2019. február 3., vasárnap

Tippek és hasznos linkek matekérettségihez!

Lassan én is a részese lehetek ennek a csodálatos eseménynek, ami lezárja gimnáziumi éveimet és úgymond, éretté nyilvánít, legalábbis remélhetőleg. Részben ennek is köszönhető, hogy a blog tavaly ősz óta kicsit üres, kevés az új bejegyzés, ráadásul, ha van, az is könyves és ráadásul blogturnés, mert ezekhez kötelező publikálási időpont is társul....
Lényeg a lényeg: Egyelőre úgy érzem, még nyeregben vagyok, sőt még tippekkel és tanácsokkal is tudok szolgálni, már így az esemény lezajlása előtt is.
Szóval drága sorstársaim, illetve mindenki, aki a matekérettségitől már előre retteg, ezek a sorok nektek íródnak. Remélem, legalább egy icipicit tudok segíteni!♥


A közép szintű matematika érettségi igazából meglepően könnyű, ha mondjuk, összevetjük az emelt verziójával. Milyen pompás, hogy nekünk csak a kisebbik "rosszat" kell átélnünk, haha.
Viccet félretéve, szerencsére a matek egy olyan tantárgy, amit nem kell bemagolni.
Nem igényel mást, csak gyakorlást és koncentrációt, ami ha belegondolunk, igazából egészen kellemes: ha csak két-három órát ennek szentelsz egy-egy kellemes vasárnapi napodon, mert hát ez a gimnazisták tanulós napja, egy jó tea/kávé és háttérzene mellett igazából meglepően jó szórakozás is lehet.
Bizarrul hangzik? Oké, tudom...
Lássunk inkább pár teljesen konkrét weboldalt és tippet, ami megkönnyítheti az életünket:

Ha úgy érzed, bizonyos témakörök magyarázatra szorulnak: mateking.hu

Erre a weboldalra egyik osztálytársam talált rá, és rögtön be is került a leghasznosabb linkek közé, legalábbis nálam. Egyszerűen és szórakoztatóan, lépésekben veszik végig a teljes középiskolai anyagot, ráadásul szétbontva külön anyagrészekre, majd azoknak is a különböző apró szegmenseit elkülönítve megtalálhatjátok.
Az én "sikersztorim" ezzel az oldallal maga a matek fakultációhoz való csatlakozásom, hisz fél év magyar fakt után jöttem rá, hogy engem inkább a matek vonz. (Jó perverz dolog, mi?) Így a teljes féléves anyagot pár hét leforgása alatt sajátítottam el "magamtól", vagyis a mateking segítségével. (Határérték, deriválás, stb.) 
Emellett egyetemistáknak is segítenek, külön tárgyakra és egyetemekre lebontva, talán sokkal inkább ez a rendes profiljuk, de középiskolások is bőven jól tudják használni.
Fontos, hogy nem teljesen ingyenes, de a lényeget bérmentve meg tudjátok tekinteni, illetve fel tudjátok mérni, hogy megéri-e nektek azt a tényleg csak pár ezer forintot az egy évi tagság, vagy sem. 


Ha úgy érzed, gyakorolni szeretnél: oktatas.hu

Biztos sokszor találkoztatok már az elmúlt egy évben ezzel a zseniális oldallal. Nem csak az eddigi matematika érettségik, hanem az összes tantárgy összes 2005-ig visszamenő érettségije letölthető innen, így akár kinyomtatva, akár csak a képernyőről/telefonról nézve is eljátszhatjátok a konkrét vizsgaszituációt és próbálgathatjátok, mennyire tudtok ugrálni a különböző témakörök között, illetve hogy megy a feladatok megadott időre való megoldása. 
Szerintem érdemes a lehető legtöbbet megpróbálni megoldani. Tavaly az informatika érettségim előtt nagyjából 18-19-et megcsináltam az akkori 26-27-ből. (Ezek ugye a középszintű őszi és tavaszi infóérettségik voltak. ) Ennek köszönhetően kiismertem a típusfeladatokat és tényleg "rutinosnak" éreztem magam az éles vizsga közben. (Ráadásul jól is sikerült, szóval tényleg megéri gyakorolni. Ráadásul a matek tényleg egy gyakorolható tantárgy.)
Ha úgy érzed, témák szerint kéne gyakorolnod: studiumgenerale.net 

A címben szereplő linkre kattintva már láthatjátok is a különböző témaköröket, mind közép, mind emelt szinten. Nem csak a feladatlapok érhetőek el, de a magoldólapok is ott vannak mellettük (csakúgy, mint az oktatas.hu esetében). Ami lényeges, hogy a feladatlapokon sötétszürke háttérszínnel találjátok azokat az általában részfeladatokat, amik nem tisztán ahhoz a témakörhöz tartoznak. A gyűjtés az eddig megjelent érettségikből van, szimplán csak szisztematikusan témakörökre szétválogatva, ami baromi hasznos tud lenni, akár még most, év közben is egy-egy témazáró előtt. (Bár azt hiszem, lassan mindenki befejezi az utolsó anyagrészeket is nem marad más, csak gyakrolás, gyakorlás, gyakorlás.)
További hasznos oldalak, könyvek és appok:

- Függvénytáblázat: Minél hamarabb szerezd be, ha még nincs. Érdemes már most elkezdeni ismerkedni vele, átnézni, mit hol találsz meg, hogyan van felépítve. Az én példányom egy könyvtárból elhozott kiselejtezett darab, kicsit szakadt, na meg tele van firkálva és régi, így én a könyvtárból tervezek minél hamarabb egy újabb példányt kikölcsönözni. Ezt tudom mindenkinek javasolni, akinek nincs saját példánya. Az iskolai könyvtárban biztos van még pár darab, csak gyorsnak kell lenni. 
(Jó, ha leellenőrzöd a képleteket még érettségi előtt, mert előfordulhat, hogy félre van valami nyomtatva, el van írva, stb.)

- Wolfram calculator: Ez egy ingyenes online számológép, ami ismeretlenekkel is tud számolni, tehát tökéletes ellenőrzésre, vagy ha nagyon elakadtál. Sajnos a lépésről-lépésre megoldás bemutató funkció fizetős, de akár többen összeállva ezt a problémát is át lehet hidalni, illetve az ingyenes verzió is teljesen jól használható.

- Photomath: Azt hiszem, ezt az applikációt már szinte be se kell mutatnom. Mindenki találkozott már vele. Egyszerűen csak le kell fotóznunk a feladatot, majd a képernyőn meg is jelenik a levezetett megoldás. Bevallom, én sose használtam igazán.

- Geogebra: Nagy segítségére lehet az embernek, ha függvényekről van szó. Ez egy függvényábrázoló app, letölthető telefonra, de böngészőből is jól használható. Jól lehet vele szemléltetni a különböző függvénytranszformációkat, nem mellesleg az eredmények ellenőrzésére is jó. 

- Khan Academy: A mateking angol megfelelője, nagyobb tudástárral, ugyanakkor angol nyelven elérhető csak, így első körben én a matekinget javasolnám. 

