan Freeman miatt.

Ha már idősekről esett szó, akkor egyszerűen nem lehet elmenni emellett a film mellett sem. Robert De Nirot nyilván mindenki ismeri (még én is, ami nagy szó), bár nem sokaknak ugrik be róla egy kedves és cuki nagypapa, avagy öregúr.
Itt is az abszurd szituáció hozza a legtöbb szórakoztató pillanatot, hisz egy ilyen szép korban találja ki főhősünk, hogy ő gyakornok lesz egy ruházati webshopnál. Ez pedig ugye elég furcsán hangzik, főleg, hogy a legtöbb ilyesmi korú ember azt sem tudja pontosan, mi is az a webshop. (Persze tisztelet a kivételnek.) 
Főhősünk mellé csapódik még egy karrier orientált női főnök, éppen széteső családdal, így ebből is látható, hogy minden megvan egy igazán szerethető, aranyos és vicces családi mozizáshoz. Mi nagyon nagyon szerettük és még őszintén nem hallottam senkitől negatív kritikát a filmről.

Ti láttátok már valamelyiket? Hogy tetszett? Ti mit ajánlanátok nekem?

2018. július 22., vasárnap

7 TEJ- ÉS TOJÁSMENTES GYORSKAJA MEGOLDÁS

Ha az ember intoleranciával nő fel, akkor hamar megtanulja és kitapasztalja, hogyan is lehet megoldani az étkezést egy rohanós napon, hisz a szülőknek általában erre is gondjuk van. Ugyanakkor én és még jó páran, csak tizenéves korunk környékén kerültünk bele a "mentesvilágba", így ez egy igazán nehéz és problémás felfedezési munka, hogy összerakjunk magunknak egy listát, hogy hol és mit ehetünk, ha csak 10 percünk van egy találkozóig és bent ragadtunk a városban vagy, ami még rosszabb, egy totál ismeretlen, esetleg külföldi városban vagyunk.


Egy barátnőmmel beszélgetve, aki csak nemrég csöppent bele ebbe a világba, gondolkodtam el azon, hogy annak idején nekem mennyire iszonyatosan hasznos lett volna egy lista, hogy hol és mit ehetek-ihatok a legnagyobb lelki nyugalommal, ráadásul lehetőleg olcsón. Így el is kezdtem összeírni az én eddigi bevált lehetőségeimet, hátha számotokra is hasznos lesz. 

Előre fontos elmondanom, hogy én tojás- és tejmentesen étkezem, így ezek az ételek mind tojás- és tejmentesek (nem csak laktózmentesek!), viszont glutént, szóját és egyebeket tartalmazhatnak. (Olajos magvakat, mint mandula vagy mogyoró sem tartalmaznak, mert arra is érzékeny vagyok.) 

1. McDonald's és a sima Hamburger, Spicy sertésburger, Chicken McNuggets, Halrudak, Burgonya, Almáspite és McBuri

Ebből a listából azt hiszem mindenki talál magának megfelelő, laktató és olcsó megoldást, szóval szerencsére az ország egyik legnagyobb gyorskaja hálózata jó választás lehet a mifélénknek, ugyanakkor fontos, hogy nem 100%, hogy az elkészítés során nem kerül bele valamennyi a nem kívánt összetevőkből.
A személyzet általában nem tud semmit az allergénekről, így érdemes wifin megnézni a meki weboldalát, mert ott nagyon szépen fel vannak tüntetve a különböző hamburgerek és egyebek összetevői. 


2. Döner kebab vagy gyros, ami minden egyes utcasarkon megtalálható

Tényleg, kis- és nagyvárosokban is, a legtöbb külföldi városban is ott vannak és biztos, hogy 100%-ig tej- és tojásmentesek. Ehhez csak annyit kell tenni, hogy elfogadjuk, hogy szósz nélkül esszük a kebabunkat, de őszintén szerintem így is piszok finom, főleg, hogy a húsi általában elég szaftos ahhoz, hogy véletlenül se érezzük túl száraznak az ételünket. 

3. Burger King és a sima Hamburger, Chili Burger, Crispy Dog, Classic Dog, Burgonya, és Hagymakarika

Sajnos a Burger Kingben nem sok lehetősége van az embernek, de éhen halni remélhetőleg nem fog. Persze szerencsére lehetőségünk van szószok vagy sajt nélkül kérni egyéb rendelésünket, de rengetegszer elfelejtik (nem csak itt, hanem alapvetően kb mindenhol) így szerintem érdemesebb biztosra menni.
Ha nem vagy benne biztos, hogy mit ehetsz itt, akkor szintén wifin keresztül érdemes letölteni a teljes menüt és kikeresni, hogy az 5, illetve 6-os számok mely neveknél nem szerepelnek.Egyébként általában ez a menü megtalálható az étteremben is a falra vagy a pultra kitéve.


4. Frei Café, ha olcsó és finom kávét keresel tejmentesen

Persze megemlíthetnénk a Costa vagy Starbucks nagynevű brandeket is, de én, mint diák, próbálok azért nem ezreket kidobni egy kávéra, még akkor is, ha egyébként nagyon finom lenne.
Így a Frei Café nálam egyértelműen nyerő, főleg, hogy többféle alternatív tejük is van. 150 Ft pluszt számolnak fel érte, de így is csak 740 Ft max általában egy kávé, ami szerintem teljesen jó ár.
Az, egyetlen, amire lehetőleg figyeljetek, hogy, amikor látjátok, hogy készítik a kávétokat, sasoljátok, hogy biztosan alternatív tejet raknak bele, mert én lassan két napja szenvedek azzal, hogy rendes tejet kaptam, így pedig lassan 5 év után elsőnek látott tehén tejet a gyomrom és nagyon-nagyon nem örült neki. 


5. KFC és a Longer, Hot&Spicy Strips, Hot Wings csípős csirkeszárny, Piccolo saláta és Burgonya

Sajnos itt sem hosszú a lista, viszont a felhasznált mennyiség a különböző allergénekből viszonylag kicsi, így tapasztalataim alapján egy kosár elfogyasztásába nyugodtan be lehet szállni, illetve a Káposztasaláta is nyugodtan fogyasztható. (Ha jól emlékszem csak tojássárgája van benne és az is a lista végén.) 

6. SPAR Pékség

Gondolom már sokan felfedeztétek, hogy szerencsére itt mindig ki vannak írva az allergének, így pár szám gyors megjegyzésével igazán gyorsan körbe lehet szaladni és végignézni, hogy éppen mi van, amit mi, tej- és tojásérzékenyek is ehetünk. Általában nincs túl sok minden, de 2-3 édes péksüti mindig szokott lenni, illetve a pogácsák között is szinte biztos, hogy akad tej- és tojásmentes.


7. BUBU Bubble Tea

Igen, muszáj megemlítenem a kedvenc teázómat, ahol most a nyáron dolgozom is. Egyrészt szerencsére a teák jó része nem tartalmaz biztosan tejet, ami pedig igen, az sokszor kérhető növényi alapúval, így senki nem mered ki semmi jóból.
Ételek is vannak, mint instant tészták, sushik és dimsum/udon, szóval ázsiai stílusú a dolog, de szerencsére tényleg gyors megoldás (pl a ramenek tényleg 5 perc alatt megvannak) és szerencsére viszonylag olcsó is. 

Szóval egyelőre én ezt a listát tudtam fölállítani magamban, remélem nektek is a segítségetekre lesz. Természetesen mindig várom , a TI ötleteiteket is, szóval nyugodtan osszátok meg, ti hogyan oldjátok meg az étkezést a rohanós napokon.♥ Segítsünk egymásnak! 
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)