- Számológép: Bár ez nem közvetlenül az érettségi előtt beszerzendő tétel, de hátha már pár évvel előtte álló olvasói is vannak a posztnak. Érdemes nem a legolcsóbbat venni, és remek ötlet még vásárlás előtt megkérdezni a matektanárt, matekos ismerőst, hogy ő milyet javasol, mert rengeteg kis funkciógomb hiányozhat egy "rossz vétel" után, ami rettentően megkönnyíteni az életünket.
(Például: Szerencsés, ha nem csak tizedes törtet, hanem normál tört alakot is tud ábrázolni, vagy nem csak tízes alapú logaritmussal tud számolni, hogy csak párat említsek.) 

- Szókártyák: Bármelyik telefonra letölthető szókártya alkalmazás jó választás egy kis matekozásra. Egyszerűen a nyelvtanulás helyett, most képleteket kell elsajátítani. Már a bevitel általi piszmogás és pötyögés jó mód arra, hogy az ember a fejébe verje ezeket a formulákat, ráadásul bárhol és bármikor elő tudod venni, így a tömegközlekedéssel töltött holtidőt is kihasználhatod.


Összességében annyit tudok mondani, hogy egyáltalán ne izguljatok! Ha egy kis energiát ráfordítottok a készülésre, akkor biztosan jól fog sikerülni. Csak gondoljatok bele, mennyien túlestek már rajta jobbnál-jobb eredményekkel (pedig sokszor sokkal rosszabbat feltételeznénk egyesekről). 
A matek nem harap, ráadásul tényleg begyakorolható és "elfelejthetetlen", hisz még csak a képletek többségét se kell a fejetekben tartani a függvénytáblának köszönhetően. (Nem úgy, mint a kronológia mentes atlaszoknál törin...)

Remélem, tetszett nektek ez a bejegyzés és hasznos is volt számotokra. A jövőben szeretnék a többi tantárgyról is írni, így fenn áll a kérdés, melyik jöjjön legközelebb? (A válaszokat várom lent kommentben, vagy akár facebook-on hozzászólásban.) 
Ha pedig úgy érzed, kihagytam valamit a cikkből, esetleg személyes tapasztalataid alapján tanácsolnál valamit, kérlek, írd meg kommentben! ♥

2019. január 31., csütörtök

Csokis csábítások || Blogturné Klub


Stahl Judit édességekkel teli könyvei voltak a kedvenceim gyerekkoromban. Remek időtöltés volt nézegetni, majd pedig rávenni anyát, hogy csinálja is meg valamelyiket, na meg lehetőleg vonjon be ebbe a procedúrába minket is. 

Úgy látszik, ezeknek a napközis foglalkozásoknak meg is lett a hatása, hisz most itt ülök és a második saját Stahl kötetemről pötyögöm a soraimat, a konyhában pedig csoki illat terjeng, hisz úgy az igazi egy receptkönyv értékelése, ha ki is próbáljuk. Egy igazi klasszikusra, az amerikai csokis sütire esett a választásom, de erről később, nézzük először magát a könyvet. 


Fülszöveg:
Szereted a gyors csokis-mogyorós kekszet? Akkor próbáld ki azt is, amikor egy-két plusz hozzávalóval sütés nélküli, villámtempós banánlepény lesz belőle! Megkóstolnád a fekete-erdei palacsintát? Akkor biztos érdekel, hogyan készül az alkotóelemeiből a fekete-erdei császármorzsa. Vagy kipróbálnád, miként változik át a kávés krémmel töltött marcipános fatörzs fenséges párizsi rakott piskótává? Itt az alkalom!
Stahl Judit új szakácskönyvsorozatának különlegessége, hogy alapul veszi a Stahl magazin legnépszerűbb receptjeit, és mindegyikhez kínál egy-egy vadonatúj, szellemes variációt. Nem más ez, mint ötletadó gasztronómiai barangolás, gondolatébresztő főzőiskola – telis tele sokszoros tesztelt, garantáltan működő receptekkel.
Az is szeretni fogja, aki már ismeri, és az is, aki most találkozik először Stahl Judit konyhájával.

A könyvről:
Mikor megérkezett a két kötet, a Csokis csábítások, illetve a már kivesézett Ázsiai kalandok, (részletes értékelés róla, itt!) volt bennem egy minimális félelem, hogy mennyire is lesznek ezek a kötetek mentes-barátok, azaz én, aki nem fogyaszthat tejtermékeket és tojást, mit is tud majd kezdeni a receptekkel, mennyire lesznek könnyen átalakíthatóak. 
Hisz szinte minden meg lehet oldani, csak az a kérdés, hogy hogyan és ez a metódus mennyire bonyolult vagy körülményes. Alapvetően így szoktam hozzáállni az étkezésemet illető problémákhoz, így hatalmas pozitív csalódás volt, amikor az Ázsiai kalandok köszöntőjében rögtön az első sorokban ott állt feketén-fehéren, hogy figyeltek a különböző diétákkal megáldott drága olvasókra. 

Ez után persze szomorúan konstatáltam, hogy a Csokis csábításokban ez nincs így, bár igaz, főleg az édességek terén egy sokkal speciálisabb hozzávalólistát szokott igényelni egy-egy finomság. Ugyanakkor az egyik legnehezebben helyettesíthető elem, a tojás, szinte mindegyik receptben benne volt, a 100-ból, ami egyértelműen nem túl jó arány, de nyilván nem az én "fajtám" itt a célközönség. 

Az átlagos és normál magyar háztartásokban, azt hiszem, szinte minden egyes felsorolt hozzávaló megtalálható, így tényleg jól használható, nem kell rákészülni különösebben, így a "gyorsan valami finomat" elv nagyon jól működik. (Haha.) 
Felépítésre hasonló az Ázsiai kalandokhoz, itt is csoportosítva van mind a 100 recept, egyébként logikus módon, édesség típus szerint, azaz kekszek, tepsis sütik és így tovább. 
Ami kifejezetten tetszett, hogy nem csak hangzatos és esztétikailag szép, na meg gusztusos receptek kaptak helyet a kötetben, hanem a régi klasszikusok is kaptak egy-egy oldalt, így a csokis bejglitől kezdve, az amerikai csokis sütin keresztül egészen a csokis mézeskalácsig mindent megtalálhatunk. 
A lényeg, hogy legyen benne csoki, ami szinte már garantálja is, hogy egy szuper és finom édesség lesz nemsokára születőben, a konyhában. 

Így azt hiszem itt az ideje, hogy megosszam a saját tapasztalataimat az én választottammal, azaz az amerikai csokis sütivel.
Recept próba:
Elöljáróban szeretném még megjegyezni, hogy már van egy jól bevált receptem itthon, valahonnan az internet legmélyebb bugyraiból ástam elő már évekkel ezelőtt, így kifejezetten kíváncsi voltam, vajon ez a változat jobb lesz-e.

A tészta bekeverése, majd a sütés nem vett el az életemből egy órát se, szuper gyorsan készen lett és már ehettük is. Ráadásul a csokidarabok még rettentő gusztusosan olvadtak is voltak, így tényleg kész ízorgazmus volt az első pár falat. Ízre nekem a Subway-es csokiskekszre hasonlít a leginkább, így mondhatni kifejezetten autentikus, főleg, hogy az én receptemmel ellentétben, egy szépen szétfolyik és a csokidarabok úgy ágaskodnak ki belőle, mint a stilizált képeken is. 
Ugyanakkor nekem picit túl édes, de ezt nem hinném, hogy bárki más tapasztalná, ugyanis mostanában picit elszoktam a cukortól.

A receptet igyekeztem a lehető legpontosabban követni, de őszintén, én az a fajta ember vagyok, aki képtelen betartani a pontos mértékeket és időtartamokat, egyrészt mert elfelejtem. (Így történt, hogy az öt perces robotgépes keverés helyett végül nyolc lett belőle.) Illetve általában úgyis muszáj vagyok változtatni a recepten, így előfordul, hogy más mennyiségű liszt/vaj arány szükségeltetik az én változatomban. (Most is elfogyott a vaj, szóval kipótoltam margarinnal, illetve három különböző étcsoki maradék tette ki a receptben meghatározott mennyiséget.) De általában így is jól sikerülnek a sütik, szóval aggodalomra semmi ok, ez a recept is egészen bomba biztos. Hiába változtattam, ott ahol csak tudtam (nem szándékosan, persze), így is szuper íze és állaga lett. c:


Nyereményjáték:
Talán nincs is olyan ember a földön, aki ne vágyna néha-néha (vagy épp gyakran) valami csokis finomságra. Stahl Judit Csokis csábítások című receptkönyvében mindenféle édesség megtalálható, mi szem-szájnak ingere, torta, kuglóf, forró csoki, fagylalt, palacsinta, és még sorolhatnánk. A könyvről és a receptekről most a Blogturné Klub négy bloggere mondja el a véleményét, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.
Ezúttal alap csokoládéfajtákat kell kitalálnotok a blogjainkon található leírások alapján. Csak írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy az adott leírás mely csokifajtához tartozik.

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésükre, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, különben automatikusan újat sorsolunk.

Magasabb kakaóvaj-tartalmú csokoládé, ami a kenhetőséget segíti, de a zsírtartalma ezáltal magasabb. Keserű, tej- és fehér változata is létezik.

További állomások:
01. 31. Ambivalentina

2019. január 30., szerda

Felnőttek nélkül || Blogturné Klub

Milyen lenne egy olyan világ, ha nem lennének felnőttek? Vagyis vannak, de sokkal inkább hasonlítanak oszló és bűzlő zombikra, bár nem azok, akiknek egyetlen gondolat jár a fejükben, vagy inkább egyetlen ösztön vezérli őket: enni, enni és enni. Lehetőleg húst, élőt, vagyis a gyerekeket.
Egy ilyen posztapokaliptikus világba kalauzol el minket Charlie Higson 2019 számomra első blogturnéján. Lássuk, hogyan teljesített!


Fülszöveg:
Charlie ​Higson regénye egy young adult disztópia első része. Az ismeretlen vírus pusztította London romjain gyerekek próbálnak egy új világot felépíteni. 
A végzetes járványt követően ugyanis bomlásnak indult testű, vérszomjas lényekké változtak mindazok, akik életben maradtak és elmúltak tizennégy évesek. A kiskamaszok különböző épületekben barikádozták el magukat London-szerte, és csak akkor merészkednek ki az utcára, ha élelmet kell keresniük.
A bátor Arran és az érzékeny Maxie vezette gyerekcsapat a Waitrose szupermarketben él. Tartalékaik megfogyatkoztak. Ám felbukkan egy titokzatos fiú, Jester, aki azzal kecsegteti őket, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnek, ételben, italban sem lesz hiány. Nekivágnak az útnak, miközben városszerte mindenütt (a sikátorokban, az elhagyatott házakban, a föld alatt) lesben állnak a felnőttek. 
Vajon eljutnak a gyerekek a biztonságos helyre? A palotában tényleg boldog jövő vár rájuk, vagy a látszat csal?
A váratlan csavarokban bővelkedő The Enemy – Felnőttek nélkül megpróbál választ találni arra a kérdésre, hogyan élhetjük túl a rémálmainkat is messze meghaladó borzalmakat. Miközben az olvasó szembesül egy másik, filozofikusabb problémával is: mivé lesz a társadalom, ha a közösségek a gyerekek elképzelései szerint szerveződnek újra?

Én és a könyv:
Tavaly ritkán fordult elő ez a pont az értékeléseimnél, de úgy érzem, jó lenne bevezetni és mégis mikor alkalmasabb, ha nem az újév kezdetén.
Őszintén, a zombik, illetve a túlélős könyvek nem állnak messze tőlem. Legnagyobb kedvencem, mint azt sokan tudjátok, a Battle Royale, ahol egy csapat diák gyilkolja le egymást, illetve nem maradt ki nálam a The Walking Dead első pár évada, vagy éppen Kemese Fanni Pippa Kenn-trilógiájának első része.

Mégis, meglepő módon olvasás közben egyáltalán nem ezekre a művekre asszociáltam, de erről majd később....
A fülszöveg elolvasása után egyből úgy éreztem, nekem ezt olvasnom kell és nem csalódtam. Sajnos már itt el kell árulnom: nagyon is jól működött közöttünk a kémia és alig 2-3 nap alatt a végére is értem. Most pedig nagyban gondolkozom, hogy megrendeljem-e angolul a második részt, mert bizony egy 7 kötetes sorozatról beszélünk. (Ez számomra a könyv utolsó pár mondatánál derült ki, ugyanis nem értettem hol van a végkifejlett vagy valami szép lezárás... Helyette kaptunk egy cuki kis függővéget.)
Személy szerint mostanában jobban kedvelem az egykötetes történeteket, kicsit ódzkodom a sorozatoktól, de mégis, ezt a darabot már most azt mondom: megéri elkezdeni. De miért is?

Karakterek:
Rengeteg szereplő sorakozik fel az első rész nagyjából 400 oldalán. Nincs főszereplő, a karakterek jönnek és mennek, a cselekmény egyszerre több szálon fut, de jól követhető. Egy főszálból nőnek ki az apróbb történetek, amik általában egy-egy a csapattól leszakadó gyerek napjait meséli el.
Ezek meglepően érdekesek voltak, illetve változatosak. Szerettem az apró filozofikusabb gondolatokat, az idegfeszítő jelenetek között. Hisz ahány gyerek, annyi életút, személyiség, értékrend és gondolatmenet.
A legtöbb karakterre ráragasztható egy-egy tipikusnak mondható jelző, de ez nem igazán hatott klisésen, sokkal inkább magától értetődő volt, hogy a csapatban mindenkinek megvan a posztja. Vannak harcosok, vezetők, védelmezők és önfeláldozók, mókamesterek, közösségi és maguknak való arcok.

Persze a történet előrehaladtával a jellemek árnyalódtak, egy idő után már én magam sem tudtam, kiben bíznék meg, kinek hinnék. A szálak szépen kavarodtak már az első részben, kíváncsi vagyok hogyan folytatódnak a dolgok. Kicsit olyan érzésem volt néhol, mintha a Trónok Harcát nézném/olvasnám, hisz többen is pályáznak a vezető pozíciójára és a különböző kapcsolatok és oldalválasztások folyamatosan bonyolódtak. 

Sztori:
Be kell, hogy valljam, elsőnek megijedtem. Olyan volt az első pár fejezet, mintha egy rettentően kezdő író első sorait és próbálkozásait olvasnám, ez pedig baromi kényelmetlen érzés volt. Mégis, szerencsére a történet előrehaladtával ez csak javult és a legvégére olyan filmszerűvé vált, hogy az izgalomtól a kezem is ökölbe szorult. (Bár lehet csak túlságosan beleéltem magam a helyzetbe.)
A történet szépen, lassan bontakozott ki, de a feszültség folyamatosan fokozódott és itt szeretném megjegyezni, hogy imádtam, hogy az író meg meri ölni a karaktereit. Nem egy gyerek hal meg a könyv során, és nem egyszer történt, hogy pont azt a fiút vagy lányt tették el láb alól, akivel különösen szimpatizáltam. (Hmm, ez megint picit Trónok Harca feeling, nem?)
Ezzel viszont elérte a kedves író, hogy egy perc nyugtom sem volt, mert a vérontások leírása könyörtelen és érzékletes volt, és egy percig se tudtam abban a hitben élni, hogy a főszereplő fontos lesz a későbbiekben, így tehát nem halhat meg. (Mert bizony itt bárki, bármikor meghalhat.) 
Plusz pont volt, hogy a könyv valós helyszínen, Londonban játszódik, teljesen pontos helymeghatározásokkal, szóval, ha valaki van olyan őrült, mint mondjuk én, akkor akár nyomon is tudja követni a srácok vándorlását a Waitrose szupermarkettől egészen a palotáig.

Emellett viszont, mint már említettem, én végig úgy tekintettem a történetre, ami egy kerek egész lesz, nem pedig egy sorozat bevezető kötete. Éppen ezért, sokszor volt olyan érzésem, hogy nem értem, hová is tart a történet, egyáltalán hova is tudna ez az egész kifutni. (Így sorozatként is fenntartom ezt a problémát.) Ugyanakkor ez eltörpül a hatalmas izgalmi faktor mellett, ami egyre csak fokozódott a történet során.

Összességében alig várom, hogy olvashassam a következő részt, rettentően remélem, hogy minél hamarabb magyarul is megjelenik, különben kénytelen leszek angolul olvasni. (Erre pedig egész ritkán veszem rá magam...)
Szóval csak ajánlani tudom, ha a következő hívószavakra felkapod a fejed: disztópia, zombik, túlélő gyerekek, Legyek Ura, Trónok Harca vagy éppen Walking Dead.

Mert bár más, mint a fent felsorolt művek, mégis, tökéletes választás, ha valami "olyasmit", valami hasonló légkörrel megtöltött sztorit szeretnél olvasni.

Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 398
Eredeti cím: The Enemy
Fordító: Horváth Márta Zsanett
ISBN: 9789632938677
Nyereményjáték:
Az Athenaeum Kiadó egy izgalmas zombis YA-regény megjelentetésével kezdte az új évet, amelyben egy pusztító járványt követően a 14 évesnél idősebb túlélők vérszomjas lényekké változnak! Főszereplőink kisebb-nagyobb gyermekek, akik Londonban bújkálva igyekeznek túlélni, ám egy nap felbukkan a titokzatos Jester, aki úgy tudja, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnének mindannyian - a fiatalok persze útra kelnek! Tartsatok velünk a hat állomásos blogturnénk során, és a turné végén a helyes válaszokat beküldők között 3 Felnőttek nélkül regényt sorsolunk ki a kiadó jóvoltából!

Szerencsére elég sok ifjúsági és YA zombis regényt/képregényt adnak ki manapság, aminek a zombis regények és filmek rajongói igazán örülhetnek! Mivel mostani könyvünkben is hemzsegnek a bomlásnak indult testű, vérszomjas lények, úgy gondoltam, hogy vicces lenne, ha idézetek alapján próbálnátok kitalálni honnan származik az idézet!

Röviden: a feladatotok nem más, mint kitalálni, hogy melyik magyarul is megjelent, zombis (vagy hasonló élőhalottas) regényből idéztünk, és a helyes KÖNYVCÍMet beírni a dobozba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Egy dolog zombis filmeket nézni, megint más az ablakunk előtt járó-kelő zombikat figyelni.

További állomások:
01/30 - Ambivalentina
02/01 - Könyvvilág
02/03 - Hagyjatok! Olvasok!
02/05 - Kelly és Lupi olvas

2019. január 27., vasárnap

Ázsiai kalandok || Blogturné Klub

Valahol egészen kínos, hogy az év első bejegyzése ennyire megkésett, mindjárt vége is van a januárnak, de, hogy nehogy nyomtalanul elteljen, hoztam egy igazán új bejegyzést, amiben egy receptkönyvet szeretnék bemutatni, na meg úgymond értékelni is.
Őszintén szólva, régóta nem vettünk itthon receptkönyvet, egyrészt az internet adta alternatív lehetőségek miatt, másrészt viszont az egész családot lefedő ételintolerancia miatt, ami erősen megnehezítette a sütést-főzést, így bőven elég nagy kihívás volt a régi kedvenceket megrefomálni és újból számunkra is fogyaszthatóvá tenni.

Mégis, Stahl Judit neve rögtön megfogott, hisz neki köszönhetem gyermekkorom legnagyobb élményét és legfinomabb kekszét, a nálunk csak "lapítós sütiként" emlegetett csokis csodát, amivel anyu kellemesen el tudott foglalni minket, hisz melyik gyerek ne imádna "gyurmázni" azaz kis gömböket gyártani, amikre utána rácsaphat.

Lényeg a lényeg, Stahl Judit receptjeiben kifejezetten bízok, így nem is volt kérdés, hogy a kedvenc ízeimmel operáló receptkönyvét igazán a kezembe venném. Ázsiai ízek? A fél életem Ázsia körül forog. Még szép, hogy jöhet!

Fülszöveg:
Imádod a tavaszi tekercset? Bejön neked a pad thai? Lenne kedved egy mogyorómártásos, indonéz csirkenyárshoz? Odavagy az ízes currykért? Mindnek megtalálod itt a jól bevált receptjét, de nem csak ennyi ez a könyv! Mert azt is megtanulhatod belőle, hogy egy-két hozzávaló megváltoztatásával, mégis ugyanazzal a módszerrel miként készíthetsz el teljesen más ázsiai ételeket. Kapd elő a wokot és a bambuszpárolót, aztán kalandra fel! 
Stahl Judit új szakácskönyvsorozatának különlegessége, hogy alapul veszi a Stahl magazin legnépszerűbb receptjeit, és mindegyikhez kínál egy-egy vadonatúj, szellemes variációt. Nem más ez, mint ötletadó gasztronómiai barangolás, gondolatébresztő főzőiskola – telis tele sokszoros tesztelt, garantáltan működő receptekkel.
Az is szeretni fogja, aki már ismeri, és az is, aki most találkozik először Stahl Judit konyhájával.

A könyvről: 
A könyv 100 receptet tartalmaz, ami egyfajta gyűjtés a Stahl magazinban megjelent eddigi receptek közül. Rögtön a köszöntőnél megakadt a szemem pár igazán tetszetős mondaton. Bár alapvetően az ázsiai konyha egyik hatalmas plusz pontja a hozzám hasonlók számára, hogy ritkán használnak tojást és tejtermékeket, mégis jó érzés volt, hogy a különböző diétákkal együtt élőkre, illetve a mindenmentes felé tendáló étkezéseket preferáló emberekre is gondoltak.
Rettentően jó érzés, hogy ez egyre jobban elterjed és a legnagyobb természetességgel tüntetik fel a receptek leírásában, de éttermek étlapjain is, vagy legalábbis a lehetőséget, hogy ilyen módon is el tudják készíteni.

A könyvet tovább lapozva feltűnik egy különös felosztás a receptek között: szó sincs itt a klasszikus magyaros előételek, levesek, főételek, stb csoportosításról, sokkal speciálisabb csoportokra lettek felbontva a receptek, ami persze érthető, hisz ahány kultúra, annyi szokás, viszont mindben közös, hogy merőben eltérnek a magyar standard-től.

Ha már itt tartunk, ismét nagy pozitívumként említeném, hogy igazán színes a felhozatal, nem csak a szokásos kínai vagy indiai ízvilágot hozza közelebb hozzánk a kötet, hanem több vietnámi, Srí Lanka-i, thaiföldi és japán recepttel is megismertet, igaz sok az tovább gondolt, nem autentikus fogás.
Mégis, a választék szuper és bőven van benne a "vén rókáknak" is új felfedezni való.

Recept próba:
A puding próbája az evés, szokták mondani az angolok, így mi is, a BTK tagjai úgy gondoltuk úgy lenne ez a turné az igazi, ha elkészítenénk egy-egy receptet a kötetből, így egy amolyan gyakorlati benyomást is szerezhetünk, ami lássuk be, elég fontos.

Pont pár hete találtam rá egy apró street food üzletre, ahol bao-kat lehet kapni és annyira sikerült rákattannom, hogy mikor megláttam a receptkönyvben a receptjét, rögtön tudtam, hogy akármilyen körülményes és nehéz lesz, de nekem muszáj megpróbálnom megcsinálni itthon. (A könyvben char siau bao-ként találjátok meg)

Az első probléma rögtön a hozzávalók beszerzése volt. Sokszor csinálunk itthon ázsiai ételeket, így azt hittem nem lesz baj, de őszintén, még sose hallottam a hoisin szószról, a kínai ötfűszerért is mennem kellet egy kört, na meg a gőzölőért. Szerencsére Budapesten élek, így itt nem különösen nagy probléma beszerezni ezeket a termékeket, ha az ember jó helyen keresi őket... Mégis, nem tudom az ország többi pontjában, akár még a nagyobb városokban, mennyire gyakoriak az ilyen speciális termékeket kínáló boltok.
Ugyanakkor talán az online webshopok orvosolni tudják ezt a problémát. (Én az Ázsiában szereztem be végül a dolgokat, ezt a boltot Zsuzsa is említette, illetve bővebben már írtam róla itt.)

A recept leírása nem volt teljesen tiszta számomra, de lehet csak túlságosan amatőr vagyok a konyhában. Például az egy-egy teáskanál cukor és fűszer pontot végig nem olvasva, sikerült dupla annyi fűszert beletennem, mert csak a mennyiség részére figyeltem... Hülyebiztosabb lenne, ha minden egyes hozzávaló külön pontban lenne.

Nekem hiányzott még egy kicsit részletesebb leírás a bao-k megformázásáról, hisz nem olyan egyszerű a klasszikus kinézetét elérni, ami a könyvbe is belekerült, illetve a kész állapotában kicsit elszomorított, hogy az enyém olyan sárgás és sápadt lett, míg a könyvben szép fehér a képen... Bár utánanéztem és elméletileg sokat számít a liszt fajtája, van egy speciálisan ezekre a gombócokra kitalált liszt... Esetleg jó lett volna ezt is megemlíteni vagy egy-két tálalási javaslatot még odabiggyeszteni a recept végére.

A recept maga viszont szuper. Az egész családnak kifejezetten ízlett és főleg a töltelék, ami lássuk be a nagyobb rizikófaktort hordta magán, mint az egyszerűbb tésztás bunda. 

Összességében egy nagyon színes, mentes-konyhát gyakorlók számára is használható receptkönyvről beszélünk. Az ázsiai ízek nem mindig autentikusak benne, és ez igazából egyfajta pozitívum, így sokkal kevesebb speciális hozzávaló szükségeltetik, illetve így biztos, hogy nem a kukában fogja végezni az ebédre szánt wok vagy lepény. 

Nyereményjáték
Stahl Judit nevét valószínűleg mindenki ismeri, és nincs olyan ember az országban, aki ne látta volna már őt főzni a tévében. Most megjelent Ázsiai kalandok című receptkönyve, amely a keleti gasztronómiába vezeti be az érdeklődőket. Ezúttal négy bloggerünk írja meg a véleményét a könyvről, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt belőle.
A receptkönyv ázsiai ételeket tartalmaz, így kalandozzunk egy kicsit mi is Ázsiában. A játék során egy-egy ázsiai ország zászlaját találjátok mindegyik blogger oldalán, azt kell majd beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy melyik országhoz tartozik az adott zászló.

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésükre, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, különben automatikusan újat sorsolunk.
                                                


a Rafflecopter giveaway
További állomások:
01. 27. Ambivalentina

2018. december 21., péntek

Mielőtt a kávé kihűl || Blogturné klub

Azt hiszem általános tény, hogy szeretjük a hangulatos kávézókat. Megvan a maguk misztikuma és őszintén, én mindig is vágytam egy bizonyos törzshelyre, bár sajnos még mindig nem találtam rá. Mégis, biztos vagyok benne, hogy a könyv helyszíneként szolgáló Funiculi funicula kávézó lenne az abszolút tökéletes választás, már, ha lenne olyan szerencsénk, hogy létezne.
Hisz ki ne szeretne egy olyan kávézóban üldögélni, ahol kávézással időutazni lehet?


Fülszöveg:
Különös városi legenda terjed egy bizonyos Funiculi Funicula nevű kávézóról. Azt beszélik, ennek a kávézónak az egyik széke sokkal több, mint ülőalkalmatosság. Ha ráülsz, időutazásban lehet részed. Kívánságod szerint repíthet a jövőbe vagy a múltba. Te döntöd el, melyik irányt választod, de van néhány szigorú szabály, amit be kell tartanod.
1. Az időutazás során csak azokkal az emberekkel találkozhatsz, akik már jártak a kávézóban. 
2. Bármit is csinálsz míg „odaát” vagy, a jelent nem változtathatod meg. 
3. A kérdéses széken ül valaki. Mindenképpen meg kell várnod, amíg ő elhagyja a széket. 
4. Nem ülhetsz át máshova, nem cserélhetsz széket. 
5. Az utazás akkor kezdődik, amikor kitöltik a kávédat, és akkor végződik, amikor kihűl.
Ez még közel sem az összes szabály. Az emberek mégis késztetést éreznek rá, hogy ellátogassanak a Funiculi Funiculába, és kikérjék a hétköznapinak cseppet sem mondható feketéjüket. Ha tudnád, hol van ez a hely, te is betérnél? Sokan megtették, közülük most négy ismeretlen szívmelengető történetét ismerheted meg. 

Karakterek:
Bár a történet négy nagyobb egységre van felosztva, amik önmagukban is megállnak egy-egy teljes egészként, mégis a szereplők változatlanok. 
Természetesen megismerkedünk a kávézót működtető házaspárral, egy közeli bárt vezető hölggyel, egy ápolónővel és férjével, illetve további szereplők is megjelennek, de egyszerűen lehetetlen erről úgy beszélni, hogy az ember nem spoilerezze el az egész történetet.

Mert őszintén, ezt a kötetet úgy kell olvasni, hogy csak és tényleg csak a fülszöveget olvastuk. (Itt muszáj megjegyeznem, hogy kivételesen egy remek fülszövegről van szó. Sejtelmes, de nem hatásvadász és tényleg a lényegre mutat rá, miközben nem lövi le az egész történetet. 

A nevek, japán mivoltuk miatt sokaknak eleinte zavarosak lehetnek, de igazából olyan kevés szereplővel dolgozik a teljes történet, hogy hamar belejön az emberfia (vagy éppen lánya), ki kicsoda és kinek a kicsodája. 

Sztori:
Négy különböző történet, négy különböző indok az időutazásra, mely során a jelen és a jövő nem változik. Mégis miért éri ez meg bárkinek is?
Elsőnek is, nagyon érdekes volt az időutazási szabályok által behatárolt lehetőség, illetve az a gondolat, hogy mikor éri meg ez így mégis az embereknek. Milyen helyzetekben, milyen érzelmek miatt, milyen okokból és milyen célokból. 
Ilyen lehet egy egyszerű szakítás, haláleset, betegség vagy bármelyik nehezebb időszak, mégse egyértelmű, miért is érné meg az időutazás, ha semmit, de semmit nem változtat meg az égvilágon.
Egyszerűen úgy érzem, ennek a könyvnek az esetében nem tudok száraz módon szereplőleírásokat készíteni és történetet kielemezni. Igen, voltak részek, amikre számítani lehetett, igen, volt, ahol picit untam magam, de mégis ez egy olyan kötet, amit az embereknek el kéne olvasnia, mert mondanivalója van, az életről szól és egy olyan szögből mutatja be az időutazást, aminek köze sincs a különböző sci-fi és fantasy művekhez, sokkal inkább az emberi lélektant veszi elő és egyfajta útmutatást is próbál nyújtani. Így pedig, nem szabad siettetni az olvasást. 
Ez pedig, mint tudjuk a blogturnés könyveknél igen nehéz.... Mégis, mint ajánló, az egyik legjobb választásnak nevezném ezt a rövidke kötetet, amit az ünnepek alatt az ember olvashat. 

Amitől eleinte féltem, az az idő kezelése, hisz igen komoly logikai bukfenceket lehet vetni ezen elem behozásával a történetbe...Viszont azt hiszem, remekül meg lett oldva és annyira nem ezen van a hangsúly, hogy ha van is benne pár furcsább és nem teljesen logikus vagy éppenséggel ellentétes állítás, ez egyáltalán nem zavaró és fel sem tűnik. 

Összességében csak ajánlani tudom. Mindenkinek. Rég olvastam ilyen könyvet, amit ennyire szívesen kölcsönadnék szinte bárkinek. Bár tény, kell egy bizonyos érettség a történet értékeléséhez. Azt hiszem 4-5 éve még bőven nem értettem volna úgy az egészet, ahogy most.... Bár ez egy egészen más és érdekes téma, hogy az idő múlásával mit tud mondani nekünk ugyanaz a mű.
Lényeg, a lényeg: Olvassátok és szeressétek, mert ez a könyv igazán, de igazán megérdemli.
Kiadó: Kossuth Kiadó
Oldalszám: 256
Fordító: Béresi Csilla
ISBN: 9789630993791

Nyereményjáték:
A Kossuth Kiadó jóvoltából a Blogturné Klub hat bloggere kávézik együtt a japán Kavagucsi Tosikadzu könyvének szereplőivel, akiknek egy apró, de annál különlegesebb kávézó körül forog az életük. Nem akármilyen kávét szolgálnak ám itt fel! Ha betartod és elfogadod a szabályokat, akkor visszatérhetsz a múlt egy vágyott pontjára, pont úgy, ahogy a történetben többen is megteszik. Ha szeretnétek ti is a részesei lenni ennek a furcsa időutazásnak, akkor tartsatok velünk és játsszatok a könyvért! 
Az időutazás gondolata igazán izgalmas, talán ezért is nyúl sok szerző műfajtól függetlenül a témához. A játékban ezúttal időutazásról szóló, vagy ahhoz kapcsolódó könyvek címére és szerzőjére vagyunk kíváncsiak. Minden állomáson találtok fülszövegekből kiragadott kulcsszavakat, ezek alapján kell kitalálnotok az adott állomás megfejtését. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
idő-eltolódási rendellenesség, szerelmi történet, biztos állás, meztelenül

a Rafflecopter giveaway
További állomások: 
12. 12. - Deszy könyvajánlója
12. 18. - Könyv és más
12. 20. - Ambivalentina

2018. december 17., hétfő

Eastern + Nyereményjáték || Blogturné Klub

Rettentően vártam ezt a könyvet. Egyszerűen minden egyes apró információ róla arról győzködött, hogy nekem ezt el kell olvasnom. Mangás-animés stílus, magyar kortárs szerző, szuper illusztrációk, és említettem már a távol-keleti vonatkozást?
Úgy látszik idén igazán futnak az ilyen történetek, dehát ennek én személy szerint csak örülni tudok. Szóval nézzük is, milyen volt az Eastern, Martin Kay első kötete.


Fülszöveg:
A Titánokkal vívott háborúban porrá lett földön Yuko hírhedt törvényen kívüli. Az elárvult lányt már csak szíve haragja élteti. Konok kitartással űzi Corbent, a gyűlölt zsoldosvezért, hogy elégtételt vegyen élete megnyomorítóján. Útja során nem várt társaságba botlik nővére egykori kedvese személyében. Vajk, az életunt kalandor egyetlen célja, hogy felderítse szerelme halálának körülményeit. Az elkövető nyomai a rettegett zsoldossereghez vezetnek.
Yuko és Vajk kényszerű szövetséget kötnek, hogy kézre kerítsék Corbent, a rájuk leselkedő veszélyek mellett azonban saját démonaikkal is meg kell küzdeniük. Hiába a kettejük között kibontakozó érzelmi kötelék, ha a zsoldosvezéren való elégtételt más módon képzelik el. Vajon sikerül felülkerekedniük önös érdekeiken egymás javára?

Martin Kay mesterien kombinálja a YA klasszikus elemeit a manga akciódús cselekményvezetésével egy fantasztikusan felépített posztapokaliptikus westernvilágban.Könnyed és humoros, letehetetlen olvasmány.

A könyv és én:
Őszintén szólva egyetlen dolgot nem szeretek a recenziós/blogturné klubbos kötetekben. Időre kell olvasni, fixen és ha éppen nem jössz ki jól a választott olvasmányoddal, akkor is minél gyorsabban végig kell pörgetned, mert jönnek a határidők. Persze ezen kívül egy remek dolog és nem is szeretnék álszentkedni, imádom, hogy benne lehetek egy ilyen csapatban és ezzel tölthetem az időmet. Kívánhat magának ennél jobb helyzetet egy könyvmoly?
Ugye, hogy nem.

Azt hiszem könnyen kikövetkeztethető ebből az indításból, hogy sajnos nehezen jöttünk ki a könyvvel. Valahogy a jelenlegi hangulatomban nagyon nehezen fogott meg és egy kis időre félre is tettem, pedig ilyet nagyon ritkán szoktam, nem tudok párhuzamosan több könyvet olvasni, most mégis ez történt és meg is lett az eredménye: Mikor ismét visszatértem az Eastern világába egyszerűen fogalmam sem volt, hogy Vajkon és Yukon kívül ki a többi szereplő.


Karakterek:
Mikor molyon beleolvastam pár véleménybe, megnyugtatott a tény, hogy nem csak számomra volt rettentően kiugró és furcsa névválasztás a Vajk. Nagyon nehezen szoktam meg, valahogy nem illett az általam felépített fantáziavilág képébe.
Mégis, magát a karaktert kifejezetten megkedveltem, nagyon szórakoztatóak voltak a Yukoval történő szópárbajaik, és tipikusan az a menő karakter volt, akiről tudod, hogy meg fogja oldani a dolgokat még a legnagyobb szarságok (bocsánat a szóért) közepette is.

Mégis, aki a leginkább belopta magát a szívembe, az Yuko a maga tsundere karakterével. Nála éreztem tényleg úgy, mintha kilépne épp egy animéből és valahogy ez rettentően tetszett. Egyszerre volt vagány, lány létére rettentően badass, és egy cuki robbanékony hisztigép. Persze ezt remekül kiegészítette Vajk (jaj, ez a név...) rém nyugodt természete és megfontoltsága (már, amikor hagyta neki a rém impulzív Yuko).

Együttesen egy élvezetes csapatot alkottak és érdekes módon az én rém romantikus lelkem nem hiányolta a szerelmi szálat, bár belegondolva a folytatásban nem lenne feltétlenül ellenemre, ha valami történne közöttük. Mert hát bizony, a történet még nem ért véget, ez a kötet még csak a bevezető egy sorozatba, ami egyelőre fogalmam sincs hány részes lesz. 

Sztori:
Itt mindig történik valami. Komolyan, néha már legszívesebben könyörögtem volna pár nyugodt percért és mélázásért, mert, ha éppen nem Yukoék csöppentek bele valamilyen vad lövöldözésbe, akkor valamilyen flashback formájában kaptunk különböző izgalmakat. 
Őszintén szólva, számomra egy kissé elvette a feszültség élét a folyamatos élet-halál harc. Hiába tűnt elsőre rettentően vészesnek a főhőseink helyzete, ott volt még 100 vagy több oldal, ahol ugyanúgy róluk volt szó és egy idő után az ember egyszerűen tudta, hogy úgyse lesz semmi bajuk, főleg, hogy a kaotikus állapotok között néha már követni se tudtam mi történik és kivel. 

Mégis ennek ellenére megszerettem Yukoékat és amikor épp egymáson civódtak, azt egyszerűen imádtam. Jó volt egy ilyen bajtársi kapcsolatról olvasni, ahol egészen más érzelmek kaptak figyelmet, mint a mostanában általam dögivel fogyasztott romantikus művekben.
Azt hiszem egész jól megismerhettük a két főszereplőt, egészen érthetőek a motivációik, de a történet előrehaladtával mindig kaptunk még egy-két meglepetés információt, amik kicsit átalakították a történet addigi megítélését.
Nem is említve a különböző random visszaemlékezéseket, amik viszont egy picit mégjobban összekavarták a szálakat, legalábbis nálam mindenképp.
Így viszont mégjobban várom a folytatást, hisz az első kötet olyan függővéggel zárult, ami engem mindenképpen meglepett és alig várom, hogy a történet egésze kibontakozzon és szépen minden egyes puzzle darab a helyére kerüljön.
Bár van egy olyan érzésem, hogy a következő kötetben eleinte csak mégjobban össze fogok kavarodni.

Külön szeretném még kiemelni a címválasztást, ami baromira tetszik, bár bevallom utána kellett néznem. Eastern, azaz a western keleti formája. Baromi jó ötletnek találom és annyira boldoggá tesz, hogy kezdünk elrugaszkodni a "csak a nyugat" és "csak az amcsi" gondolatától.

Összességében bár voltak kisebb hibák, mégis tetszett a könyv és várom a folytatást. Kissé nosztalgikus volt, ahogy különböző, általam régebben nézett animék apró elemeit felismertem a történetben, de azt hiszem nincsenek igazi easter eggek elrejtve, szóval na is keressétek. (Ha valaki mégis talált volna, akkor sikítson és kommenteljen!)
Mégis az érzést és a hangulatot remekül átvette ez a történet, szóval mindenképp ajánlanám a manga és anime rajongóknak, illetve azoknak is, akik csak egyszerűen egy kalandos és izgalmas regényt keresnek kikapcsolódás gyanánt.  
Kiadó: Twister Media, 2018
Oldalszám: 400
ISBN: 9786155631672
Illusztrátor: Megyeri Manó

Nyereményjáték:
A Twister Media kiadónál jelent meg Martin Kay Eastern című regénye. Yuko és Vajk különleges világban játszódó történetét egy hat állomásos, interjúval bővített blogturné keretében ismerhetitek meg. Kövessétek a játékunkat is, mert egy helyes megfejtő megnyerheti a Twister Media által felajánlott nyereménykönyvet!

A történet egy kitalált westernvilágban játszódik, így a mi játékunk is ehhez kapcsolódik. Minden blogon találtok egy képet egy olyan filmből, ami a western világában játszódik. A feladat, hogy ezeknek a filmeknek a címét kitaláljátok és a Rafflecopter megfelelő mezőjébe beírjátok. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

                                                      

a Rafflecopter giveaway

További állomások: 
December 13 - Hagyjatok! Olvasok! - interjú
December 15 - Nem félünk a könyvektől
December 17 - Ambivalentina
December 19 - Kelly & Lupi olvas
December 21 - Könyv és más
December 23 - Hagyjatok! Olvasok!

2018. december 16., vasárnap

Kőgazdag barátnő || Blogturné Klub

Még a nyáron olvastam a sorozat első részét, a Kőgazadag ázsiaiakat és szerencsére nem is kellett sokat várnom, hogy kezembe vegyem a folytatást, a téli megjelenések között már ott is volt a második kötet, a Kőgazdag barátnő, az első rész babarózsaszín borítójához illő babakék csomagolásban.
Eleinte picit haboztam, nem tudtam mire is számíthatok a folyatásban, de a lehető legpozitívabban csalódtam, továbbra is egy kínai luxus szappanopera, de a lehető legjobb változatból.

Fülszöveg:
Alamak! ​A Kőgazdag ázsiaiak története folytatódik a Kőgazdag barátnő történetében. Néhány év eltelt ugyan, de az események mozgatórugói ugyanazok: pénz, hírnév, pletyka. És persze a hagyományok. Úgy tűnik, a szerelmesek, Nick és Rachel végre révbe érnek és legyőzik a családi ármánykodást, de Eleanor még korántsem fogyott ki az ötletekből, hogyan távolíthatná el az amerikai lányt imádott fia mellől. A tét óriási: ki örökli az igazi nagy vagyont, a Young család ősi birtokát, a varázslatos Tyersall Parkot, amely minden hatalom és gazdagság szimbóluma? Megengedi-e a család, hogy a nagymama Rachel miatt kizárja kedvenc unokáját a végrendeletéből? Meginog-e Nick a nyomás alatt, és ismét sikerül-e eltávolítani egymástól a két fiatalt? Vagy talán Rachel múltjából bukkan fel újra valaki, aki épp kapóra jön az ellendrukkereknek? Korábbi ismerőseink, Astrid Teo, Kitty Pong és Araminta Khoo házassága is érdekesen alakul.

És mindeközben csillognak a gyémántok, száguldanak a sportkocsik és megállíthatatlanul röpködnek a milliók…


Szereplők:
Az első ötven oldal után, egyszer csak elcsodálkoztam: úgy faltam az oldalakat, mintha az egyik legizgalmasabb kalandregényem lenne a kezemben, és ez kitartott egészen a kötet legvégéig. Hogy hogyan? Azt hiszem egész sok indokot találtam, de mindegyik leginkább a szereplőkhöz és még inkább a főszereplőkhöz köthető:
Rachel Csu bár továbbra is az egész középpontjában volt, de csak, mint naiv megfigyelő kislány vett rész a könyv legnagyobb részében, így csak nagyon ritkán idegesített fel, és a kötet további részében érdekesebb és karakteresebb szereplők sorsát követhettem végig.
Egyszerűen nem tudok kibékülni ezzel a lánnyal. Annyira semmilyen, ráadásul szép lassan bele is olvad a kőgazdagok világába és így az olvasó elég hamar elveszíti azt az érzetét, hogy ő lenne a szeplőtlen és karakteres szegény lány.
A második részt kétségkívül Astrid és Kitty Pong viszi el a hátán, legalábbis ami a régi szereplőket illeti. Illetve kiszakadunk a szingapúri elitből (így Eleanor Youngtól is könnyes búcsút veszünk, haha) és kicsit jobban belelátunk az anyaországi kínaiak "kínagazdag" életébe. Itt olyan szereplők kerülnek a képbe, akik bár rendkívül érdekesek, de sajnos nem beszélhetek róluk, mert igen nagy spoiler lenne, szóval maradjunk a két lánynál.


Astridék élete igen nagy fordulatot vesz, férje hirtelen hatalmas sikereket ér el az IT szférában, ami eleinte a házasságuk megmenekülésének biztos pontjának tűnik, de szép lassan egészen új problémákba ütköznek. Közben pedig feltűnik Astrid volt kérője is, egy egészen meglepő, nem szappanoperás módon. (Tényleg, nekem rettentően tetszett kettejük története.)
Magam sem tudom miért szimpatizálok Astriddal ennyire. Talán ő próbál a leginkább egyensúlyozni az őrült gazdag és a hétköznapi egyszerű és egyenes élet között, miközben megvan az a különlegessége, mint Nicknek is, hogy egyszerűen nincs elszállva magától. Ez pedig az egyszerű olvasónak nyilván remekül esik. 

Kitty Pong pedig a másik véglet. Az újgazdag lány, aki megpróbál beletanulni a hongkongi elit életébe. A könyvet olvasva akarva-akaratlanul szurkoltam Kitty karakterének, pedig tényleg egy nagyon egyszerű, sőt buta és befolyásolható leányzóról van szó, mégis az írónak sikerült izgalmasra és érdekesre megírni a részeit, ráadásul a könyv végéig ott volt a nagy kérdés, hogy hova is tűnt a férje, akit az első részből még a legnagyobb partiállatnak ismerhettünk meg. 

Amit viszont megfigyeltem, hogy már megint volt egy karakter, akit egész végig a jók oldalára sorolhatott az olvasó, majd az utolsó oldalakon kiderült, hogy mégse annyira jóindulatú, mint azt hittük. Azt hiszem ez az író különös stílusjegye lehet, hisz a legelső kötetben is volt egy ilyen karakter, aki a vége fele nagy meglepetést okozott. 

Sztori: 
A szálak tovább futottak, néha keresztezték egymást, néha össze is gubancolódtak, de maradtunk a jó öreg szappanopera kliséknél. Volt itt minden: mérgezés, rokonságok felfedezése, titkos esküvő és titkok titkok hátán.
Mert hát hogyan is lehetne ez másképp egy ilyen kaliberű regénynél, de ami a legszebb az egészben, hogy én ezt végig élveztem. Kikapcsolt, szórakoztatott és új ismereteket is adott, már amennyire egy ilyen kötet tud. Mégis, a rengeteg szerzői kommentárral és kiegészítéssel egy picit mégjobban beleláthat az ember az egyébként fikcionális karakterek kínagazdag életébe.
Sajnos itt muszáj megjegyeznem, hogy néha egészen meglepő volt, hogy mit magyarázott meg a szerkesztő (és nem a szerző) és mi az, ami egyértelműnek vett. De lehet csak én térek el nagyon az átlagtól...
Személy szerint rendszeresen megéheztem a könyvet olvasva, egyszerűen túl részletesen vannak elmagyarázva a különböző fogások és desszertek. Főleg a desszertek. (Említettem már, hogy borzasztóan édesszájú vagyok?)
Mégis ezek az apró dolgok nagyon sokat segítenek abban, hogy az ember tényleg picit jobban belekóstolhasson (haha) egy teljesen más kultúrába. Mert egy dolog, hogy egy nagyon vékonyka elit réteg mutatkozik be a könyv lapjain, de ráadásul a föld másik oldaláról, így két külön aspektusból is igencsak mások, mint a kedves olvasó.
Összességében ez a második rész kifejezetten tetszett. Pörgős volt, izgalmas és egészen kiszámíthatatlan. Alig várom, hogy olvashassam az utolsó kötetet is, remélem minél hamarabb jelenik meg a kiadó gondozásában. 

Kiadó: Kossuth
ISBN: 9789630993289 
Sorozat: Kőgazdag Ázsiaiak #2
Fordította: Németh Dorottya

Nyereményjáték:
Folytatódik a trilógia, amely bemutatja nekünk, hogyan élnek az ázsiai gazdagok. A Kossuth Kiadó jóvoltából visszatérnek és tovább dőzsölnek a Kőgazdag ázsiaiak szereplői, újabb intrikákkal és problémákkal szembesülnek. Ha a blogturné klub bloggereivel tartasz bepillanthatsz ebbe az egzotikus világba és megnyerheted a kiadó által felajánlott két könyv egyikét.
Mivel a kőgazdagok szinte folyamatosan esznek, játékunkban ázsiai ételeket keresünk. Minden bloggernél találtok egy étel leírását, a kaja nevét kell beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. Segítségül az étkek betűit elrejtettük a bejegyzésben is.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Vietnámi erős, aromás elsősorban marhahúsleves, amelyben rengeteg a rizstészta és a különböző erőteljes fűszer, ami az ízét adja: csillagánizs, bazsalikom, koriander és lime.
a Rafflecopter giveaway

További állomások:
12.15 Ambivalentina
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)